The Socioeconomic Background of the Divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyze the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról (Negative selection and moral risk in politics. An outline of the usefulness to political science of the economic concept of information asymmetry)

Az írás a kontraszelekció és az erkölcsi kockázat információ-gazdaságtani fogalmának politikatudományi alkalmazhatósága mellett érvel. Azt kívánja bemutatni, hogy a politikai piac szereplői közti információs aszimmetria mechanizmusainak éppúgy lehetnek súlyos negatív hatásai a demokratikus politikai rendszer működésére nézve, mint ahogy a gazdasági szereplők közti információs aszimmetria - Nobel-díjas közgazdászok érvei szerint - alááshatja a piaci verseny hatékonyságát. Az írás új megvilágításba helyezi a - már Platón óta ismert - politikai kontraszelekció jelenségét, továbbá részletesen foglalkozik az erkölcsi kockázat és a megbízó-megbízott relációk megjelenésével a politikában. Érinti tovább azoknak a mechanizmusoknak - a jelzésnek és a szűrésnek - a megjelenését a politikában, melyeket a közgazdászok az információs aszimmetria csökkentésére ajánlanak. / === / The paper argues in favour of employing in political science the economic concept of information asymmetry, seeking to show that the mechanisms of information asymmetry among the players on the political market may have negative effects on the operation of a democratic political system as information asymmetry among economic actors – according to arguments of Nobel prize-winning economists – has on the efficiency of market competition. The paper sheds new light on the phenomenon of negative political selection (known since Plato's time), and goes on to deal in detail with the appearance of moral risk and client/agent relations in politics. The author touches also on the appearance in politics of mechanisms – signals and filters – that economists suggest for reducing information asymmetry.

Világpolitikai tendenciák 2011-ben = Global political trends in 2011

Az Amerikai Egyesült Államok – mint a világ gazdaságilag és katonailag legerősebb hatalma – hamarosan leküzdi a jelenlegi válságot és továbbra is vezető hatalom marad. Európában a főbb tennivalókat továbbra is a demográfiai helyzet, a migráció kezelése és az összeurópai intézmények kialakítása jelenti. A szovjet utódállamok etnikai feszültségekkel és demográfiai hanyatlással, továbbá az orosz befolyás erősödésével számolhatnak. A háborús térségekben a feszültség nem fog csökkenni – Irak, Afganisztán Irán, Észak-Afrika és a Közel-Kelet továbbra is a figyelem középpontjában lesz. Kína gazdasági növekedése következtében a világ második legnagyobb hatalmává léphet elő. Összességében megállapítható, hogy a világ az elmúlt években nem lett biztonságosabb és ez a tendencia folytatódik 2011-ben is. / === / The economic and political processes experienced in the world are followed by great attention not only by experts, but also by public opinion. The most important conclusions of the study are as follows: the United States – as the economically and politically strongest power in the world – will soon overcome the present crisis and preserve its leading power status. The main task in Europe will remain handling the demographic decline and migration, as well as to establish appropriate pan-European institutions. The post-Soviet successor states are facing ethnical tensions and demographic decline. In addition , they cannot resist the strengthening Russian influence. The tension in the war-zones is not expected to significantly ease, Iraq, Afghanistan, North Africa and the Middle East will remain high on the world's agenda. China – thanks to its economic growth – is going to become the second greatest power of the world. In the study we can read in detail about the development tendencies of the regions and states. To sum up, the world has not become safer at all in the past years and this tendency will continue also in 2011.

Az ipari parkok szerepe a kínai - magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztésében (Industrial parks in the development of Hungarian – Chinese economic relations)

A kínai-magyar gazdasági kapcsolatoktól mindenki sokat várt eddig, de viszonylag kevés növekedési hatást sikerült elérnie Magyarországnak a dinamikusan felemelkedő kínai gazdaságból. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az ipari parkok, logisztikai bázisok terén mi teheti vonzóvá Magyarországot az EU piacát megcélzó kínai vállalatok számára, illetve milyen gazdasági lehetőségek rejlenek az ipari parkok hálózatában ahhoz, hogy a kínai növekedési dinamika valamennyire érvényesüljön a magyar gazdaságban is. / === / Most of the economic and political actors in Hungary have expected high benefits from the Chinese – Hungarian economic relations, but only moderated growth impact has been imported from the dynamic emerging Chinese economy. The study surveys the potentials of industrial parks and logistic bases whether how much they can add to the attractiveness of Hungary toward the Chinese companies targeting the single market of the EU, and what range of economic opportunities is exploitable in the network of industrial parks for having the Chinese growth dynamics to prevail particularly in the Hungarian economy.

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 2. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy - II.

A tulajdonviszonyok és intézmények átalakulását is a fokozatosság, a szerves fejlődés jellemzi; Magyarországon a hosszú reformszocialista fázist a politikai fordulat után sem követte ugrás a piacgazdaság felé, bár az átalakulás felgyorsult. A cikk a fokozatosság érvényesülését az értékesítési stratégia sokféle változatát alkalmazó, burjánzó privatizációban, az új vállalkozások keletkezésének folyamatában, a liberalizálás menetében és a jogi infrastruktúra változásában mutatja be. Elemzi az átmenet során megerősödő korporatista elemek hatását a magyar gazdaságpolitikára. Végül néhány összefoglaló megjegyzést fűz a magyar fejlődéshez a politikai gazdaságtan és a politikai filozófia szemszögéből. Az elmúlt harminc évben a mindenkori kormánynak jól érzékelhető preferenciája volt a radikális intézkedések elodázása, a társadalmi adósság felhalmozódásának vállalása a konfliktusok elkerülése érdekében. A szerző felhívja a figyelmet a különböző nemzedékek eltérő időpreferenciájára és az ezzel kapcsolatos etikai problémákra. Befejezésül a népszerűtlen intézkedéseket az állampolgárok nagy hányadának véleményével szemben is felvállaló kormányzás és a demokrácia viszonyáról szól. / === / Gradualism and organic development also distinguish the transformation of property relations and institutions. Hungary's long reform­socialist phase was not followed, after the political change, by a leap towards a market economy, although the transformation became faster. The article shows how gradualism applies to the proliferating of privatization, with its wide variety of selling strategies, to the foundation process of new firms, to the course of liberalization, and to change in the legal infrastructure. It analyses the effect on Hungarian economic policy of corporatist elements which strengthen during the transition. Finally, it makes some comments summing up Hungarian development in terms of political economy and political philosophy. The government at any time in the last thirty years showed an obvious preference for putting off radical measures and accepting an accumulation of social debt as a way of averting conflict. The article notes differences of time preference between generations and the ethical problems these raise. Finally, it makes remarks on the relationship between democracy and an administration intent on unpopular measures opposed by a high proportion of citizens.

Várható világpolitikai tendenciák 2012-ben = Global political trends 2012

A 2012-es év várhatóan nem hoz radikális változást a világgazdaságban és a világpolitikában, meglepetésekkel azonban számolni kell. A gazdasági válság hatását nemcsak Európában, hanem azon kívül is érzékeljük, a válság rányomja bélyegét az érintett államok belpolitikájára és nemzetközi kapcsolataira. Az Egyesült Államok meghatározó tényező marad 2012-ben, még akkor is, ha ezt néhányan vitatják. A BRIC államok kimagasló mutatóik ellenére sem vonhatják ki magukat a válság hatása alól. 2012-ben az Egyesült Államok új védelmi stratégiát adott ki, amelyben egyértelműen kimutathatók a háborúk következményei. Az Al Kaida terrorszervezet ugyan jelentősen meggyengült, de a dzsihádizmussal továbbra is számolni kell, főként a válságkörzetekben. ______________ The year 2012 will probably not bring radical changes in the global economy and world policy. However, one should count on surprises. The results of the economic crisis are felt not only in Europe but outside Europe as well and it will have an effect on the domestic politics and on the international connections of the respective countries. The United States will remain a determinant factor in 2012 as well, although even if some dispute this observation. The BRIC states, in spite of theirs outstanding economic achievements, cannot avoid the detrimental effects of the crisis. As for security policy, the USA delivered a new defence strategy in 2012 that summarises the consequences of the wars. Although Al-Qaida lost its strength remarkably, one has to count on jihadism mainly in crisis areas.

A hatalmi viszonyok a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században = Power relations in the world economy and the military sector in 21st century

A bipoláris világrendszer megszűnése a XX. század utolsó évtizedében új helyzetet teremtett a globális politikai és gazdasági viszonyokban, ugyanakkor nem mellékesen a hadiiparban is. A szerző, szem előtt tartva a hatalmi viszonyok jövőbeli elkerülhetetlen átrendeződését, elsősorban a katonai szektor előtt álló, a XXI. századra előrevetíthető kihívásokat, lehetőségeket, a szektor jövőbeli pályáját tekinti át. A hadiiparral kapcsolatban indokolt a hidegháború utáni világ fegyverkezési helyzetének, fegyveres erőinek számbavétele csakúgy, mint a releváns elméleti keretek ismertetése, továbbá a fontos globális szereplők biztonságpolitikájának vizsgálata. A katonai szektor jelenének és jövőjének alapos elemzése nem nélkülözheti a katonai kiadások jelenlegi – a világgazdasági válság által befolyásolt – és a következő évtizedekben várható alakulásának vizsgálatát. Végül, de nem utolsó sorban a szerző áttekinti a XXI. századi haditechnikai forradalom már most látható és a jövőben valószínűsíthető vívmányait, a fontosabb haditechnikai tendenciákat, illetve elemzi a nemzetközi fegyverpiac helyzetét. __________________ The end of the Cold War led to a new situation in global political and economic affairs, as well as in the military sector. The author, taking into consideration the inevitable future power shifts, provides an overview of the challenges, possibilities and future paths of the military sector. Relevant issues include assessing the arms and armed forces of the post-Cold War era, as well as the analysis of theoretical frameworks and the security policies of the important global actors. Understanding the present and the future of the military sector is not possible without the thorough analysis of military expenditures and their likely future trends. The author also overviews the outcomes of the 21st century revolution in military technology and analyses the global arms market.

A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben (The Role of Moderate Islamist Movements in the Political Transition Following the Arab Spring)

Up to January 2011 authoritarian political regimes in the Middle East had widely been considered stable due to the armed forces, the underdeveloped political institutions, the economic embeddedness of the regimes, the neo-patrimonial structure of the Arab societies and, eventually the characteristics of Islam. Middle Eastern political systems are often considered to belong to a special sub-group of non-democratic regimes called “liberalized autocracies”. The 2011 events show that there is a new, as yet non-defined political structure emerging. Although there are different interpretations of the developments, there is a consensus on the determinant role of the Islamist organizations in the development of the new political structure. The results of the Egyptian and Tunisian parliamentary elections show that the secular political parties could not attract the public, while in Tunisia the long forbidden Hizb an-Nahda could form a government. In Egypt Hizb al-Hurriya established by the Muslim Brotherhood in 2011 won almost half of the parliamentary mandates, and to a great surprise, the Salafi Hizb an-Nour also received 24.3% of the votes. On the basis of the above developments the thesis of the Islamist re-organization of the Middle East, i.e. of a new wave of Islamism was elaborated, according to which the main political winners of the revolts in the Arab countries are the Islamist organizations, which could step in and fill in the political vacuum. While some speak of an Islamist autumn or Islamist winter as the result of the Arab Spring, others prefer the term Islamic revolutions.