Tíz év az Európai Unióban - az új tagországok agrárteljesítményei = A decade in the EU: the agricultural performances of the new member-states

Több mint tíz év telt el az Európai Unió 2004. évi kibővülése óta. A tízéves évforduló jó lehetőséget kínált a mérlegkészítésre, annak vizsgálatára, hogy a legfrissebb elérhető adatok tükrében milyen fejlődési pályát tudhatnak maguk mögött az új tagországok mezőgazdasági szektorai. Írásunk célja a tíz kelet- európai EU-tagállam agrárteljesítményének értékelése, illetve ez alapján a csatlakozás nyerteseinek, illetve veszteseinek azonosítása. A rendelkezésre álló adatokat a többdimenziós faktoranalízis módszerével feldolgozva arra az eredményre jutottunk, hogy Lengyelország, Észtország és Litvánia hármasa tekinthető az agrárcsatlakozás abszolút nyertesének, míg a többi új tagállam nem volt képes teljes mértékben kihasználni a csatlakozás adta lehetőségeket. Az eredményekből az is látható, hogy a magas hozzáadott értékű termékekre való szakosodás jó stratégiának bizonyult, mert gyorsabb fejlődést biztosított, mint a mezőgazdasági alaptermékekre való koncentrálás. ____ The period of over ten years since the 2004 round of EU accessions provides a good opportunity to assess and take stock of agricultural developments in the new member- States, in light of the latest available data. The paper sets out to assess their agricultural performances and to identify the winners and losers by accession in this regard. Ranking individual country performances using Parallel Factor Analysis (PARAFAC) suggests that Poland, Estonia and Lithuania can be considered as winners, whereas the other countries failed to use the potentials of membership to the full. The results also suggest that focusing on agri-food products with a high added value proved a good development strategy for the sector. Countries that concentrated on producing agri-food raw materials lagged behind.

Country-specific determinants of horizontal and vertical intra-industry agri-food trade: the case of Bulgaria and Romania

The article analyses patterns and country-specific determinants of agri-food trade of Bulgaria and Romania with the European Union. As literature focusing on agricultural aspects of the topic is limited, the paper seeks to contribute to the literature by providing up to date results and suggestions as well as by identifying the determinants of horizontal and vertical intra-industry trade of the Bulgaria and Romania after EU accession. Results suggest that intra-industry agri-food trade is mainly of vertical nature, referring to trade of different quality products. Results verify that determinants of horizontal and vertical IIT are similar and suggest that economic size and FDI are positively, while factor endowments and distance are negatively related to both sides of IIT. Results are mainly in line with the majority of empirical literature in the field.