8 resultados para circuits of capital
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.
Resumo:
Environmental protectionism and sustainable development has been gaining increased attention among governments, investors and consumers alike. As a result, firms are facing growing pressure from the various stakeholders to improve their environmental performance. This study is focusing on the food industry, which in recent years has been a subject of increased scrutiny due to their role in resource consumption, waste generation and unsustainable production practices. Our research is aiming to examine how the financial community evaluates the environmental stewardship of food industry companies as proxied by market reactions in response to environmental news. Are all company related environmental news items evaluated equally, and which financial and non-financial firm-specific attributes can influence market responses? Have there been changes in reactions on the stock exchange in the past two decades?
Resumo:
Die Vielfalt von möglichen wirtschaftlichen Konsequenzen von Banksolvenzproblemen trägt auch dazu bei, dass wissenschaftliche Fragen über die Eigenkapitalregulierung im Bankensektor schon seit einigen Jahren ziemlich intensiv diskutiert werden. Die Effekte von Eigenkapitalregulierung können sich auf zahlreiche Weise zeigen, zum Beispiel ist ein Effekt auf das Kreditzinsniveau auch nicht auszuschließen. Um diesen potenziellen Zusammenhang, an den die frühere Literatur noch nicht fokussierte, klarer analysieren zu können, wird in der vorliegenden Studie ein theoretisches Modell präsentiert, in der eine Verbindung zwischen einem optimalen Bankkreditzinsniveau und der Eigenkapitalregulierung existiert. Die Optimalität von Kreditzinsniveaus wird aus zwei Aspekten betrachtet: als Optimalitätskriterien werden Gewinnmaximierung und Maximierung von Solvenzwahrscheinlichkeit verglichen. Aufgrund der Ergebnisse kann darauf geschlossen werden, dass diese zwei optimale Kreditzinsniveaus nicht identisch sind und unterschiedlich von Eigenkapitalregulierung beeinflusst werden. Nach theoretischen Ergebnissen ist es möglich, dass im Falle einer Erhöhung des Eigenkapitals bei gleichbleibenden Bankeinlagen das gewinnmaximierende Optimum sich nicht ändert, während das zu der Maximierung der Solvenzwahrscheinlichkeit gehörende Optimum sich verringert.
Resumo:
A tanulmány abból indul ki, hogy a beruházási projektek értékelése során egyidejűleg szükséges figyelembe venni a projektben lekötött tőkét és a lekötési időt mint jövedelemtermelési lehetőséget. Definiálja a projekt aggregált tőkeigényének fogalmát és megszerkeszti a vonatkozó mérőszámot. Az aggregált tőkeigény új vállalatgazdasági kategória, mely a beruházási projektek értékelésének egy új megközelítését teszi lehetővé. A projekt aggregált tőkeigénye azt a tőkeösszeget jelenti, mely a projekt működtetéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges. A három meghatározó tényező: a kezdőtőke, a megtérülési idő (illetőleg az élettartam) és a megtérülés gyorsasága. A számszerűsítéshez minden évre vonatkozóan meg kell határozni az adott évben lekötött tőkét, ami az adott évig még meg nem térült tőkerészt jelenti, majd ezek összegzése révén adódik az aggregált tőkeigény. A mértékegység egységnyi tőke egyévi lekötése. A tanulmány az összefüggések modellszerű levezetése mellett gazdag példaanyagot is tartalmaz. Az elemzés bővíti a nettó jelenérték tartalmára vonatkozó ismereteket, rávilágít az aggregált tőkeigény ismeretének fontosságára mind a nettó jelenérték, mind a belső kamatláb esetében. _____ The starting point of this paper is that in the evaluation process of investment projects necessary to take into account simultaneously the tied-up capital and tiedup time as the income-generating potential. For this, it defines a special content of aggregate capital needs of investment projects, and elaborates an index. The aggregate capital needs is a new business economics category, which provides a new aspect to evaluate investment projects. This means the amount of capital needed for the operation of the project during its full duration. Three factors determine the aggregate capital needs for investments projects. These are the amount of initial investment, the payback period (or the duration) and the rapidity of capital payback. The solution is to sum up the yearly tied-up capital, that is, the notreturned parts of the capital for each year. The measurement unit is one unit tied-up capital for one year. The paper formulates the main relationships as models and by way of explanation presents some examples. The analysis highlights the importance of considering the aggregate capital needs furthermore widens knowledge regarding the net present value and internal rate of return.
Resumo:
The study reviews the theoretical and empirical literature on the effect of tight monetary conditions, crisis on corporate capital structure, further creates a framework for analyzing their relation, as well as sheds light on the lessons learned and open research areas. The results highlight that the supply side of capital has an effect on corporate capital structure, though the analysis of this relation is scarce. However, the impact of tight monetary conditions on capital structure is analyzed by several studies, there is limited evidence on the financial policy and the development of financing mix during a crisis period. The impact of the 2007/08 crisis on the corporate capital structure and especially in case of firms with impaired access to external financing is scarce. The study also highlights our lack in understanding of the relation of crisis and capital structure in case of the CEE region.
Resumo:
The Leontief input-output model is widely used to determine the ecological footprint of consumption in a region or a country. It is able to capture spillover environmental effects along the supply change, thus its popularity is increasing in ecology related economic research. These studies are static and the dynamic investigations are neglected. The dynamic Leontief model makes it possible to involve the capital and inventory investment in the footprint calculation that projects future growth of GDP and environmental impacts. We show a new calculation method to determine the effect of capital accumulation on ecological footprint. Keywords: Dynamic Leontief model, Dynamic ecological footprint, Environmental management, Allocation method
Resumo:
A rendszerváltás utáni időszak gazdasági teljesítményei a beteljesült remények és a megvalósulatlan várakozások egymást követő hullámzásait takarják. A mögöttünk hagyott két évtized első felét a gazdasági szerkezetváltás, a piaci kapcsolatok módosulása, valamint új – többségében külföldi – befektetői csoportok megjelenése jellemezte, amelyek együttes hozadéka volt a gazdaság stabilizálódása, majd az új növekedési pályára állás. Az ezredfordulót követő évtized első felére azonban a külföldi befektetésekre alapozott gazdaságfejlesztési stratégia erejét vesztette, s a helyettesítésre szánt hazai kkv-szektor – a kiemelt támogatások és a kedvezmények ellenére – nem tudott a növekedés motorjává válni. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója és az APEH korábbi elnöke – a versenyszektor 2000–2008. évi pénzügyi beszámolói alapján a hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzőit vizsgálja, s két részből álló tanulmányában arra keresi a választ, hogy a várakozásoktól elmaradó működési eredményekben milyen szerepe lehet a gazdaságfejlesztési stratégia hiányának, a vállalkozási teljesítmények elégtelenségének, a tőkehiánynak, illetve a pénzügyi rendszer torzulásainak. Szerkesztőségünk a tanulmányt olyan vitaindítónak tekinti, ami széles érdeklődésre tarthat számot, s szívesen vállalkozunk arra, hogy közreadunk minden jobbító szándékú gondolatot. _______ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. The two-part study seeks the reason for the disappointing operation results. What role take in this phenomena the absence of economic strategy, the deficiency of business performance, the lack of capital and the financial distortions of the system. Our editorial intend this study as a debate for the public, and we would publish the ideas which improves this relevant topic.
Resumo:
A közgazdaságtanban az ágensalapú modellezés egyik alkalmazási területe a makro ökonómia. Ebben a tanulmányban néhány népszerű megtakarítási szabály létét feltételezve adaptív-evolúciós megközelítésben endogén módon próbálunk következtetni e szabályok relatív életképességére. Három különböző típusú ágenst vezetünk be: egy prudens, egy rövidlátó és egy, a permanensjövedelem-elméletnek megfelelően működőt. Rendkívül erős szelekciós nyomás mellett a prudens típus egyértelműen kiszorítja a másik kettőt. A második legéletképesebbnek a rövidlátó típus tűnik, de már közepes szelekciós nyomásnál sem tűnik el egyik típus sem. Szokásos tőkehatékonyság mellett a prudens típus túlzott beruházási tendenciát visz a gazdaságba, és a gazdaság az aranykori megtakarítási rátánál magasabbat ér el. A hitelkorlátok oldása még nagyobb mértékű túlzott beruházáshoz vezethet, a hitelek mennyiségének növekedése mellett a tőketulajdonosok mintegy "kizsákmányoltatják" magukat azokkal, akiknek nincs tőkejövedelmük. A hosszú távú átlagos fogyasztás szempontjából a három típus kiegyensúlyozott aránya adja a legjobb eredményt, ugyanakkor ez jóval nagyobb ingadozással jár, mint amikor csak prudens típusú háztartások léteznek. ____ Agent-based modelling techniques have been employed for some time in macroeconomics. This paper tests some popular saving rules in an adaptive-evolutionary context of looking at their relative survival values. The three types are prudent, short-sighted, and responsive to the permanent-income hypothesis. It is found that where selection pressure is very high, only the prudent type persists. The second most resilient seems to be the short-sighted type, but all three coexist even at medium levels of selection pressure. When the efficiency of capital approaches the level usually assumed in macroeconomics, the prudent type drives the economy towards excessive accumulation of capital, i. e. a long-term savings rate that exceeds the golden rule. If credit constraints are relaxed, this tendency strengthens as credit grows and capital-owners seem to allow themselves to be exploited" by workers. From the angle of average consumption, the best outcome is obtained from a random distribution of types, although this is accompanied by higher volatility.