The efficiency of remanufacturing in a dynamic input–output model

For industrialised economy of ourdays, remanufacturing represents perhaps the largest unexploited resource and opportunity for realising a greater growth of the economy in an environmental-conscious manner. The aim of this paper is to investigate of the impact of remanufacturing in the economy from an economic-efficiency point of view. In static context this phenomenon was analysed in the literature. We use the multi-sector input–output framework in a dynamic context to study intra-period relationships of the sectors of economy. We extend the classical dynamic input–output model taking into consideration the activity of remanufacturing .We try to answer the question, whether the remanufacturing/reuse increases the growth possibility of an economy. We expose a sufficient condition concerning the effectivity of an economy with remanufacturing. By this evaluation we analyse a possible sustainable development of the economy on the basis of the product recovery management of industries.

The resource conservation effect of recycling in a dynamic Leontief model

The aim of the paper is to investigate the impact of recycling on the use of non-renewable resources in the economy. The paper tries to generalize the classical dynamic input–output model. In this regard we extend the standard Leontief model with the balance equation of recycled products, and we establish some properties of this augmented model. We investigate how recycling extends the availability of non-renewable natural resources for the next generations in an inter-industry framework. Supposing a balanced growth both for production and consumption, we examine the existence of the balanced growth path of this model and compare the results to the classical Leontief model. We try to answer the question whether recycling/reuse increases the growth possibility of an economy. Finally, we illustrate our results with a simple numerical example. Thus, we analyze a possible sustainable development of the economy on the basis of the product recovery management of industries.

Az EU csatlakozás hatása az új tagországok agrárkereskedelmére

2004-ben és 2007-ben tizenkét új tagország csatlakozott az Európai Unióhoz, számos változást okozva az európai mezőgazdaságban. Az egyik legfontosabb fordulat az egyes nemzetek mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmében következett be. Az eredmények azt mutatják, hogy az új tagországok mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmének intenzitása jelentősen nőtt a csatlakozás hatására, ugyanakkor a külkereskedelem mérlege ezen a területen nagymértékben romlott több országnál is. A számítások azt is alátámasztották, hogy jelentős koncentráció ment végbe a kereskedelmi partnerek és a termékek tekintetében egyaránt. Mindemellett egyértelművé vált az is, hogy az új tagországok kereskedelmének struktúrája meglehetősen egyoldalúvá vált: az alapanyagok exportálása mellett az importált javak döntő többsége a feldolgozott termékek köréből került ki. A komparatív előnyök vizsgálata rámutatott, hogy az új tagországok legfontosabb agrártermékei megnyilvánuló komparatív előnnyel bírtak a csatlakozás előtt és után is, habár a legtöbb esetben ezen előnyök komolyan csökkentek.. Döntéshozói szempontból vizsgálva az eredményeket egyértelműen megállapítható, hogy az új tagországokban strukturális változtatások szükségesek a negatív folyamatok megállítása érdekében. A legfontosabb stratégiai cél pedig elsősorban a magas hozzáadott értékű, hazai alapanyagokból készített termékek exportálása. ______ In 2004 and 2007 twelve New Member States (NMS) joined the European Union (EU), causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on NMS agri-food trade. Results suggest that the intensity of NMS agri-food trade has increased significantly after accession, though there was a serious deterioration in NMS agri-food trade balance in most cases. It has also become evident that NMS agri-food trade was highly concentrated by country and by product. Moreover, our analyses highlight one of the most important characteristics of NMS agri-food trade structure - the focus on agri-food raw materials in export together with agri-food processed products in import. Regarding comparative advantage, results suggest that relevant NMS agri-food products had a revealed comparative advantage before and after accession, though to a weakening extent. From the policy perspective, there is a clear need for structural changes in NMS agriculture and agri-food sector in order to tackle the negative tendencies of national agri-food trade. The most important long-term goal should be the production and export of higher value-added processed products based on domestic raw materials.

A családi fészekben élő fiatal felnőttek és fogyasztói döntéseik (In the family nest living young adults and their consumer decisions)

Fiatal felnőttek nagyarányú jelenléte a szülői háztartásokban nemcsak Magyarországon és Európában jellemző, de a fejlett ipari országokban általánosan megfigyelhető jelenség. Az Európai Unióban élő 18–34 év közötti fiatalok 46%-a él együtt legalább egyik szülőjével, a magyar fiatalok esetében hasonló az arány. A fiatalok kitolódó felnőtté válása azt is jelenti, hogy a szülők egyre későbbi időponttól kezdve rendelkeznek szabadabban idejükkel és anyagi forrásaikkal, a fiatal felnőttek döntései pedig részben szüleik részvételével történik. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy a szülői fészekben élő vagy a szüleiktől részben függő fiatalok milyen döntési mintákkal rendelkeznek, illetve vásárlási döntéseikben mennyire önállóak. A kérdés vizsgálatát a szülői háztól függő egyetemista fiatalok körében végzett kérdőíves megkérdezés segítségével a szerzők elemezték, és arra is lehetőségük volt, hogy a családtagok által írt rövid esszék segítségével a kérdést több oldalról vizsgálják meg. Eredményeik szerint a szülői háztól függő fiatal felnőttek önálló döntésre képes, sok esetben szakértő fogyasztók, döntéseik önállóságát azonban a termékkategória, a családdal való kapcsolattartás gyakorisága, a családforma és a nemi szerepek is befolyásolják. ____ High ratio of adult children is still living in their parents’ home. This is a significant phenomenon that can be observed in Hungary and throughout Europe, while influences living trends globally. In the EU, 46% of youth between 18-34 years live with at least one of their parents and this same statistic holds true in the case of Hungary. This postponement of adulthood allows parents to enjoy more free time and have higher disposable income from later in life. The young adults, however, in the household make their consumer decisions under parental control. The purpose of this study is to explore the decisionmaking styles of young adults and their independence from their parents in shopping-related decision-making through a literature review and primary study. The survey focused on university students who are dependent on their parental home and short essays were also collected from family members of the target group in order to gain a more complex view on this phenomenon. According to the results the following conclusion can be made: young adults living in their parents’ home are competent consumers with individual decisions, in addition, they are consumer experts within the family in many cases. However, their independent shopping-related decision-making is influenced by product category, frequency of connection to the family home, family form and also sex role orientations.