Általános egyensúlyi modellek alkalmazása gazdaságpolitikai elemzésekre (Application of general equilibrium models to economic policy analyses)

A szerző az alkalmazott többszektoros modellezés területén a lineáris programozási modellektől a számszerűsített általános egyensúlyi modellekig végbement változásokat tekinti át. Egy rövid történeti visszapillantás után a lineáris programozás módszereire épülő nemzetgazdasági szintű modellekkel összevetve mutatja be az általános egyensúlyi modellek közös, illetve eltérő jellemzőit. Egyidejűleg azt is érzékelteti, hogyan lehet az általános egyensúlyi modelleket a gazdaságpolitikai célok konzisztenciájának, a célok közötti átváltási lehetőségek elemzésére és általában a gazdaságpolitikai elképzelések érzékenységi vizsgálatára felhasználni. A szerző az elméleti-módszertani kérdések taglalását számszerűsített általános egyensúlyi modell segítségével illusztrálja. _______ The author surveys the changes having taken place in the field of multi-sector modeling, from the linear programming models to the quantified general equilibrium models. After a brief historical retrospection he presents the common and different characteristic features of the general equilibrium models by comparing them with the national economic level models based on the methods of linear programming. He also makes clear how the general equilibrium models can be used for analysing the consistency of economic policy targets, for the investigation of trade-off possibilities among the targets and, in general, for sensitivity analyses of economic policy targets. The discussion of theoretical and methodological quuestions is illustrated by the author with the aid of a quantified general equilibrium model.

What lessons can we learn from the present economic crisis for the possible future strategies of enterprises - lesson from Hungary and Slovakia

The paper explores the characteristics of the present economic crisis at enterprise level and its comsequences for possible growth after the crisis. The study builds on international experiences concerning recovery from crisis during the previous economic downturns between 1980 and 2002. Survey results in Hungary and Slovakia are presented with special attention to how companies tried to react to the present economic recession. The study analyses the possible consequences of the strategies followed by the Slovakian and Hungarian firms during the crisis period from the point of view of capabilities for utilizing the options for growth when demand will start to increase.

A magyar gazdaságpolitika dilemmái = Dilemmas of the Hungarian economic policy

A cikk a magyar gazdaságpolitika dilemmáit helyezi szélesebb közgazdasági perspektívába, a stabilizációs programcsomag intézkedéseiből kiindulva. Elemzi azokat az összefüggéseket, amelyek a posztszocialista átmenet három súlyosan nyomasztó feladata: a külső egyensúly és belső pénzügyi egyensúly javítása, valamint a tartós növekedés feltételeinek megteremtése között állnak fenn. A jelen pillanatban a külső egyensúly jól érzékelhető javítása a legsürgősebb; a rövid távú intézkedéseknek elsősorban ennek a feladatnak a szolgálatában kell állniuk. Sajnálatos, hogy az azonnali intézkedések csomagja mindeddig nem ágyazódott be egy meggyőző közép­ és hosszú távú reformtervbe. A cikk végül a gazdasági stabilizáció politikai feltételeit elemzi, és a társadalmi összefogás és önmérséklet jelentőségét hangsúlyozza. / === / The article examines the dilemmas of the Hungarian economic policy, placing it into a wider economic perspective and setting out from the measures prescribed stabilization program. The author analyses the interrelations among the three gravely distressing tasks of the post­socialist transition: improvement of the external balances and domestic financial equilibrium, and creation of the conditions of sustainable growth. For the moment, a well perceptible improvement of the external equilibrium is the most urgent task; the short­term measures have to serve first of all this purpose. Unfortunately, the package of short­term measures has not yet been embedded into a convincing medium and long­term reform program. Finally, the article analyses the political conditions of economic stabilization and emphasesizes the importance of joining the social forces and of self restraint.

A gazdasági válság hatása a vállalati stratégiákra – Magyar és szlovák tapasztalatok (Influence of the economic crisis on corporate strategy – Experiences in Hungary and Slovakia)

A tanulmány a jelenlegi gazdasági válság jellemzőit a vállalatok szintjén elemzi, továbbá vizsgálja annak következményeit a válság utáni lehetséges növekedésre. A tanulmány támaszkodik a nemzetközi szakirodalomban tárgyalt tapasztalatokra a válságokból való kilábalás példái alapján, amelyek a korábbi – 1980 és 2002 közötti – válságok során jelentkeztek. Magyarországi és szlovákiai empirikus vizsgálati tapasztalatok ismertetésére kerül sor arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak a vállalatok a jelenlegi gazdasági recesszióra. A tanulmány elemzi a magyar és a szlovák vállalatok által a válság alatt követett stratégiák hatását a kereslet megélénkülése esetén adódó növekedési lehetőségek kihasználása szempontjából. A tanulmány illusztrációként bemutatja egy innovatív szlovákiai internetszolgáltató vállalat példáját. _______ The paper analyses the characteristics of the economic crisis at the level of companies, and the consequences for possibilities of growth after the crisis. The authors build on the experiences discussed in international literature concerning recovery after the previous crises between 1980 and 2002. The paper summarizes the empirical research findings on enterprise level reactions to the present economic recession. The focus of analysis is connected to the question of inluence of strategies on capabilities for realizing the growth options after the crisis. The paper – as an illustrative example – describes the strategic behaviour of an innovativ internet service company in Slovakia.

Szimulációk és érzékenységvizsgálatok a magyar gazdaság egy középméretű makromodelljével = Simulations and sensitivity analyses with a medium-sized macro model of the Hungarian economy

A tanulmányban a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett középméretű negyedéves makrogazdasági modell segítségével elemezzük a magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait. A modellezés során követett alapelvek és a modell blokkjainak bemutatása után egy forgatókönyv-elemzés keretében vizsgáljuk a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb faktorok hatásait. A - tágan értelmezett - "bizonytalansági tényezőket" három csoportba soroljuk: megkülönböztetjük a külső környezet (például árfolyam) változását, a gazdasági szereplők viselkedésében rejlő bizonytalanságokat (például a bérigazodás sebességének vagy a fogyasztássimítás mértékének bizonytalanságát), valamint a gazdaságpolitikai lépéseket (például állami bérek emelését). Megmutatjuk, hogy e kockázatok makrokövetkezményei nem függetlenek egymástól, például egy árfolyamváltozás hatását befolyásolja a bérigazodás sebessége. ______ This paper analyses the most important mechanisms of the Hungarian economy using a medium-sized quarterly macroeconomic model developed jointly by the Economic Policy Department of the Ministry of Finance and the Institute of Economics of the Hungarian Academy of Sciences. After introducing the fundamental principles of modelling and the building blocks of the model investigated, within a scenario analysis, the authors present the effects of the main factors behind the macroeconomic and budgetary processes. The sources of uncertainty - defined in a broad sense - are categorized in three groups: change in the external environment (e.g. the exchange rate), uncertainties in the behav-iour of economic agents (e.g. in speed of wage adjustment or extent of consumption smoothing), and economic policy decisions (e.g. the increase in public sector wages). The macroeconomic consequences of these uncertainties are shown not to be independent of each other. For instance, the effects of an exchange rate shock are influenced by the speed of wage adjustment.