A magyarországi közművállalatok tehernövekedését eredményező állami intézkedések hatása. Három magyarországi víziközmű-vállalkozás GDP-megoszlásának tanulságai

A közmű-szolgáltatások fogyasztói árának általános hatósági csökkentése, a gazdasági és pénzügyi válság sújtotta magyar lakosságot "védő" kormányzati intézkedéssorozat részeként, mára szervesen betagozódott az európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdések sorába. A tagországok által eleddig szakpolitikai szinten kezelt témakör az általános politika szintjére emelkedett. Az árcsökkentéssel együtt járó, a közműcégeket az eddigieknél nagyobb mértékű tehervállalásra kényszerítő intézkedések következményei azonban egyelőre még nem ismertek. Az elemzés három magyarországi víziközmű-vállalkozás által előállított GDP megoszlását vizsgálja, az elmúlt években állandósult adóterhek következtében kialakult, valamint azok esetleges további növelése esetén bekövetkező szolgáltatói magatartás modellezésére tesz kísérletet. Az eredmények elemzése során pedig arra a következtetésre jut, hogy a vállalatokat eddigiekben terhelő elvonási arányok negatív irányba történő megváltoztatása, a jövőben fenntarthatatlan működésre kényszerítheti ezeket a vállalkozásokat.

Észlelt kockázat, észlelt érték és projektkompetenciák

A marketing alapkategóriái között a vásárlást megelőző észlelt kockázat és a termék által kínált érték problematikáját számos kutató vizsgálta. A fogyasztói piac/fizikai termék kontextusban különösképpen úgy tűnhet, hogy a kutatás fehér foltjai már eltűntek. Nem ilyen tiszta azonban a kép, ha a vizsgálatokat kiterjesztjük a szolgáltatáspiacra, amelynek tudományos feltárása hagyományosan elmarad a fizikai termékekétől. A szerzők kutatásának fókuszában a szolgáltató tevékenységek egy speciális szegmense, a projektjellegű szolgáltatások állnak. Ez a terület az észlelt kockázat és az észlelt érték kutatása szempontjából a szolgáltatáspiacon belül is „halmozottan hátrányos helyzetűnek” tekinthető. Egyrészt azért, mert ez – nem kizárólag, de dominánsan – szervezeti piaci problematika, és ennek kutathatósága természeténél fogva korlátozott, másrészt a projektmarketing – amely az alkalmazott marketingterületek között is viszonylag későn, a 90-es évek elején önállósodott – csak egy szűk kutatói hálózat érdekterülete. Természetesen az IMP védőernyője alatt ez a terület is gyorsan fejlődik, jóllehet a kutatható témák számossága még tekintélyes.