A felelős döntéshozatal tényezői

Ebben a tanulmányban részletesen bemutatjuk a 2009-es Versenyképesség felmérés etika és környezetvédelem vonatkozású témaköreit, valamint a vállalati interjúkon alapuló kutatásunk alapján a vállalati döntéshozatal azon jellemzőibe nyújtunk bepillantást, amelyek segítik, illetve gátolják a CSR és a fenntarthatóság vállalati érvényesülését. A vállalati etika és a vállalati környezetvédelem területein egyaránt egy-egy klasszikusnak számító intézmény, illetve rendszer terjedt el leginkább a vállalatok körében: az etikai kódex az etikai intézményesülés relatíve gyakori elemének számít, míg a környezetvédelmi eszközökre vonatkozó kérdéskörben a legjobb helyezést a minőségmenedzsment rendszer kapta. A felelős döntések hatótényezőinek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy szervezeti és egyéni jellemzők egyformán segítői és akadályai lehetnek a felelős vállalati működés terjedésének. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy figyelemreméltó eszköztár a CSR explicit kifejeződéseként önmagában nem teremti meg az implicit felelősségvállalás terjedését, a reflektált, valamennyi vállalati döntésben mérlegelésre kerülő érintetti szempontok, morális, fenntarthatósági, felelősségi vonatkozások meglétét. ________ In this study we overview the findings of the Competitiveness Research Program in the fields of business ethics and environmental management, and we also introduce some of the results of our research on the Hungarian tendencies of corporate social responsibility based on qualitative research interviews. Both in the fields of business ethics and environmental management one dominant classic tool were identified. Code of conduct is the most prevailing instrument in the field of ethics and quality management still kept its popularity amongst the environmental management tools. It turned out that both organizational and individual characteristics can be enablers and burdens of the spread of corporate social responsibility. We also revealed that remarkable CSR initiatives and principles in a firm does not necessarily create the presence of implicit social responsibility, a reflexive decision making in the company that considers all stakeholders’ view and sustainability, ethical and responsibility issues.

The role of law and ethics in developing business management as a profession

Currently, business management is far from being recognised as a profession. This paper suggests that a professional spirit should be developed which could function as a filter of commercial reasoning. Broadly, management will not be organised within the framework of a well-established profession unless formal knowledge, licensing, professional autonomy and professional codes of conduct are developed sufficiently. In developing business management as a profession, law may play a key role. Where the idea is that business management should be more professsionalised, managers must show that they are willing to adopt ethical values, while arriving at business decisions. The paper argues that ethics cannot survive without legal regulation, which, in turn, will not be supported by law unless lawyers can find alternative solutions to the large mechanisms of the official society, secured by the monopolised coercion of the nation state. From a micro perspective of law and business ethics, communities can be developed with their own conventions, rules and standards that are generated and sanctioned within the boundaries of the communities themselves.

Választókörzetek igazságosan? = Fair apportionment of voting districts in Hungary

Az új választási törvény egyik célja a korábbinál igazságosabb választási körzetek kialakítása. Ezt a Velencei Bizottság választási kódexében megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, bár azoknál némileg megengedőbb szabályok révén biztosítja. A szabályok rögzítik a körzetek számát, illetve hogy a körzetek nem oszthatnak ketté kisebb településeket, és nem nyúlhatnak át a megyehatárokon. Tanulmányunkban belátjuk, hogy a szabályok betartása mellett a körzetek kialakítása matematikailag lehetetlen. Javaslatot teszünk a probléma optimális megoldására elvi alapon is, vizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd az általunk megfogalmazott hatékony algoritmussal, a 2010. évi országgyűlési választások adatainak felhasználásával meghatározzuk a körzetek megyék közti elosztásának legjobb megoldását. Végül kitérünk a demográfiai változások várható hatásaira, és több javaslatot teszünk a korlátok hosszú távú betartására: javasoljuk a választási körzetek számának körülbelül 130-ra növelését; egy-egy felülvizsgálat alkalmával a választási körzetek számának megváltoztathatóságát; illetve a körzetek megyék helyett régiók szerinti szervezését. _______ One of the aims of the new electoral law of Hungary has been to apportion voters to voting districts more fairly. This is ensured by a set of rules rather more permissive than those put forward in the Code of Good Practice in Electoral Matters issued by the Venice Commission. These rules fix the size of the voting districts, and require voting districts not to split smaller towns and villages and not to cross county borders. The article shows that such an apportionment is mathematically impos-sible, and makes suggestions for a theoretical approach to resolving this problem: determine the optimal apportionment by studying the properties of their approach, and use the authors efficient algorithm on the data for the 2010 national elections. The article also examines the expected effect of demographic changes and formulates recommendations for adhering to the rules over the long term: increase the number of voting districts to about 130, allow the number of voting districts to change flexibly at each revision of the districts, and base the districts on regions rather than counties.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek’s theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisible-hand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek’s theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.

Spontaneous order and social norms. Hayek’s theory of socio-cultural evolution

Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory on spontaneous market order. Hayek explains both the emergence of market and social institutions serving as a social basis for that order within the framework of a unified evolutionary logic. This logic interprets the emergence and survival of spontaneous order and group-level rules of conduct as an unintended consequence of human action. In order to explain the emergence of social norms exclusively on the basis of methodological individualism, one would have to give up an exclusively evolutionary explanation of these norms. Since Hayek applies the invisiblehand explanation to the investigation of social norms, he combines the position of methodological individualism with functionalist-evolutionary arguments in his analysis. Hayek's theory of socio-cultural evolution represents a theory in the framework of which methodological individualism and functionalism do not crowd out but complement each other.