A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

Kiigazítás recesszió nélkül. Esettanulmány a magyar stabilizációról = Adjustment without recession: A Case Study of Hungarian Stabilization

1995. március 12-én a magyar kormány és a központi bank szigorú kiigazítási és stabilizációs programot hirdetett meg. A cikk az első eredmények számbavételére tesz kísérletet. A program meghirdetése előtt Magyarország két egymást követő év- ben hatalmas fizetésimérleg-hiányt mutatott fel, és nemzetközi megítélése romlani kezdett. A program radikális intézkedései nyomán elkerülhetővé vált a mexikói vál- sághoz hasonló pénzügyi katasztrófa. Sok makrogazdasági mutató jól érzékelhető javulást jelez: lényegesen csökkent a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés elsődleges egyenlege pozitív lett. Az ilyesféle stabilizációs programokat rendszerint súlyos visszaesés és a munkanélküliség nagy növekedése kíséri. Magyarország elkerülte ezeket a mellékhatásokat: a GDP drasztikus vissza- esés helyett valamelyest tovább növekedett, és a munkanélküliség változatlan ma- radt. A javulásnak nagy ára volt: az életszínvonal erőteljes csökkenése, az infláció felgyorsulása, bár a magyarországi infláció még mindig a kézben tartott, mérsékelt infláció sávjában maradt. A cikk ismerteti a program heterodox módszereit: 1. nagy leértékelés, az előre meghirdetett csúszó árfolyam rezsimjének bevezetése, valamint ideiglenes import- vámpótlék kivetése; 2. határozott jövedelempolitika, amely 12 százalékos reálbércsök- kenést kényszerített ki; 3. fiskális intézkedések, köztük jóléti jogosultságok csök- kentése (a program meghirdetése előtt ezek a jogosultságok tabuk voltak); 4. a hitel- kínálat átcsoportosítása a vállalati szektor javára, a jövedelmezőség növekedése; 5. feszített (bár nem mértéktelenül feszített) monetáris politika, amely lehetővé tette a sikeres vállalatok expanzióját; 6. a privatizáció felgyorsítása, nagy és sikeres lépé- sek egyes kulcsszektorok (energia, telekommunikáció) privatizációjában. Végezetül a tanulmány óva int a túlzott magabiztosságtól és felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre. A makrogazdasági javulás még törékeny. A magyar fejlődés legbiztatóbb sajátossága a termelékenység erőteljes és folyamatos növekedése. / === / On March 12, 1995 Hungary s government and central bank announced a tough program of adjustment and stabilization. This study is an attempt to asses the first results. Before the announcement of the program Hungary had a huge current account deficit for two consecutive years, and her international reputation started to decline. The program s radical measures made it possible to avoid a Mexico-style financial catastrophe. Many macroeconomic indicators show tangible improvement: the trade deficit and the deficit on the current account have been reduced significantly, the primary budget shifted to surplus. These kinds of adjustment programs are usually associated with deep recession and a large increase of unemployment. Hungary avoided these adverse side-effects: GDP instead of a drastic decline, continued to grow somewhat, and unemployment remained unchanged. There was a high price for the improvement: a sharp decline in the standard of living, and an acceleration of inflation, although Hungary is still in the range of controlled, moderate inflation. The paper describes the heterodox instruments of the program: (1) large devaluation, followed by a new exchange rate regime of pre-announced crawling peg, and a temporary import surcharge, (2) energetic income policy, enforcing a 12% cut in real wages; (3) fiscal measures, including cuts in welfare entitlements. That happened for the first time: before the program entitlements had been regarded as taboo ; (4) reallocation of credit supply in favor of the enterprise sector; increase of profitability; (5) tight (but not excessively tight) monetary policy, allowing the expansion of successful private busi- ness; (6) acceleration of privatisation, including large and successful steps in the privatisation of some key sectors (energy, telecommunication). Finally the paper warns against excessive self- confidence and draws the attention to potential dangers. The macroeconomic improvement is still fragile. The most reassuring feature of Hungary s development is the impressive and persistent improvement of productivity.