Még egyszer a motivációról, avagy "Hogyan ösztönözzük alkalmazottainkat itt és most?" (Once again on the motivation or "how to motivate our employees here and now?")

A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetében számos vezetőképző program, posztgraduális kurzus és mesterképzés hallgatóinak részvételével végeztek feltáró jellegű kutatásokat a munkahelyi motiváció elméletének és gyakorlatának témájában. A résztvevők saját élményeikből és tapasztalataikból kiindulva sorolták be a megélt eseteket a herzbergi kategóriákba. Ezek alapjában véve megerősítették Herzberg motivátorokról és higiénés tényezőkről alkotott elképzeléseit. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy kikre is érvényesek Herzberg tézisei. Az eddigi mintákba ugyanis általában azok kerültek, akik vagy már vezető pozíciókban voltak, vagy erre készültek, azaz alapvetően a „vezetői motivációkkal” bíró emberek motivációs, illetve higiénés tényezőire kaptak eddig rálátást. De vajon mi a helyzet azokkal, akik a szervezeti hierarchia más szintjein helyezkednek el? Elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt releváns kérdés, hogy az eredeti elmélet érvényességét hogyan lehetne kimondottan beosztottakon megvizsgálni, itt és most? A szerzők írásukban ezekre a kérdésekre keresik a választ: az eredeti modellt egy kérdőíves és interjús módszertanra épülő kutatás eredményein értelmezik (illetve értelmezik újra) és igyekeznek pontosítani Herzberg elméletének mai mondanivalóit. / === / The authors have created exploratory researches in the theory and practice of the workplace motivation with the participation of mba, postgraduate and master students in the institute of management of corvinus university of budapest. The participants were classified their lived cases into categories of Herzberg starting from own experiences. These basically confirmed Herzberg’s visions from motivators and hygiene factors. In this study the authors search motivations of employees based on Herzberg’s categories. The original model is interpreted the results of a questionnaire and an interview-based methodology, and the authors try to clarify the contemporary meanings of Herzberg’s theory.

Munkavállalói preferenciák az egyetemi hallgatók körében = Employees' preferences according to graduates and undergraduates

Napjaink munkaerőpiaci tendenciái következtében egyre több figyelem irányul az atipikus munkavégzésre. Az atipikus munkavégzésben rejlő lehetőségeket a munkavállalók oldaláról vizsgáltuk. Ennek érdekében egy kétfázisú kutatássorozatot hajtottuk végre a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében. A felmérés rámutatott arra, hogy az egyetemi hallgatók már az egyetemi tanulmányaik alatt is potenciális munkaerőt jelentenek. Foglalkoztatásuk során a legfontosabb tényező a rugalmas, tanulmányokkal összeegyeztethető munkavégzés. A második kutatás fő célja a teljes életcikluson keresztüli munkavállalói preferenciák feltárása volt. A hallgatók által a két leginkább előnybe részesített munkavállalási forma a napi nyolcórás munkaviszony rugalmas munkaidőben és a saját vállalkozás indítása. A hallgatók elsősorban magas jövedelmet, ezt követően stabil, biztos jövedelmet, fejlődési lehetőséget, és a munka és magánélet egyensúlyát várják el munkahelyüktől. A tanulmány rámutat az egyes alcsoportok különbségeire, illetve kiindulópontot jelenthet további kutatásokhoz. _____ More and more attention is paid to atypical work due to workplace trends. Increasing opportunities deriving from atypical work have been investigated from employees’ viewpoint in this paper. We conducted a two-step survey amongst graduates and undergraduates of Corvinus University of Budapest. The survey pointed out that undergraduates are potential workers as well, and the most important factor for them was the flexible form of work. The second survey aimed to explore employees’ preferences through a whole lifetime period. The two most popular forms of work were flexible full-time jobs and starting their own enterprise. Students prefer high salaries, a stable and secure income, opportunities for development and work-life balance. The surveys pointed out some differences between subgroups and their conclusions could be a starting point for future research.