A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon (The value (degree) of fitness. The national economic costs of physical inactivity in Hungary)

Az elmúlt években Magyarországon is fokozatosan nőtt az érdeklődés az életminőség vizsgálata iránt. A 2004-2006 közötti időszakra készült első Nemzeti Fejlesztési Terv fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása volt, de célját nem érte el, mivel a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén találhatók. Elszomorító az Eurobarométer 2010. évi reprezentatív kutatásának eredménye: a népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, fizikailag inaktív. Kutatásunk során azt a ténylegesen hiánypótló célt kívántuk elérni, hogy meghatározzuk és számszerűsítsük a mozgásszegény életmódból adódó nemzetgazdasági terheket, valamint megbecsüljük a fizikai inaktivitás csökkentésével elérhető megtakarítások számszerűsíthető mértékét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és egy saját országos kérdőíves kutatás (n = 1158) adataira támaszkodtunk. A fizikai inaktivitás betegségeire vonatkozó megtakarítási lehetőségeket tételesen határoztuk meg, majd megállapítottuk az inaktivitásból származó gazdasági terheket, aminek alapján a döntéshozók elkészíthetik a fizikai inaktivitás csökkentésre alkalmas akcióterveiket. Ezzel nemcsak a lakosság "közérzete" javulhat számottevően, de komolyabb költségeket is meg lehet takarítani közép- és hosszú távon. / === / Interest in examining the quality of life has increased steadily in Hungary in recent years. Improving it was the main objective of the first National Development Plan, for the 2004-6 period, but it failed to do so, for Hungary's indices for quality of life were at the bottom of the European list according to figures published by the WHO in May 2010. The results of the representative research Furobarometer 2010 are saddening: 77 per cent of the population pursue a low-exercise, physically inactive lifestyle. The authors' researches sought to fill a gap by measuring and quantifying the national economic costs of a low-exercise lifestyle and to estimate quantitatively the savings to be made by reducing such physical inactivity. The paper relics on the data of the National Health Insurance Fund and on an authors' questionnaire (n = 1158). The potential savings on illness relating to physical activity are listed one by one. to arrive at the economic costs of such inactivity, based on which it is possible for decision-makers to prepare adequate action plans for reducing physical inactivity. This will improve the "morale" of the public and bring appreciable savings in the medium and long term.

Az egyetemi hallgatók véleménye a kommunikációs készség fejlesztésének fontosságáról = Importance of communication skills according to bachelor and master students

Kutatásomban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatók miként vélekednek a képességek, készségek fejlesztésének fontosságáról az egyetemi képzésen belül. Ennek érdekében 2015 februárjában kérdőíves felmérést végeztem 106 hallgató megkérdezésével. A hallgatók 90%-a egyetértett azzal az állítással, hogy a szakmai ismeretek átadása mellett a képességek, készségek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni az egyetemi oktatásban. A jövőbeli sikerességük szempontjából a három legfontosabbnak tartott képességek: a problémamegoldó képesség, a gondolkodási képesség és a jó kommunikációs készség. A hallgatók tisztába vannak a jó kommunikációs készség fontosságával az élet számos területén, viszont szembe kell nézni az egyetemi oktatás korlátozott lehetőségeivel. Az oktatók gyakran kényszerülnek választás elé, mire helyezzék az oktatásba elsődlegesen a hangsúlyt, milyen módszertant alkalmazzanak. Ezt a döntést segíti, ha ismerjük hallgatóink preferenciáit, céljait, viszonyukat az egyes módszertani eszközökhöz. Jelen tanulmány ebben kíván segítséget nyújtani. _______ The purpose of this study was to investigate students’ opinion about the importance of skills and abilities development within university. In February 2015 a survey was conducted by interviewing 106 students. More than 90% of students agreed with the statement that beside professional skill transfer, skills and abilities development should be emphasized as well. According to students’ opinion the three most important skills for their future success are: problem-solving, creative thinking and communication skills. Students are aware of the importance of good communication skills in many areas of life but the opportunity of its development is restricted. Lecturers are often forced to make a choice about teaching goals, priorities and teaching methods. Knowledge about students’ goals, preferences and feelings about teaching methods supports this decision. This study intends to provide assistance in this.