Az egyensúlyi ráták unicitása és a bérráta pozitivitása a Neumann-modell általánosításaiban (Uniqueness of equilibrium rates and the positive value of the wage rate in generalizations from the Neumann model)

Cikkünk arról a paradox jelenségről szól, hogy a fogyasztást explicit módon megjelenítő Neumann-modell egyensúlyi megoldásaiban a munkabért meghatározó létszükségleti termékek ára esetenként nulla lehet, és emiatt a reálbér egyensúlyi értéke is nulla lesz. Ez a jelenség mindig bekövetkezik az olyan dekomponálható gazdaságok esetén, amelyekben eltérő növekedési és profitrátájú, alternatív egyensúlyi megoldások léteznek. A jelenség sokkal áttekinthetőbb formában tárgyalható a modell Leontief-eljárásra épülő egyszerűbb változatában is, amit ki is használunk. Megmutatjuk, hogy a legnagyobbnál alacsonyabb szintű növekedési tényezőjű megoldások közgazdasági szempontból értelmetlenek, és így érdektelenek. Ezzel voltaképpen egyrészt azt mutatjuk meg, hogy Neumann kiváló intuíciója jól működött, amikor ragaszkodott modellje egyértelmű megoldásához, másrészt pedig azt is, hogy ehhez nincs szükség a gazdaság dekomponálhatóságának feltételezésére. A vizsgált téma szorosan kapcsolódik az általános profitráta meghatározásának - Sraffa által modern formába öntött - Ricardo-féle elemzéséhez, illetve a neoklasszikus növekedéselmélet nevezetes bér-profit, illetve felhalmozás-fogyasztás átváltási határgörbéihez, ami jelzi a téma elméleti és elmélettörténeti érdekességét is. / === / In the Marx-Neumann version of the Neumann model introduced by Morishima, the use of commodities is split between production and consumption, and wages are determined as the cost of necessary consumption. In such a version it may occur that the equilibrium prices of all goods necessary for consumption are zero, so that the equilibrium wage rate becomes zero too. In fact such a paradoxical case will always arise when the economy is decomposable and the equilibrium not unique in terms of growth and interest rate. It can be shown that a zero equilibrium wage rate will appear in all equilibrium solutions where growth and interest rate are less than maximal. This is another proof of Neumann's genius and intuition, for he arrived at the uniqueness of equilibrium via an assumption that implied that the economy was indecomposable, a condition relaxed later by Kemeny, Morgenstern and Thompson. This situation occurs also in similar models based on Leontief technology and such versions of the Marx-Neumann model make the roots of the problem more apparent. Analysis of them also yields an interesting corollary to Ricardo's corn rate of profit: the real cause of the awkwardness is bad specification of the model: luxury commodities are introduced without there being a final demand for them, and production of them becomes a waste of resources. Bad model specification shows up as a consumption coefficient incompatible with the given technology in the more general model with joint production and technological choice. For the paradoxical situation implies the level of consumption could be raised and/or the intensity of labour diminished without lowering the equilibrium rate of the growth and interest. This entails wasteful use of resources and indicates again that the equilibrium conditions are improperly specified. It is shown that the conditions for equilibrium can and should be redefined for the Marx-Neumann model without assuming an indecomposable economy, in a way that ensures the existence of an equilibrium unique in terms of the growth and interest rate coupled with a positive value for the wage rate, so confirming Neumann's intuition. The proposed solution relates closely to findings of Bromek in a paper correcting Morishima's generalization of wage/profit and consumption/investment frontiers.

A származtatott termékek árazása és annak problémái az egyensúlyelmélet szempontjából (Pricing of derived products and problems with it in terms of equilibrium theory)

A szerző röviden összefoglalja a származtatott termékek árazásával kapcsolatos legfontosabb ismereteket és problémákat. A derivatív árazás elmélete a piacon levő termékek közötti redundanciát kihasználva próbálja meghatározni az egyes termékek relatív árát. Ezt azonban csak teljes piacon lehet megtenni, és így csak teljes piac esetén lehetséges a hasznossági függvények fogalmát az elméletből és a ráépülő gyakorlatból elhagyni, ezért a kockázatsemleges árazás elve félrevezető. Másképpen fogalmazva: a származtatott termékek elmélete csak azon az áron képes a hasznossági függvény fogalmától megszabadulni, ha a piac szerkezetére a valóságban nem teljesülő megkötéseket tesz. Ennek hangsúlyozása mind a piaci gyakorlatban, mind az oktatásban elengedhetetlen. / === / The author sums up briefly the main aspects and problems to do with the pricing of derived products. The theory of derivative pricing uses the redundancy among products on the market to arrive at relative product prices. But this can be done only on a complete market, so that only with a complete market does it become possible to omit from the theory and the practice built upon it the concept of utility functions, and for that reason the principle of risk-neutral pricing is misleading. To put it another way, the theory of derived products is capable of freeing itself from the concept of utility functions only at a price where in practice it places impossible restrictions on the market structure. This it is essential to emphasize in market practice and in teaching.

Reducible von Neumann models and uniqueness

This paper can be regarded as a result of basic research on the technological characteristics of the von Neumann models and their consequences. It introduces a new taxonomy of reducible technologies, explores their key distinguishing features, and specifies which ones ensure the uniqueness of von Neumann equilibrium. A comprehensive comparison is also given between the familiar (in)decomposability ideas and the reducibility concepts suggested here. All these are carried out with a modern approach. Simultaneously, the reader may also acquire a complete picture of and guidance on the fundamental von Neumann models here.

Every hierarchy of beliefs is a type

When modeling game situations of incomplete information one usually considers the players’ hierarchies of beliefs, a source of all sorts of complications. Harsányi (1967-68)’s idea henceforth referred to as the ”Harsányi program” is that hierarchies of beliefs can be replaced by ”types”. The types constitute the ”type space”. In the purely measurable framework Heifetz and Samet (1998) formalize the concept of type spaces and prove the existence and the uniqueness of a universal type space. Meier (2001) shows that the purely measurable universal type space is complete, i.e., it is a consistent object. With the aim of adding the finishing touch to these results, we will prove in this paper that in the purely measurable framework every hierarchy of beliefs can be represented by a unique element of the complete universal type space.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.

Kornai’s DRSE Theory Versus General Equilibrium Theory

János Kornai’s DRSE theory (Kornai, 2014) follows the ex post model philosophy which radically rejects the ex ante set of conditions laid down by the dominant neoclassical school and the stringent limits of equilibrium, and defines its own premises for the functioning of capitalist economy. In other words, the DRSE theory represents an extremely novel trend among the various schools of economics. The theory is still only a verbal model with the following supporting pillars as the immanent features of the capitalist system: dynamism, rivalry and the surplus economy. (The English name of the theory uses the initial letters of the terms Dynamism, Rivalry, Surplus Economy). The dominance of the surplus economy, that is, oversupply is replaced by monopolistic competition, uncertainty over the volume of demand, Schumpeterian innovation, dynamism, technological progress, creative destruction and increasing return to scale with rivalry between producers and service providers for markets. This paper aims to examine whether the DRSE theory can be formulated as a formal mathematical model. We have chosen a special route to do this: first we explore the unreal ex ante assumptions of general equilibrium theory (Walras, 1874; Neumann, 1945), and then we establish some of the possible connections between the premises of DRSE, which include the crucial condition that just like in biological evolution, there is no fixed steady state in the evolutionary processes of market economy, not even as a point of reference. General equilibrium theory and DRSE theory are compared in the focus of Schumpeterian evolutionary economics.

Arrow-Debreu-modell és a Kornai-kritika harminc év után = The Arrow-Debreu Model and Kornai s critique, thirty years after

Több mint harminc év telt el Kornai János Anti-equilibrium című könyvének megjelenése óta. Ez volt az első mű a nemzetközi irodalomban, amely átfogóan bírálta az általános egyensúlyelméletet, mégpedig Debreu értékelméletén és az Arrow-Debreu modellen keresztül. A kritikára legélesebben Frank H. Hahn reagált, amire Kornai - fenntartva korábbi bírálatainak többségét - a közelmúltban megjelent önéletrajzában tért vissza. E cikkben elmélettörténeti előzményekkel együtt rekonstruáljuk a Kornai-Hahn-vita főbb pontjait, és megvizsgáljuk a kritikák és riposztok érvényességét. Látni fogjuk, hogy a legújabb közgazdasági elméletek nem mindenben igazolták Hahn ellenvetéseit. _______________ More than thirty years have passed since János Kornai s book Anti-Equilibrium appeared. This was the first work in international literature to criticize comprehensively the general theory of equilibrium, moreover through the value theory of Debreu and the Arrow-Debreu Model. The sharpest reaction to the criticism came from Frank H. Hahn, and Kornai returned to this in his recent autobiography. This article reconstructs the main points in the Kornai-Hahn debate, including its antecedents in the history of theory, and examines the validity of the criticisms and ripostes. It will be seen that Hahn s objections have not been endorsed in every respect by the latest economic theories.