Az 1990-2000 között benyújtott magyar szabadalmi bejelentések környezeti hatásának idősoros elemzése (Time series analysis of environmental effects of submitted Hungarian patents between 1990 and 2000)

A szerző e kutatás keretében az 1990–2000 közötti időszak magyar intézményi és egyéni szabadalmi bejelentők, illetve jogosultak („szabadalmasok”) szabadalmainak környezeti hatását vizsgálja. Konkrétan az ebben az időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentésekből elfogadott szabadalmakat tanulmányozza, a PIPACS adatbázisban található szabadalmi leírások alapján. A pozitív környezeti hatású szabadalmak száma, valamint az összes szabadalomhoz viszonyított aránya alapján von le következtetéseket a magyar környezeti innovációs tevékenységről, és ennek potenciális magyar környezeti hatásáról. A pozitív környezeti hatású szabadalmak összes megadott szabadalomhoz viszonyított aránya az időszakban 92%-os szignifikanciaszinten növekszik. _______

„Mennyit ér” a fenntarthatóság? – Esettanulmány az externális hatások mérésére azok internalizálására (What is sustainability worth? – A case study of measuring and internalizing negative environmental effects of logistics operation)

A fenntarthatóság központi kérdés a gazdálkodástudományban, ezen belül a logisztikában, hiszen a környezetre rótt szennyezésben e vállalati működési területnek is jelentős a szerepe. A szerzők dolgozata egy konkrét hazai esettanulmány segítségével vizsgálja a kérdéskört. Azt elemzik, vajon egy, az Európai Unióban is új kamiontípus (az ún. EuroCombi) alkalmazása a logisztikai folyamatokban milyen externális hatásokkal jár. Elemzésükben kísérletet tesznek ezeknek az externális hatásoknak a pénzben kifejezett mérésére. Azért fontos mindez, mert e mérés és számszerűsítés nélkül lehetetlen ezeknek a hatásoknak az internalizálása, vagyis belsővé tétele. Így mérés nélkül sem az érintett vállalatok tulajdonosai, sem azok belső döntéshozói, de a külső szabályozó szereplők sem tudják bevonni e hatásokat gazdasági döntéseikbe. Ez a mérés nem egyszerű feladat, de nem is lehetetlen. Mindenképpen alapját, előfeltételét képezi azonban annak, hogy ilyen jellegű döntéseknél az érintettek a társadalmi, környezeti érdekeket is érvényesíteni tudják. ____ Sustainability is a key issue today both for practitioners and researchers. This is true especially for logisticians. Logistics is a function that has a significant CO2 emission and also destructs transportation infrastructure that burden our environment. The article is focusing on these issues with the help of a Hungarian case study. It analysis the effect of applying a new, long and heavy type of truck, called EuroCombi. It presents a methodology usable for measuring these negative external effects in Forint. Without proper measurement internalization of costs these externalities generate is impossible. As it will be presented in details, such a measurement is although not very easy but achievable.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

The calculation of dynamic ecological footprint on the basis of the dynamic input-output model

The Leontief input-output model is widely used to determine the ecological footprint of consumption in a region or a country. It is able to capture spillover environmental effects along the supply change, thus its popularity is increasing in ecology related economic research. These studies are static and the dynamic investigations are neglected. The dynamic Leontief model makes it possible to involve the capital and inventory investment in the footprint calculation that projects future growth of GDP and environmental impacts. We show a new calculation method to determine the effect of capital accumulation on ecological footprint. Keywords: Dynamic Leontief model, Dynamic ecological footprint, Environmental management, Allocation method

Környezeti kockázatok felmérése. Paraméterek bizonytalanságának hatása a kockázatkezelési döntéshozatalra = Assessment of environmental risks – effects of parameter uncertainty to the risk management decisions

A környezeti kockázatok megfelelő felmérése és kezelése napjaink egyik legfontosabb kérdése, nemcsak a szakmai, hanem a széles értelemben vett közvélemény számára. A szerző cikkében azt vizsgálja, hogy a környezeti kockázatok felmérésének milyen megközelítései vannak. Kulcskérdésként pedig arra koncentrál, hogy a kockázatkezelési döntéseket hogyan befolyásolja a becslések bizonytalansága. Először a környezeti kockázat definícióját adja meg, majd azt mutatja be, hogy a környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó megközelítések milyen párhuzamban állnak a pénzügyi rendszerrel, mint komplex rendszerre vonatkozó megközelítésekkel. Végül a jelenleg legnagyobb kockázatoknak tartott környezeti kockázatokat ismerteti röviden. A cikk második részében kockázatkezelési alternatívákat mutat be, és azt, hogy a kockázatkezelési lépések kiválasztását befolyásolja a bizonytalanság. Ezt illusztrálandó Brouwer-Blois (2008) modelljét használva a soklépéses szimulációt és alternatív döntési kritériumot – a kritikus (extrém) költség-hatás mutatót – alkalmazza. _____________ Adequate assessment and management of environmental risks is a key question nowadays also for professional experts and also for the overall public. In this article the author examines the different approaches concerning environmental risks. He concentrates as a key question the influence on risk management decisions of uncertainties raised by our estimations. First he analyses the definition of environmental risks, and he shows the similarities and differences between approaches concerning environmental risks and risks threatening financial system, and finally he gives short overview on the most current environmental risks. In the second part of the paper he presents risk management alternatives and analyses the influential power of uncertainty on risk management decisions. In order to illustrate this phenomenon the author applies the model of Brouwer-Blois (2008) with multistep simulation and an alternative decisive criterion, the ranking based on critical (extreme) cost to effect measure.