Az on-line vásárlás vevői elfogadottsága Magyarországon (Adoption of on-line commerce in Hungary)

A hazai internethasználat terjedésével egyre népszerűbbek az on-line kereskedelmi modellek, egyre több cég kísérli meg, hogy terméket vagy szolgáltatást értékesítsen az interneten. Például az on-line könyvértékesítések és a diszkont légitársaságok jegyeladásai az e-kereskedelem kiugró ágazatai közé tartoznak – ez a hasonlóság adja a tanulmány alapját. Dinamikusan növekvő keresleti igények honorálják az internetes megjelenést, és fordítva: a fogyasztói e-felkészültséget gyakran a kínálati oldal indukálja. A szerzők kutatásukban a hazai internethasználat bemutatásával és fókuszcsoportos beszélgetések révén próbálják meg feltárni, hogy mi minden szükséges ahhoz, hogy valódi alternatívát jelentsen az on-line kereskedelem a vevők számára. Kísérletet tesznek a keresleti oldal átfogó bemutatására, hasonlóságokra és különbségekre fókuszálva, valamint szintén összevetik a kínálati oldal jellemző karaktereit, ezek egyezőségeit és eltéréseit vizsgálva. ______________ With the spreading of Hungarian internet usage online e-commerce models have become more and more popular, more and more companies start to sell products and services via the internet. For instance the on-line book sales and purchase of discount airline tickets belong to the leading branches of e-business and demonstrate that dynamically increasing demand generates supply. In this research first the authors introduces the basic data about internet usage in Hungary. Then, based on a series of focused group discussions they examine what the key customer requirements are to really consider e-commerce as a serious alternative for traditional shopping. They attempt to describe the demand side and juxtapose it with the characteristics of the supply side of Hungarian e-commerce.

Az e-business kooperatív turisztikai adaptációja : "A kicsi, a szép esélyei hazánkban" (The cooperative touristy adoption of e-business: "The chances of small beautiful in Hungary")

A cikk legfontosabb megválaszolandó kérdése: Milyen esélyekkel és milyen szükséges lépésekkel indulhatnak a nemzetközileg kevéssé ismert hazai célállomások és vállalkozásaik a turisztikai piac globális versenyében, melynek egyre jelentősebb színterét az internet adja? A turisztikai piacon az internet piacalakító hatása és az individualista, élmény, és értékközpontú kereslet megjelenése olyan változásokat indított el az elmúlt közel húsz évben, melyek befolyásolva a szereplők erőviszonyait a fejlődés lehetőségét hordozzák a regionális célállomások, a kevéssé ismert desztinációk számára. Mindezen trendek egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt, és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányban szenvedő vidéki régiókat. A cikkben ismertetendő kutatás célja az, hogy egy best practice-ként ismert osztrák és három hazai eset alapján felderítse azon tényezőket, melyek a desztinációfejlesztés kezdeti lépésétől az e-business sikeres adaptációjához, a desztinációmenedzsment-rendszerek bevezetéséhez és működtetéséhez vezetnek. __________ The main question of the paper: What kind of steps should the Hungarian less-known destinations take to meet the challenges of the global competition increasingly taking place on the internet? The trends of “new tourism” – driven by post-materialistic values –, and the growing role of internet in touristy activity have formed new conditions and changed the balance of forces in the touristy market. These two trends hand in hand have intensified the competition: on the one hand force global destinations to renew, on the other hand give great but challenging possibilities for regional destinations in comparative disadvantage. The aim of the paper is to identify the success-factors of adopting e-business solution called destination management system in the regional, undeveloped areas starting destination management from zero position. For this purpose case studies were examined by analyzing Hungarian regional destinations’ development and making a benchmark analysis through an Austrian best practice.