A fogyasztói lojalitás előzményei a magyar mobiltelefonos szolgáltatási piacon – A bizalom szerepe (Antecedents of the consumer loyalty in the Hungarian telecommunication market – the role of trust)

A fogyasztói lojalitás kritikus versenyelőnynek számít a szolgáltatóknak a telekommunikációs szektorban, ahol a piac növekedésének lassulásával és az erősödő piaci verseny folytán a vállalatoknak inkább a fogyasztók megtartására kell fókuszálniuk. Egyre fontosabbá vált és válik a piaci részesedés, illetve a már meglévő ügyfelek megtartása, mivel az új ügyfelek megszerzésének költsége és nehézsége is megnőtt. Az ügyfelek megtartásához ki kell vívni a hosszú távú kapcsolat fenntartását, vagyis a fogyasztók lojalitását. A korábbi marketing-irodalomban a fogyasztók elégedettségének szerepe a lojalitás kialakításában vitathatatlan, azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire közvetlen ez a hatás. Így érdemes megvizsgálni, mint közvetítő változónak az elégedettség és lojalitás között, a fogyasztói bizalom szerepét is a fogyasztói lojalitás formálódásában. A szerző empirikus kutatásának eredményei azt támasztják alá, hogy a fogyasztói elégedettség hatása a fogyasztói lojalitásra nem feltétlenül közvetlen, hanem a fogyasztói bizalom játszik közvetítő szerepet, és a bizalom a fogyasztói lojalitás erősebb indikátorának bizonyult, mint egyedül az elégedettség. / === / The consumer loyalty is a crucial competitive advantage in the telecommunication sector, which has a decreasing growth rate and increasing market competition, so the companies should focus on the consumer retention. The market share and the retention of present consumers become more and more important, because both the cost and the difficulty of the acquisition of new consumers are increased. The previous marketing literature states that the role of satisfaction in loyalty is evident, but the effect is not necessary a direct one. Worth to examine the role of consumer trust in loyalty creation, where trust is a mediator variable between satisfaction and loyalty. The author’s empirical results suggest the direct effect of satisfaction on loyalty is not necessary direct, but indirect, where the consumer trust is the link. The effect of trust on loyalty is higher than the satisfaction alone.

Hálózati kísérletek (Network experiments)

A társadalmi kapcsolatok hálózatának elemzése akárcsak a kísérleti közgazdaságtan, az utóbbi évtizedben rohamosan fejlődő diszciplína, amely számos új tudományos eredménnyel gazdagította és gazdagítja a társadalmi és gazdasági jelenségek magyarázatait. A hálózati kísérletek a két diszciplína találkozási pontján különösen tanulságosak, hiszen nem pusztán a hálózati iparágak működését és problémáit segítenek megérteni és megmagyarázni, de eredményeik meghatározó jelentőségűek a fogyasztói döntéshozatal vizsgálatában és a piaci verseny szabályozásának szempontjából is. A jelen tanulmány áttekintést ad a hálózati kísérletekről, ezen belül a lokális interakciós játékokról, a strukturálisan beágyazott játékokról, a cserehálózatok irodalmáról és a hálózatformálódási játékokról, valamint bemutatja a legfontosabb eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségeit és az alkalmazhatóság korlátait. / === / Analysis of the network of social relations, like experimental economics as a whole, is a discipline that has developed rapidly in recent decades and provided many new findings to explain societal and economic phenomena. Network experiments are notably instructive at the point of contact between the two disciplines, for besides helping to comprehend and explain the operation and problems of the network industries, they produce findings of decisive importance to examining consumer decision-making and regulating market competition. The study looks into network experiments, including local interaction games, structurally grounded games, the literature on exchange networks, and network-shaping games, as well as presenting the main results of applying them and the restrictions on doing so.

Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. Vázlat az információs aszimmetria közgazdaságtani fogalmainak politikatudományi alkalmazhatóságáról (Negative selection and moral risk in politics. An outline of the usefulness to political science of the economic concept of information asymmetry)

Az írás a kontraszelekció és az erkölcsi kockázat információ-gazdaságtani fogalmának politikatudományi alkalmazhatósága mellett érvel. Azt kívánja bemutatni, hogy a politikai piac szereplői közti információs aszimmetria mechanizmusainak éppúgy lehetnek súlyos negatív hatásai a demokratikus politikai rendszer működésére nézve, mint ahogy a gazdasági szereplők közti információs aszimmetria - Nobel-díjas közgazdászok érvei szerint - alááshatja a piaci verseny hatékonyságát. Az írás új megvilágításba helyezi a - már Platón óta ismert - politikai kontraszelekció jelenségét, továbbá részletesen foglalkozik az erkölcsi kockázat és a megbízó-megbízott relációk megjelenésével a politikában. Érinti tovább azoknak a mechanizmusoknak - a jelzésnek és a szűrésnek - a megjelenését a politikában, melyeket a közgazdászok az információs aszimmetria csökkentésére ajánlanak. / === / The paper argues in favour of employing in political science the economic concept of information asymmetry, seeking to show that the mechanisms of information asymmetry among the players on the political market may have negative effects on the operation of a democratic political system as information asymmetry among economic actors – according to arguments of Nobel prize-winning economists – has on the efficiency of market competition. The paper sheds new light on the phenomenon of negative political selection (known since Plato's time), and goes on to deal in detail with the appearance of moral risk and client/agent relations in politics. The author touches also on the appearance in politics of mechanisms – signals and filters – that economists suggest for reducing information asymmetry.

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do.

The Role of Price Floor in a Differentiated Product Retail Market

The ability of a manufacturer to enhance competition among its retailers by imposing a price floor was recently introduced in the literature. The purpose of this article is to revisit this anti-collusive explanation of the retail price maintenance in a more general model in which we introduce asymmetric retailers. We find that a manufacturer can amplify the retail market’s competition by imposing a price foor when retailers sell differentiated products. This result contradicts the prevailing concept of retail price maintenance.

"Minimálbér-paradoxon" versenyzői munkaerőpiacon? ("Minimum-wage paradox" in a competitive labour market? Lessons from an experimental line of thought)

A versenyzői munkaerőpiac hagyományos kereslet-kínálati modellje az egyensúlyi bérszintet meghaladó minimálbér következményeként az egyensúlyi bérszint mellettinél alacsonyabb foglalkoztatást jósol; minél magasabb a minimálbér, annál alacsonyabbat. Empirikus vizsgálatok szerint ugyanakkor a minimálbér-emelés nem feltétlenül csökkenti a foglalkoztatást - ezt nevezik minimálbér-paradoxonnak -, ami legkézenfekvőbben a munkáltatók munkaerő-piaci monopszonerejével látszik magyarázhatónak. Ezzel szemben az a gondolatkísérlet, amelyről ez a cikk beszámol, általánosabb érvényű, versenyzői munkaerőpiacot feltételező magyarázat kidolgozására irányul. / === / In the conventional textbook demand/supply model of competitive labour markets, the introduction of a minimum wage above market-clearing level must reduce employment. Empirical findings suggest, however, that this may not always be the case, a finding most readily explained by monopsonistic competition in the labour market. The experimental line of thought reported here explores an alternative root, interpreting the "minimum-wage paradox" as the outcome of a competitive labour market that displays friction.

Az elektronikus kereskedelem alkalmazása a hazai vállalatok körében - a piacorientáció és a marketingkörnyezet szerepe (E-commerce practises of the Hungarian companies – Role of market orientation and marketing environment)

A szerzők tanulmányának célja, hogy bemutassa, milyen célokra alkalmazzák az internetet a hazai vállalatok, milyen várakozásaik vannak az e-kereskedelem versenyben betöltött szerepével kapcsolatban, és hogyan észlelik annak előnyeit. Vizsgálják azt is, hogy az elmúlt öt évben milyen változások tapasztalhatók a vállalatok gyakorlatában e téren. Elemzik továbbá, hogy a piacorientáció és a vállalat külső marketingkörnyezete hogyan befolyásolja az e-kereskedelem megítélését és alkalmazását. Elemzésük a "Versenyben a világgal" kutatási program 2009-ben készült felmérésének eredményeire támaszkodik, amelyben 300 vállalat szakembereit kérdezték meg. Kutatásukban megerősítést nyert, hogy Magyarországon az elektronikus kereskedelem jelentősége nő. A vállalatoknak kedvezőek az elektronikus kereskedelem jövőjével kapcsolatos várakozásaik, és úgy vélik, hogy ez versenyelőny forrása lehet. A vállalat piacorientációja erőteljesen befolyásolja azt, hogy egy vállalat milyen mértékben alkalmazza az internetet, és hogyan viszonyul az elektronikus kereskedelemhez / === / The objective of the authors’ research is to show how internet is used among Hungarian companies, to analyse their expectations with regard of the role e-commerce plays in competition, and the benefits resulting from e-commerce. They also focus on the changes that have taken place the past five years in the practice of Hungarian companies. The authors investigate how market orientation and the external marketing environment of firms influence evaluations of e-commerce and its implementation. Their analysis is based on the results of the research program „Competing with the world” , which includes the answers of 300 companies. Their research results confirm that the importance of e-commerce is growing in Hungary and overall Hungarian firms have positive expectations with regard of the future of e-commerce and consider it a source of competitive advantage. Market orientation of the firm strongly influences the extent of internet applications and attitudes toward ecommerce.

Happiness, environmental protection and market economy

The manufacturing sector is leaving the West for Asia’s low wages and good working culture. Europe would be better off keeping these manufacturing activities, slowing down wage inflation and what is more, letting a young, cheaper workforce from the East settle down within their borders. This would aid in preserving the diverse economic structure which has been characteristic for Europe.Beside the economic growth there are two more concepts which have turned into the “holy cows” of economics during the last fifty years. One is the need to constantly improve labor productivity and the other is increasing competitiveness of nations. The high labor productivity of some countries, induces severe unemployment in the globalized world. In the other hand it is high time we understood that it is not competition, but cooperation that brings more happiness to humanity.Should we still opt for “happiness” and “sanity”, it is quite obvious that we all should, in economists’ terms, define our individual welfare functions corresponding to our own set of values, staying free from the influence of media, advertisements and fashion. The cornerstone to all this is the intelligent citizen who prefers local goods and services.

The impact of external market factors on operational practices and performance of companies

The links between operational practices and performance are well studied in the literature, both theoretically and empirically. However, mostly internal factors are inspected more closely as the basis of operational performance, even if the impact of external, environmental factors is often emphasized. Our research fills a part of this existing gap in the literature. We examine how two environmental factors, market dynamism and competition impact the use of some operational practices (such as quality improvement, product development, automation, etc.) and the resulting operations and business performance. The method of path analysis is used. Data were acquired through an international survey (IMSS – International Manufacturing Strategy Survey), which was executed in 2005, in 23 participating countries in so called "innovative" industries (ISIC 28-35) with a sample of 711 firms. Results show that both market dynamism and competition have large impact on business performance, but the indirect effects, through operations practices are rather weak compared to direct ones. The most influential practices are from the area of process and control, and quality management.

Hiánygazdaság - többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről - I. rész = Shortage economy surplus economy. A study on market theory I

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A hiánygazdaságot magyarázó tényezőket a szerző korábbi munkái írták le. A jelen tanulmány I. része azokat a mechanizmusokat mutatja be, amelyek a kapitalizmus keretei között létrehozzák a többletgazdaságot: a korlátozott verseny, a schumpeteri "teremtő rombolás", a vállalat törekvése biztonsági tartalékok kiépítésére és a növekvő skálahozadék. Foglalkozik azokkal a jelenségekkel, amelyek fékezik a kereslet és az árak alkalmazkodását. Külön fejezet tárgyalja a többlet mérésének (és ezzel szoros összefüggésben a fogalmak szigorú definícióinak) nehézségeit. ______ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. The author has described in earlier works the factors explaining the shortage economy. Part I of the study presents the mechanisms generating a surplus economy under capitalism: imperfect competition, Schumpeterian "creative destruction" , the efforts of firms to build up safety reserves, and increasing economies of scale. It also covers phenomena that curb accommodation of demand and prices. Discussed in a separate chapter are the difficulties of measuring surplus (and closely tied with this, of strictly defining the concepts).

Excise Tax Overshifting in the Hungarian Beer Market

We conduct this paper on excise tax shifting in the Hungarian beer market. Using a regression model we show that tax overshifting occurs in this market. We present a model with oligopolistic competition to explain how tax overshifting can occur because of the separated vertical structure. Our results suggests that Hungarian beer producers compete in Bertrand fashion and the hypothesis of collusion between beer producers can be rejected.

Google’s Antitrust Cases Competition Analysis in New Economy Markets

Today, global economic performance largely depends on digital ecosystems. E-commerce, cloud, social media, sharing economy are the main products of the modern innovative economic systems which are constantly raising new regulatory questions. Meanwhile the United States has an unimpeachable dominance in innovation and new technologies, as well as a large and open domestic market, the EU is only recently discovering the importance of empowering the European digital economy and aims to break down its highly fragmented cross-border online economic environment. As global economy is rapidly becoming digital, Europe’s effort to create and invest in common digital market is understandable. The comprehensive investigations launched by the European Commission into the role of social network, search engine, or sharing economy internet platforms, which are new generation technologies dominated by American firms; or the recent decision of the Court of Justice of the European Union declaring that the Commission’s US Safe Harbor Decision is invalid1 might be considered as part of an anti-American protectionist policy. However, these measures could rather be seen as part of a broader trend to foster European enterprises in technology developments.