A szovjetológiától az új intézményi közgazdaságtanig - töprengések két évtized távlatából = From Sovietology to the new institutional economics - meditations from a distance of two decades

A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy összegezzük a közép- és a kelet-európai rendszerváltozások és az ezt tanulmányozók fordulatos történetét az elmúlt két évtizedben. Bemutatjuk, hogy a közgazdaságtan egy kevéssé fejlett ága miképp szembesült a tudományág egésze szempontjából is talán legnehezebb értelmezési és alkalmazási kérdéseket fölvető történelmi folyamattal. Megpróbáljuk feloldani azt a rejtvényt, hogy a főáramú megközelítés megismerése és alkalmazása miért nem hozott átütő eredményt sem a térség gazdaságainak, sem magának a tudományszaknak. Megvizsgáljuk a fokozatosság és a reformok kritikus tömege viszonyát. Végül kísérletet teszünk arra, hogy e sajátos szakterület elemzéséből adódó, tartósnak bizonyuló tételeket beépítsük a fenntartható fejlődés szélesebben értelmezett, immár főáramú megközelítéseibe. ___________ The article attempts to give an account of the changes of system in Central and Eastern Europe and of those who studied them in the last two decades. It shows how a less devel-oped branch of economics faced a historical process that posed possibly the most difficult questions of interpretation and application for the whole discipline. An attempt is made to discover why recognition and application of the mainstream approach failed to bring resounding success for the economies of the region or for economics itself. The author examines the relation between continuity and the critical weight of reforms. Finally, an attempt is made to advance durable propositions based on analysis of this specific field through now mainstream approaches in terms of sustainable development.

Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági újítások terjedéséről (Rural innovation chains. Two examples for diffusion of rural innovations)

Megközelítésemben az "innovációs lánc" olyan társadalmi kapcsolathálót jelent, ahol a kapcsolat tartalma egy gazdasági újítás átadása. Dolgozatom fõ kérdése az, hogy egy településen kialakult társadalmi hálózat szerkezete hogyan befolyásolja az innovációk átvételének útját és terjedési sebességét. __________ A chain of innovation is a social network, defined by offering or adopting an economic innovation. The main hypothesis is that the diffusion of rural innovations and the changes of life-style of the peasants (generally: the growth of market economy) do not necessarily restructure or destroy local networks, but in some cases they will be reinforceed.

Közjó és demokrácia. Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról (Common good and democracy. Two economic theories of democracy)

A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demokrácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozófia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demokrácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsztantív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt procedurális értelmezését javasolja. _____ This essay deals with two economic theories of democracy. The classical doctrine of democracy was built on the concept of the common good, classical political philosophy arguing that the institution of democracy was the instrument for realizing the common good. This theory was criticized by Schumpeter, who applied the method of modern economics to analysis of the concept, which he separated from democracy, arguing that the substantive concept of democracy was untenable, and proposing to replace it with the procedural concept of democracy. Constitutional economics does not accept such separation of the concepts of democracy and the common good, but it does not accept the substantive interpretation of the common good either. Rather, it proposes a procedural concept of both the common good and of democracy.

Az agilis szemlélet első két évtizede (First two decades of agility)

Az agilitás az elmúlt húsz év egyik fontos fogalma, amelyet több területen (gyártás, szoftverfejlesztés és projektmenedzsment) is több-kevesebb eredménnyel alkalmaztak. A hazai akadémiai diskurzus eddig mostohagyermekként kezelte e témákat, holott az érintett szakmák gyakorlati művelői számos alkalommal foglalkoztak velük. A szerző rövid áttekintést ad e területek fontosabb gondolatairól, majd ezek közül néhányat a vezetés-szervezés általánosabb tárgyalásmódjával vizsgál. Az agilis szemlélet mögött rejlő alapgondolatok egy része nem nevezhető újnak. A cikk az agilitás témájának pozicionálásával zárul. _____ The agility of is an important concept of the last twenty years, which is applied with more or less results in several areas (manufacturing, software development and project management) as well. The author gives a brief overview of the main ideas from these areas, and examines some of these with general aspects of leadership and management. The article concludes with the theme of the positioning of agility.

Fifty shades of innovation – from open toward user, and open collaborative forms of innovation – an overview

Starting from the Schumpeterian producer-driven understanding of innovation, followed by user-generated solutions and understanding of collaborative forms of co-creation, scholars investigated the drivers and the nature of interactions underpinning success in various ways. Innovation literature has gone a long way, where open innovation has attracted researchers to investigate problems like compatibilities of external resources, networks of innovation, or open source collaboration. Openness itself has gained various shades in the different strands of literature. In this paper the author provides with an overview and a draft evaluation of the different models of open innovation, illustrated with some empirical findings from various fields drawn from the literature. She points to the relevance of transaction costs affecting viable forms of (open) innovation strategies of firms, and the importance to define the locus of innovation for further analyses of different firm and interaction level formations.

Neumann versus Leontief. Két modell – két gazdaságkép (Neumann vs Leontief. Two models, two approaches to the economy)

A szerző a tisztán elméleti célokra kifejlesztett Neumann-modellt és a gyakorlati alkalmazások céljára kifejlesztett Leontief-modellt veti össze. A Neumann-modell és a Leontief-modell éves termelési periódust feltételező, zárt, stacionárius változatának hasonló matematikai struktúrája azt a feltételezést sugallja, hogy az utóbbi a Neumann-modell sajátos eseteként értelmezhető. Az egyes modellek közgazdasági tartalmát és feltevéseit részletesen kibontva és egymással összevetve a szerző megmutatja, hogy a fenti következtetés félrevezető, két merőben különböző modellről van szó, nem lehet az egyikből a másikat levezetni. Az ikertermelés és technológiai választék lehetősége a Neumann-modell elengedhetetlen feltevése, az éves termelési periódus feltevése pedig kizárja folyam jellegű kibocsátások explicit figyelembevételét. Mindezek feltevések ugyanakkor idegenek a Leontief-modelltől. A két modell valójában egy általánosabb állomány–folyam jellegű zárt, stacionárius modell sajátos esete, méghozzá azok folyamváltozókra redukált alakja. _____ The paper compares the basic assumptions and methodology of the Von Neumann model, developed for purely abstract theoretical purposes, and those of the Leontief model, designed originally for practical applications. Study of the similar mathematical structures of the Von Neumann model and the closed, stationary Leontief model, with a unit length of production period, often leads to the false conclusion that the latter is just a simplified version of the former. It is argued that the economic assumptions of the two models are quite different, which makes such an assertion unfounded. Technical choice and joint production are indispensable features of the Von Neumann model, and the assumption of unitary length of production period excludes the possibility of taking service flows explicitly into account. All these features are completely alien to the Leontief model, however. It is shown that the two models are in fact special cases of a more general stock-flow stationary model, reduced to forms containing only flow variables.

Politikai gazdaságtan és civil gazdaság: két gazdasági paradigma kritikai értékelése

A Budapesti Corvinus Egyetemen 2014. november 12-én, a Gazdaság és Erkölcs című konferencián tartott angol nyelvű előadás leirata. (Political economy and civil economy: a critical assessment of two economic paradigms)

Külső HR-szolgáltatók összehasonlító vizsgálata a világ régiójában, közép-kelet-európai sajátosságokat keresve, két Cranet-felmérés alapján

A HR területén a cégek és más szervezetek növekvő számban alkalmaznak külső szolgáltatókat, tanácsadókat. A közel százéves tanácsadás más területeihez képest viszonylag későn alakult ki a HR-tanácsadás hazánkban és a kelet-európai régióban. A jelen tanulmányban a szerzők azt vizsgálják, hogy a Cranet nemzetközi HR-adatbázis két legutóbbi felmérése (2004–2005 és 2008–2010) tükrében milyen hasonló és eltérő trendek figyelhetők meg a világ különböző régiói között.

Hazai vállalkozások csődjének előrejelzése a csődeseményt megelőző egy, két, illetve három évvel korábbi pénzügyi beszámolók adatai alapján

A cikk azt vizsgálja, hogy milyen besorolási pontossággal jelezhető előre a hazai vállalkozások csődje az azt megelőző egy, két, illetve három évvel korábbi éves beszámolók adatai alapján. A kutatási kérdés megválaszolásához egy, a hazai szakirodalomban még kevésbé elterjedt nem paraméteres módszer: a k legközelebbi szomszéd eljárást alkalmazza a szerző. A tanulmány külön figyelmet szentel a legjobb előrejelző teljesítmény elérését biztosító paraméterek (szomszédok száma, távolságmérték) optimális megválasztására is. A számításokat egy hazai vállalkozásokból álló, ezerelemű véletlen minta adatain végezték el. Nemzetközi kutatási eredmények szerint nagyobb találati arány érhető el, ha a csődmodellek input változói között nemcsak a csőd előtti év adatait használják fel, hanem az azt megelőző 2-3 év pénzügyi mutatóit is. E kérdés vizsgálatát is célul tűzi ki a tanulmány.

A projektfinanszírozás alakulása a hazai energetikai szektorban. A KÁT-rendszer hatása a hazai kiserőmű-beruházásokra.

A kutatás a hazai energiaszektorban széles körben megvalósult kiserőmű-beruházások szegmensén belül vizsgálja a projektfi nanszírozás elterjedésének alakulását. 2010-től, a szabályozás jelentős megváltozása után a gazdasági sajtó sokszor foglalkozott a KÁT-rendszerrel, illetve a GCHP-kiserőművek helyzetével, azonban tényleges elemzés nem készült ezekről a piaci szereplőkről. Jelen tanulmány célja, hogy a projektfinanszírozás e területének gyakorlati elemzésén keresztül bemutassa és elemezze a piac és a fi nanszírozás változásait, egyben releváns következtetéssel és tanulságokkal szolgáljon a piaci szereplőknek, finanszírozóknak és beruházóknak, illetve az illetékes szabályozó hatóságnak.

Az olajár gyengülő makrogazdasági hatásai. Két versengő elmélet szintézise = Weakening macroeconomic effects of the oil price. A synthesis of two competing theories

Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az olaj reálárának alakulása. A gyengülő hatások okaként Blanchard-Galí [2007] a gazdaságok hatékonyabb és rugalmasabb működését jelölte meg, míg Kilian [2010] szerint a 2000 utáni áremelkedést a kedvező világgazdasági környezet fűtötte, ami ellensúlyozta a magasabb ár okozta negatív folyamatokat. A tanulmány Kilian [2009] modelljének kiterjesztésével, időben változó paraméterű ökonometriai eljárással vizsgálja a két megközelítés összeegyeztethetőségét. Az eredmények a hipotézisek egymást kiegészítő kapcsolatára engednek következtetni, azaz a makrogazdasági következmények szempontjából nem maga az ár, hanem annak kiváltó okai lényegesek, ugyanakkor e mögöttes tényezők hatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. _____ Many economists argue that the stagflation periods of the 1970s were related to the two main oil crises. However, experience shows that these effects were eliminated over the decades, e. g. oil-importing economies enjoyed solid growth and low inflation when oil prices surged in the 2000s. Blanchard and Galí (2007) found that economies became more effective and elastic in handling high energy prices, while Kilian (2010) took as the main reason for the weakening macroeconomic effects of oil-price shocks the structural differences behind the price changes. The article sets out to test the compatibility of the two rival theories, using time-varying parameter models. The results show that both hypotheses can be correct concurrently: the structure of the change in price matters, but the impulse responses varied over time.

Marketingmérés – két eset az on-line marketing világából

A marketing mérhetőségével kapcsolatos igény nem új keletű jelenség, de elmondhatjuk: napjainkban mind erőteljesebb követelményként jelenik meg a gyakorló szakemberek előtt. Az on-line világ megjelenésével korábban többen a metrikák gyors fejlődését és a fogalmi kérdéskörben meglevő, számos homályos pont tisztázását várták. Bár az elmúlt években valóban sikerült tényszerű előrehaladást elkönyvelni, a várt áttörés - egyelőre - továbbra is csak várat magára. A szerző kutatásában - a kapcsolódó elméleti háttér áttekintését követően - két részterületet igyekszik megvilágítani, két rövid eset keretében. Egy B2B piacon mozgó vállalkozás keresőmarketing-költéseit elsősorban nyelvi-szemantikai elemzésnek vetette alá. Napjaink másik fontos és gyakran emlegetett területe a közösségi média. Itt egy nonprofit szervezet tevékenységét vizsgálta meg, a kutatási fókusz a törzsközönség attitűdje és a közzétett üzenetek hatékonysága közötti kapcsolat feltárása volt.