A Harrod modell strukturális stabilitása (Structural stability of the Harrod model)

In this study it is shown that the nontrivial hyperbolic fixed point of a nonlinear dynamical system, which is formulated by means of the adaptive expectations, corresponds to the unstable equilibrium of Harrod. We prove that this nonlinear dynamical (in the sense of Harrod) model is structurally stable under suitable economic conditions. In the case of structural stability, small changes of the functions (C1-perturbations of the vector field) describing the expected and the true time variation of the capital coefficients do not influence the qualitative properties of the endogenous variables, that is, although the trajectories may slightly change, their structure is the same as that of the unperturbed one, and therefore these models are suitable for long-time predictions. In this situation the critique of Lucas or Engel is not valid. There is no topological conjugacy between the perturbed and unperturbed models; the change of the growth rate between two levels may require different times for the perturbed and unperturbed models.

A lean termelési rendszer munkásokra gyakorolt hatása (Effects of lean production on quality of working life from workers’ point of view)

A lean termelési rendszer munkásokra gyakorolt hatásaival foglalkozó irodalomban nincsen egyetértés annak megítélésében, hogy a hatásokban a negatív vagy pozitív hatások dominálnak-e. A szerző tanulmánya ehhez a vitához a pszichológiai, egészségügyi, munkahelyi jellemzőkre és a dolgozói elégedettségre vonatkozó eredmények áttekintésével kapcsolódik. A munkások elégedettségének vizsgálata arra utal, hogy a lean termelési rendszer egyszerre növeli és csökkenti is az elégedettséget, így az összességében nem változik más termelési rendszerekhez képest. A lean termelés kritikusai azt hangsúlyozzák, hogy a többi tényező negatívan hat a munkásokra. Megállapításaik megalapozottsága a nagyon kevés empirikus munka miatt megkérdőjelezhető. Ugyanakkor a tevékenységmenedzsment kutatói érdemben nem tudják cáfolni a stressz, a sérülések és betegségek kockázatának növekedését és a munka intenzívebbé válását. A negatív hatások és a várt pozitív hatások hiányának kiemelése felveti, hogy a munkavállalók bevonásán alapuló lean termelési rendszer nehezen ültethető át a gyakorlatba, illetve hogy a lean termelés intenzifikáción alapuló modellje is elterjedt. _____________ This literature review contributes to the debate related to the effects of lean production on workers. The study reviews different dimensions of the debate and focuses on issues like worker’s satisfaction, psychological effects, health and safety aspects, and workplace characteristics. Findings of researches reviewed in this paper cannot confirm that from workers’ point of view lean production is better than other production initiatives. Lean production enhances and decreases worker’s satisfaction at the same time, altogether, the satisfaction of workers does not change significantly compared to other systems. The negative impact of the other factors (psychological etc.) on workers is usually emphasized in the critique of lean production. Although, the limited number of (empirical) studies doubts these critical voices. However, Operations Management can not reject negative effects like increasing level of stress, increased risks of health and safety problems or intensification of work. The emphasis of the negative effects and the lack of positive effects can refer to the difficult employment of lean involvement system, or simply reflect that the model of lean intensification system is widely spread.

A láthatatlan kéz – szemelvények egy metafora történetéből (The invisible hand - extracts from the history of a metaphor)

A láthatatlan kéz Adam Smith nyomán a közgazdaságtan legismertebb metaforája lett, de jelentősége és értelmezése máig megosztja a közgazdászokat és eszmetörténészeket. Az interpretációk skálája rendkívül széles: mértékadó közgazdászok szerint ez a közgazdaságtan alapeszméje, míg mások Smith ironikus tréfájának vélik. A tanulmány áttekinti a láthatatlan kéz Smith előtti használatát teológiai, politikai és irodalmi szövegekben és a hozzájuk kapcsolódó interpretációkat. Ezt követően bemutatja, hogyan alkalmazta Smith a nevezetes kifejezést a merkantilista politika ironikus és paradox kritikájaként, és miként került a 19. század végétől e metafora a Smith-olvasatokban központi helyre, majd miként vált kérdésessé ez a felfogás a 2008-as válság nyomán. ____ Adam Smith's phrase the invisible hand has become the best-known metaphor in economics, yet both its interpretation and its relevance are hotly debated by economists and intellectual historians. The range of opinions is wide: several leading economists view it as the founding idea in economics and social studies, some historians see it as an ironic jest by Smith. The study surveys the different uses of the metaphor in theological, political and literary texts before Smith and reconstructs the "invisible hand" passage in The Wealth of Nations as an ironic and paradoxical critique of mercantilist policy. A vast literature has emerged since the late 19th century treating the metaphor in various way, ranging from the description and justification of free markets to the claim that it is a purely fictitious mechanism. The critical approach to it has become stronger since the great recession of 2008.

Redefining economic reason

Despite of Martin Heidegger’s warning not modern technology but modern economizing destroys the Being. With its exclusive focus on profit-making modern economizing endangers the integrity and diversity of natural ecosystems, autonomy and culture of local communities, and chances of future generations for a decent life. This paper gives a critique of the profit principle and redefines economic rationality in a more holistic, substantive and humanistic form.