Megtakarítási típusok - egy adaptív-evolúciós megközelítés = Types of saving - an adaptive-evolutionary approach

A közgazdaságtanban az ágensalapú modellezés egyik alkalmazási területe a makro ökonómia. Ebben a tanulmányban néhány népszerű megtakarítási szabály létét feltételezve adaptív-evolúciós megközelítésben endogén módon próbálunk következtetni e szabályok relatív életképességére. Három különböző típusú ágenst vezetünk be: egy prudens, egy rövidlátó és egy, a permanensjövedelem-elméletnek megfelelően működőt. Rendkívül erős szelekciós nyomás mellett a prudens típus egyértelműen kiszorítja a másik kettőt. A második legéletképesebbnek a rövidlátó típus tűnik, de már közepes szelekciós nyomásnál sem tűnik el egyik típus sem. Szokásos tőkehatékonyság mellett a prudens típus túlzott beruházási tendenciát visz a gazdaságba, és a gazdaság az aranykori megtakarítási rátánál magasabbat ér el. A hitelkorlátok oldása még nagyobb mértékű túlzott beruházáshoz vezethet, a hitelek mennyiségének növekedése mellett a tőketulajdonosok mintegy "kizsákmányoltatják" magukat azokkal, akiknek nincs tőkejövedelmük. A hosszú távú átlagos fogyasztás szempontjából a három típus kiegyensúlyozott aránya adja a legjobb eredményt, ugyanakkor ez jóval nagyobb ingadozással jár, mint amikor csak prudens típusú háztartások léteznek. ____ Agent-based modelling techniques have been employed for some time in macroeconomics. This paper tests some popular saving rules in an adaptive-evolutionary context of looking at their relative survival values. The three types are prudent, short-sighted, and responsive to the permanent-income hypothesis. It is found that where selection pressure is very high, only the prudent type persists. The second most resilient seems to be the short-sighted type, but all three coexist even at medium levels of selection pressure. When the efficiency of capital approaches the level usually assumed in macroeconomics, the prudent type drives the economy towards excessive accumulation of capital, i. e. a long-term savings rate that exceeds the golden rule. If credit constraints are relaxed, this tendency strengthens as credit grows and capital-owners seem to allow themselves to be exploited" by workers. From the angle of average consumption, the best outcome is obtained from a random distribution of types, although this is accompanied by higher volatility.

Adómorál és adócsalás - társadalmi preferenciák és korlátozott racionalitás = Tax morale and tax system: social preferences and bounded rationality

Az adócsalásnak egy olyan modellcsaládját vizsgáljuk, ahol az egykulcsos adó kizárólag a közjavakat finanszírozza. Két megközelítés összehasonlítására összpontosítunk. Az elsőben minden dolgozó jövedelme azonos, és ebből minden évben annyit vall be, amennyi maximalizálja a nála maradó jövedelemből fedezhető fogyasztás nyújtotta hasznosság és a jövedelembevallásból fakadó hasznosság összegét. A második hasznosság három tényező szorzata: a dolgozó exogén adómorálja, a környezetében előző évben megfigyelt átlagos jövedelembevallás és saját bevallásából fakadó endogén hasznossága. A második megközelítésben az ágensek egyszerű heurisztikus szabályok szerint cselekszenek. Míg az optimalizáló modellben hagyományos Laffer-görbékkel találkozunk, addig a heurisztikán alapuló modellekben (lineárisan) növekvő Laffer-görbék jönnek létre. E különbség oka, hogy a heurisztikán alapuló modellben egy sajátos viselkedésfajta jelentkezik: számos ágens ingatag helyzetbe kerül, amelyben altruizmus és önzés között ingadozik. ________ The authors study a family of models of tax evasion, where a flat-rate tax only finances the provision of public goods and audits and wage differences are ne-glected. The paper focuses on comparing two modelling approaches. The first is based on optimizing agents, endowed with social preferences, their utility being the sum of private consumption and moral utility. The second approach involves agents acting according to simple heuristics. While the traditionally shaped Laffer curves are encountered in the optimizing model, the heuristics models exhibit (linearly) increasing Laffer curves. This difference is related to a peculiar type of behaviour: within the agent-based approach lurk a number of agents in a moral state of limbo, alternating between altruism and selfishness.

Evaluation of climate change scenarios based on aquatic food web modelling

In the years 2004 and 2005 we collected samples of phytoplankton, zooplankton and macroinvertebrates in an artificial small pond in Budapest. We set up a simulation model predicting the abundance of the cyclopoids, Eudiaptomus zachariasi and Ischnura pumilio by considering only temperature as it affects the abundance of population of the previous day. Phytoplankton abundance was simulated by considering not only temperature, but the abundance of the three mentioned groups. This discrete-deterministic model could generate similar patterns like the observed one and testing it on historical data was successful. However, because the model was overpredicting the abundances of Ischnura pumilio and Cyclopoida at the end of the year, these results were not considered. Running the model with the data series of climate change scenarios, we had an opportunity to predict the individual numbers for the period around 2050. If the model is run with the data series of the two scenarios UKHI and UKLO, which predict drastic global warming, then we can observe a decrease in abundance and shift in the date of the maximum abundance occurring (excluding Ischnura pumilio, where the maximum abundance increases and it occurs later), whereas under unchanged climatic conditions (BASE scenario) the change in abundance is negligible. According to the scenarios GFDL 2535, GFDL 5564 and UKTR, a transition could be noticed.

Analysis of climate change scenarios based on modelling of the seasonal dynamics of a Danubian copepod species

Climate change is one of the most crucial ecological problems of our age with great influence. Seasonal dynamics of aquatic communities are — among others — regulated by the climate, especially by temperature. In this case study we attempted the simulation modelling of the seasonal dynamics of a copepod species, Cyclops vicinus, which ranks among the zooplankton community, based on a quantitative database containing ten years of data from the Danube’s Göd area. We set up a simulation model predicting the abundance of Cyclops vicinus by considering only temperature as it affects the abundance of population. The model was adapted to eight years of daily temperature data observed between 1981 and 1994 and was tested successfully with the additional data of two further years. The model was run with the data series of climate change scenarios specified for the period around 2070- 2100. On the other hand we looked for the geographically analogous areas with the Göd region which are mostly similar to the future climate of the Göd area. By means of the above-mentioned points we can get a view how the climate of the region will change by the end of the 21st century, and the way the seasonal dynamics of a chosen planktonic crustacean species may follow this change. According to our results the area of Göd will be similar to the northern region of Greece. The maximum abundance of the examined species occurs a month to one and a half months earlier, moreover larger variances are expected between years in respect of the abundance. The deviations are expected in the direction of smaller or significantly larger abundance not observed earlier.