Hálózat – A globális gazdaság kvázi szervezete (The business network – the quasi organization of the global economy)

A tanulmány célja, hogy értelmezze a globális gazdaság alapvető fontosságú építőelemét, az üzleti hálózatot, majd megvizsgálja annak felépítését és működésének főbb vezérlőelveit. Először az alapfogalmak – üzleti hálózat, ellátási lánc és ellátási háló – meghatározására és azok felépítésének bemutatására kerül sor. Ezt követően a cikk röviden ismerteti, hogy melyek voltak azok a vállalati gazdálkodás környezetében végbement változások, melyek a gazdaság hálózatosodását elősegítették és ennek kapcsán elvezettek az üzleti hálózatok versenyképességben játszott szerepének erősödéséhez. A szerző ugyanakkor bemutatja a kialakuló új gazdasági modell, az ún. hálózati gazdaság működési modelljének lényeges új tulajdonságait. A tanulmány ezután ismerteti az üzleti hálózat – s ezen belül az ellátási lánc – működtetésében meghatározó koordinációs mechanizmusokban megfigyelhető markáns változásokat. Végül részletesen ismerteti az üzleti hálózat két fő építőelemét: a hálózatot alkotó üzleti egységeknek, illetve a közöttük kialakuló kapcsolatoknak az alapvető típusait. ________ The aim of the paper is to present and interpret the basic building element of global business: the business network, its structure and operation. First basic terms – network, supply chain, supply network – are defined and described, than those changes are introduced that played significant role in increasing their importance. Characteristics of the new network economy are presented; especially changes in the coordination mechanism between cooperating parties in the network are demonstrated. Finally the two building blocks of global business networks: (i) nodes (business units) and (ii) threads (partnerships) are described in details.

Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

Properties of risk capital allocation methods: Core Compatibility, Equal Treatment Property and Strong Monotonicity

In finance risk capital allocation raises important questions both from theoretical and practical points of view. How to share risk of a portfolio among its subportfolios? How to reserve capital in order to hedge existing risk and how to assign this to different business units? We use an axiomatic approach to examine risk capital allocation, that is we call for fundamental properties of the methods. Our starting point is Csóka and Pintér (2011) who show by generalizing Young (1985)'s axiomatization of the Shapley value that the requirements of Core Compatibility, Equal Treatment Property and Strong Monotonicity are irreconcilable given that risk is quantified by a coherent measure of risk. In this paper we look at these requirements using analytic and simulations tools. We examine allocation methods used in practice and also ones which are theoretically interesting. Our main result is that the problem raised by Csóka and Pintér (2011) is indeed relevant in practical applications, that is it is not only a theoretical problem. We also believe that through the characterizations of the examined methods our paper can serve as a useful guide for practitioners.

Can the Paks-2 Nuclear Power Plant operate without State aid? A business economic analysis

Many studies have investigated the prospects for returns, the budgetary and financing background and energy management effects of the new nuclear power plant units to be built at Paks. This document seeks to complement previous economics-based studies by adding a new criterion. The key question in our analysis is whether the power plant company will be capable of independent operations in an economic sense - or will its survival depend on further additional aid by the owner, i.e. via the central budget, after its commissioning? We shall examine from a corporate perspective in what ways the already disclosed financing terms and conditions may affect the everyday operations of the power plant company.