Vállalati versenyképesség – a vevői érték és a képességalapú megközelítés összekapcsolása (Competitiveness of firms – combining the customer value and the capability based approach)

A cikk központi kérdése a vállalati versenyképesség. Két meghatározó menedzsmentmegközelítés – a vevői érték és az erőforrás-, képességalapú stratégiai menedzsment – fogalmi rendszerére, illetve koncepcióira alapozva a szerzők kialakítottak és a "Versenyben a világgal 2004–2006 – gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból" című kutatás adatbázisát használva teszteltek egy a vállalati versenyképesség belső struktúrájára rávilágító elméleti modellt. A modell empirikus tesztelésének eredménye szerint a kialakított koncepció a vállalati versenyképesség elemzésének hasznos eszköze, mely alkalmas arra, hogy a vizsgált vállalatok esetében igazolja, vagy éppen megcáfolja a meghatározott, ún. összehangolt kompetenciák meglétét. ________The main issue of this article is the competitiveness of firms. Based on conceptual system and concepts of two determinant management approaches – the customer value and the resource and capability based strategic management – the authors have developed and tested a theoretical model of the inside structure of the competitiveness of firms using the database of Competing with the World 2004-2006 – the competitiveness of the Hungarian economy from enterprise point of view. According to the result of the empiric test of the model the developed concept has been a profitable tool of the analysis of the enterprise competitiveness and it has been suited for confirming or confuting determinated so called aligned competencies being in the case of examined firms.

Az ügyfélszerzési mód hatásának vizsgálata a vevőelégedettségre és a lojalitásra a szervezeti piacon (Analyzing the impact of the customer acquisition mode to the customer satisfaction and loyalty on the corporate market – assessing the effect of recommendation with applying structural equation modelling)

A kutatás célja a marketingeszközök hosszú távú hatásának pontosabb megértése szervezetközi viszonylatban a vevőértékelési modellek egyik nehezen számszerűsíthető tényezője, az ajánlás hatásának vizsgálata által. A hatások elemzésére a strukturális egyenlőségek módszerét (Structural Equation Modelling) alkalmazta a szerző. Rámutatott, hogy az ajánlással szerzett ügyfelek elégedettebbek, lojálisabbak és gyakrabban ajánlják a vállalatot a más módon szerzett ügyfeleknél. Az összefüggések feltárása és bizonyítása különösen az ajánlás kumulatív hatása miatt jelentős. Az eredmények gyakorlati alkalmazásával lehetőség nyílik az ügyfélkör differenciáltabb, értékalapú szegmentációjára, amely pontosabb célcsoport-meghatározást lesz lehetővé, és hosszú távon hozzájárul a vállalat optimális ügyfélportfóliójának kialakításához. ______ The research is aimed at more precise understanding of longterm effects of marketing tools in business to business relations by analysing the impacts of recommendation potential, one of the hardly measurable factors of customer value concept. Structural Equation Modelling is applied for conducting effect analysis. The results show that customers acquired with recommendation are more satisfied, more loyal, and make more recommendation that other customer. These results are more interesting if we take the cumulative effect of recommendation in account. They provide bases for a more differentiated segmentation of customers, which results in a more accurate identification of target groups. In the long-run, the application of the customer-value concept considerably contributes to creating an optimal customer portfolio for companies.

Cross-country and inter-temporal analysis of Supply Chain Integration (SCI): China, Hungary and the Netherlands - changes in SCI from 1996 to 2008

Using plant level data from a global survey with multiple time frames, one begun in the late 1990s, this paper introduces measures of supply chain integration and discusses the dynamic relationship between the level of integration and a set of internal and external performance measurements. Specifically, data from Hungary, The Netherlands and The People’s Republic of China are used in the analyses. The time frames considered range from the late 1990s till 2009, encompassing major changes and transitions. Our results seem to indicate that SCI has an underlying structure of four sets of indicators, namely: (1) delivery frequency from the supplier or to the customer; (2) sharing internal processes with suppliers; (3) sharing internal processes with buyers and (4) joint facility location with partners. The differences between groups in terms of several performance measures proved to be small, being mostly statistically insignificant - but looking at the ANOVA table we can conclude that in this sample of companies those having joint location with their partners seem to outperform others.