A szénlábnyom mérése – Fókuszban a közúti áruszállítás és raktározás (Measurement the carbon footprint – focus on road transport and warehousing)

Mai világunkban egyre több olyan erőforrást élünk fel, amelyek hatását az otthonunknak számító Föld egyszerűen már nem képes helyreállítani. Ebben számos jelenség mellett a gazdaság globalizációja, az élesedő versenyhelyzet, a fogyasztói társadalom további térnyerése, ebből adódóan pedig a logisztikai folyamatok intenzitásának növekedése kulcsszerepet játszik. A logisztikát érő kritikáknak ösztönözniük kell a vállalatok szakembereit arra, hogy változtassanak ezen. Ehhez elengedhetetlen a jelenlegi működés szénlábnyomának mérése. Csak a jelenállapot felmérése szolgálhat alapjául a fejlesztéseknek. A szerzők tanulmányának célja a szénlábnyomszámítás egy gyakorlati alkalmazásának ismertetése. Esettanulmány jelleggel bemutatják egy nagy nemzetközi vállalat hazai leányvállalatának a szénlábnyom-számítása során alkalmazott módszertanát. A számítások során a vállalat disztribúciós logisztikai folyamataira fókuszálnak, kiemelten vizsgálták a közúti szállítás és a raktározás széndioxid-kibocsátását. Számításaikban igyekeztek pontosak lenni, a hazai energiamixre számolt legfrissebb konverziós faktorokkal számoltak. Meggyőződésük, hogy az ilyen esettanulmányok hasznosak, hiszen a bemutatott módszertan mintául, útmutatásul szolgálhat további vállalatok számára. Reményeik szerint ezzel segíthetik, hogy minél több hazai vállalat kezdje el széndioxid-kibocsátásának szisztematikus és tudományos alapokon nyugvó mérését. ____ Due to globalization, intense competition and the consumer society logistics processes have been intensified during the last decades. This led to increased environmental strain generating intense criticism towards logistics profession. In order to decrease the environmental burden of logistics several professionals and companies have tried to make progress in this field and introduced techniques that are capable to measure the Carbon Footprint of logistics. Still public case studies are very limited. The paper presents the case of the Hungarian subsidiary of a big multinational FMCG firm. Calculations are built on the actual conversion factor developed for the Hungarian energy mix. A complex set of key performance indi actors usable to capture key characteristics of the present situation is presented. Not only the constructs of these KPIs are described in the paper but a detailed description of methodology used to calculate them is also given. The authors hope such detailed case study description will help other companies as well to initiate sustainable logistics programs.