European Union - Reforms - Hungarian interests. What kind of European Union would we like?

The lecture deals with broad topics. First, it addresses some questions related to the current state of the EU integration regarding institutions and common policies. Second, it discusses the continued importance, the main results and hindering factors related to the Lisbon Programme, with a special emphasis on the educational system in Europe and Hungary. Third, the lecture deals with some possibilities in changing the EU’s rather limited external relation models to more flexible instruments.

Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében

A kutatási projektünk tanulmánysorozata a magyar gazdaság fejlődésének különböző gazdaságfejlesztési útjait vizsgálja 2020-ig, amelyben a foglalkoztathatóság kérdése kulcs szerepet kapott. Jelen tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen oktatási rendszerre lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az említett 2020-ig megvalósítható különböző gazdaságfejlesztési utak számára, biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrást. A kutatási kérdés megválaszolásának érdekében bemutattuk az oktatási rendszer értékteremtési logikáját, a kompetencia alapú, outputorientált oktatás koncepcióját, a jelenlegi oktatási rendszert és annak kialakulását a rendszerváltás óta, valamint a gazdaságfejlesztési utak megvalósulásához készített számításainkat. A magyar oktatási rendszer, annak stacioner fejlődése esetén nem lesz képes még a stacioner gazdaságfejlesztési út (átlagosan évi 1%-os GDP növekedés 2020-ig) emberi erőforrás szükségletének a biztosítására sem, nemhogy az ennél magasabb GDP növekedéssel járó ipari termelésen, vagy gazdasági szolgáltatásokon nyugvó különböző szcenáriók szükségletének biztosítására. A diplomások túlképzésének a hiedelme megalapozatlan, nem a diplomások mennyiségével van a probléma, mivel belőlük lesz a legnagyobb hiány a különböző gazdaságfejlesztési pályák alapján, hanem maximum azok minősége vethet fel kérdéseket. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk mögé az emberi erőforrás hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű legyen egy teljesen új koncepció szükséges az oktatással kapcsolatban. Be kell vezetni a kompetencia alapú, output orientált oktatási modellt, amelynek irányításában a munkaerőpiac szerepét jelentősen meg kell erősíteni, és az át-, és továbbképzések területének hangsúlyát jelentősen növelni kell. Mindezek hiányában, vagy az óhajtott gazdasági növekedés nem lesz megvalósítható, vagy fél milliós nagyságrendű képzett munkaerő importjára fog Magyarország rászorulni. ________ The working papers of our research project analyze the development paths of the Hungarian economy until 2020, where employability is one of the cornerstones of the research. The research question addressed in this paper is what kind of educational system does Hungary need if we want to provide the needed human resources for the mentioned development paths until 2020. To answer the research question we introduced the value creation logic of the educational system, the concept of competency based output oriented education, today’s educational system and its 20 years history and our calculations for the development paths. The Hungarian educational system with its stationer development will not be able to provide the needed human resources to the stationer economic development path (average 1% GDP growth until 2020), not to mention the more productive manufacturing based or service based scenarios. The belief of overeducation in higher education is unfounded, the graduates will have the highest shortage according to the development paths, however their quality could raise some questions. To provide the needed quality and quantity in human resources for the economic development we need to implement a radically new educational concept, the competency based output oriented educational system, where the control of labor market and the emphasis of retraining, development as well as life-long learning has to be significantly strengthened. Without these either the desired growth will not be achievable or we should import around half million trained worker to Hungary.

Going beyond the rhetoric: system-wide changes in universities for sustainable societies

In October 2008, the 5th Environmental Management for Sustainable Universities (EMSU) international conference was held in Barcelona, Spain. It dealt with the need to rethink how our higher educational institutions are facing sustainability. This special issue has been primarily derived from contributions to that conference. This issue builds upon related academic international publications, which have analysed how to use the critical position of universities to accelerate their pace of working to help to make the transition to truly SUSTAINABLE SOCIETIES! This issue focus is on the ‘softer’ issues, such as changes in values, attitudes, motivations, as well as in curricula, societal interactions and assessments of the impacts of research. Insights derived from the interplay of the ‘softer’ issues with the ‘harder’ issues are empowering academic leaders to effectively use leverage points to make changes in operations, courses, curricula, and research. Those changes are being designed to help their students and faculty build resilient and sustainable societies within the context of climate change, the Decade of Education for Sustainable Development (DESD), and the UN Millennium Development Goals (MDGs). The overall systems approach presented by Stephens and Graham provides a structured framework to systematize change for sustainability in higher education, by stressing on the one hand the need for “learning to learn” and on the other hand by integrating leadership and cultural aspects. The “niche” level they propose for innovative interactions between practitioners such as EMSU is exemplary developed by all of the other documents in this special issue. To highlight some of the key elements of the articles in this issue, there are proposals for new educational methods based in sustainability science, a set of inspirational criteria for SD research activities, new course ranking and assessment methods and results of psychological studies that provide evidence that participatory approaches are the most effective way to change values within university members in order to facilitate the development and sharing of new sustainability norms.