Preferences of Hungarian consumers for quality, access and price attributes of health care services — result of a discrete choice experiment

In 2010, a household survey was carried out in Hungary among 1037 respondents to study consumer preferences and willingness to pay for health care services. In this paper, we use the data from the discrete choice experiments included in the survey, to elicit the preferences of health care consumers about the choice of health care providers. Regression analysis is used to estimate the effect of the improvement of service attributes (quality, access, and price) on patients’ choice, as well as the differences among the socio-demographic groups. We also estimate the marginal willingness to pay for the improvement in attribute levels by calculating marginal rates of substitution. The results show that respondents from a village or the capital, with low education and bad health status are more driven by the changes in the price attribute when choosing between health care providers. Respondents value the good skills and reputation of the physician and the attitude of the personnel most, followed by modern equipment and maintenance of the office/hospital. Access attributes (travelling and waiting time) are less important. The method of discrete choice experiment is useful to reveal patients’ preferences, and might support the development of an evidence-based and sustainable health policy on patient payments.

Az online fogyasztói elégedettségmérés hatása a vállalatok versenyképességére (Effect of the online-customer satisfaction’s measurement to the corporate’s competitiveness)

A versenyképes működés elengedhetetlen feltétele a fogyasztói elégedettség, melynek egyik meghatározó eleme az észlelt és elvárt minőség közti kapcsolat. A minőségi elvárások az internettel, mint napjaink egyik meghatározó csatornájával kapcsolatban is megfogalmazódtak már, így kapott jelentős szerepet az online szolgáltatás minőségének meghatározása, illetve ezzel összekapcsolódva az online fogyasztói elégedettségmérés. Jelen tanulmány első része szakirodalmi áttekintést nyújt az online szolgáltatás minőségének fogyasztói érzékelésével, értékelésével kapcsolatos elméletekről, melyek az online fogyasztók elégedettségmérésének alapját képezik. Ezután kerül sor a különböző mérési módszerek bemutatására, kiemelt szerepet szánva a szakirodalomban sokat tárgyalt E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálának. Az áttekintés középpontjában azok az elméletek állnak, melyek az online vásárlást is nyújtó honlapokra vonatkoznak. A cikk további része két empirikus kutatást tartalmaz. Az első az elégedettségmérés hazai helyzetét tárgyalja, a másik pedig a szakirodalomból ismert E-S-QUAL és E-RecS-QUAL skálákat felhasználva részletesen elemzi az elektronikus szolgáltatásminőség dimenziói és a fogyasztói elégedettség közötti fontosabb összefüggéseket, emellett röviden vizsgálja az alkalmazott skálák megbízhatóságát és érvényességét. A kutatás fő célja a gyakorlati szakemberek számára is releváns kapcsolatok feltárása és bemutatása. _______ A company’s competitiveness significantly depends on the satisfaction of its consumers, which is influenced by the relationship between the expected and perceived quality. As over the last decade internet has become a significant channel, in parallel its customers have built some expectation about the quality of different websites and online services. Therefore the marketing literature should focus on the dimensions of e-service quality (e-sq) and online-customer satisfaction. This study first resumes with different concepts of e-sq, which are the principles of the online-customer satisfaction’s measurement. Than the different e-sq measurement methods are reviewed and the dimensions of E-S-QUAL and ERecS- QUAL scales are deeply explained. The study is focusing on concepts relating to web shops. The next part of the article includes two empirical studies. The first is about the situation of satisfaction measurement at Hungarian companies. The other one analyzes the most relevant relationships between the dimension of e-sq and customer satisfaction based on the E-S-QUAL and E-RecS-QUAL scales for measuring e-sq and briefly outlines the reliability and validity of these scales. The main purpose of this empirical research is to summarise the managerial and practical implications.