Az Európai Unió kibővítésének hatása a lisszaboni stratégia hatékonyságára. Tapasztalatok az Európa 2020 stratégia tervezéséhez (The effects of EU enlargement on the effectiveness of the Lisbon strategy - conclusion for the Europe 2020 strategy)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a lisszaboni stratégia utódja, az Európa 2020 stratégia esetén indokolt lehet-e a régi és az új tagállamok eltérő kezelése. Mindehhez elsősorban a lisszaboni stratégia tapasztalatait, illetve a tagállamok teljesítményét tekinti át. Arra következtetésre jutottunk, hogy a kutatás-fejlesztés valamint a környezeti fenntarthatósági szempontot tükröző energiaintenzitási mutató esetében kiemelten szükséges a stratégia finomhangolása. A K+F célkitűzés csak hosszú távon releváns a felzárkózó országok számára, rövid távon elsősorban a kohéziót hatékonyabban támogató beruházásélénkítésre kell helyezni a hangsúlyt. A differenciált megközelítés a foglalkoztatási területre is igaz. E terület sajátossága azonban, hogy a tagállamok közötti törésvonal itt nem az EU15-ök és az EU12-ek között húzódik, hanem megfigyelhető a jól ismert észak-dél törésvonal is. A foglalkoztatás terén tehát a déli tagállamok differenciált kezelése is indokolt lehet. / === / The paper asks whether the differential treatment of EU member states would be warranted in case the successor of the Lisbon Strategy, the Europe 2020 Strategy. It examines the performance of member states in the past decade, and arrives to the conclusion that some "fine-tuning" would be required in case of the new strategy, especially in the fields of R&D and energy intensity. R&D is only relevant for the new member states in the longer run, in the short run however policies promoting cohesion seem more important. Differential treatment would also be required in issues related to employment, but here the main divide is not between the old and new member states, but rather between the northern and southern ones.

Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.

A számítási felhő az Európai Unió egén (Cloud computing on the sky of European Union)

Napjaink informatikai világának talán legkeresettebb hívó szava a cloud computing, vagy magyar fordításban, a számítási felhő. A fordítás forrása az EU-s (Digitális Menetrend magyar változata, 2010) A számítási felhő üzleti modelljének részletes leírását adja (Bőgel, 2009). Bőgel György ismerteti az új, közműszerű informatikai szolgáltatás kialakulását és gazdasági előnyeit, nagy jövőt jósolva a számítási felhőnek az üzleti modellek versenyében. A szerző – a számítási felhő üzleti előnyei mellett – nagyobb hangsúlyt fektet dolgozatában a gyors elterjedést gátló tényezőkre, és arra, hogy mit jelentenek az előnyök és a hátrányok egy üzleti, informatikai vagy megfelelőségi vezető számára. Nem csökkentve a cloud modell gazdasági jelentőségét, fontosnak tartja, hogy a problémákról és a kockázatokról is szóljon. Kiemeli, hogy a kockázatokban – különösen a biztonsági és adatvédelmi kockázatokban – lényeges különbségek vannak az Európai Gazdasági Térség és a világ többi része, pl. az Amerikai Egyesült Államok között. A cikkben rámutat ezekre a különbségekre, és az olvasó magyarázatot kap arra is, hogy miért várható a számítási felhő lassabb terjedése Európában, mint a világ más részein. Bemutatja az EU erőfeszítéseit is a számítási felhő európai terjedésének elősegítésére, tekintettel a modell versenyképességet növelő hatására. / === / One of the most popular concept of the recent web searches is cloud computing. Several authors present detailed description of the new service model and it's business benefits and cite the optimistic prognoses of the cloud experts regarding the competition of information system service models. The author analyses the operational benefits of the cloud application and give a detailed description of the inhibitors of the fast expansion of the service modell. He also analyses the pros and cons of the cloud for a business manager, an information and a compliance officer. When understanding the advantages of the cloud, it is equally important to review the problems and risks associated with the model. The paper gives a list of the expected cloud-specific risks. It also explains the differences in security and data protection approach between the European Economic Area and the rest of the world, including the USA. The explains why slower expansion of the cloud modell is expected in Europe than in the rest of the world. The efforts of the EU Committee in helping to spread the cloud model is also presented, as the EU's officers consider the model as an important element of competitiveness.

Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után (The post-accession change in agricultural trading between Hungary and the EU)

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet-európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, ami számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A cikk célja, hogy a legfrissebb adatok és a szakirodalmi fejlemények tükrében bemutassa, hogyan alakult Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozott termékek kereskedelme az Európai Unióval. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszerét alkalmazva a cikk számos következtetésre jutott. Először is világossá vált, hogy a csatlakozás növelte az agrárkereskedelem intenzitását, ám negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére. Kimutatható továbbá, hogy Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek importjára koncentrált a csatlakozás után, noha ezek komparatív előnyei nagymértékben megváltoztak egy hatékony alkalmazkodási folyamat következtében. A változások tényét támasztják alá a különböző rövid és hosszú távú stabilitásvizsgálatok is, amelyek az agrártermékek megnövekedett versenyére utalnak az EU-15 piacán. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alátámasztják a strukturális reformok szükségességét. / === / Numerous changes in agricultural trading from the EU accession of Hungary and nine other Central-East European countries in 2004. The article sets out to present, in the light of the latest figures and written contributions, how Hungary’s EU trade in agricultural raw and semi-processed products developed thereafter. It uses the method of manifest comparative advantages to reach its conclusions. First, it became clear that accession increased the intensity of agricultural trading, although it had a detrimental effect on the trade balance. It also appeared that post-accession Hungary was concentrating on exports of basic materials of low added value and imports of processed articles with high added value, although these comparative advantages were much altered by an effective process of adaptation. The fact of the changes is supported by various short and long-term stability examinations, which point to increased competition for agricultural products on EU15 markets. From the policy point of view, the analyses support the need for structural reforms.

A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, amely számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A téma fontosságának ellenére az EU csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálatával az új tagországokban eddig viszonylag kevés munka foglalkozott. A cikk célja ezért a téma hiányos szakirodalmának bővítése egy specializációs elemzés elkészítésével, amely a csatlakozás hazai mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek kereskedelmére gyakorolt hatását vizsgálja. A cél elérése érdekében a cikk először ismerteti a kutatás empirikus hátterét, valamint az alkalmazott módszertant, nevezetesen a megnyilvánuló komparatív előnyök elméletén alapuló különböző módszereket. A második részben a számítások eredményeit elemezzük, amelynek elvégzéséhez a cikk az Eurostat adatbázisát használja HS6-os rendszerben az adatok forrásaként, 1999-2010 évekre. A munka harmadik része az adatok mögé tekint és agrárpolitikai következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, kombinálva a mikro- és makro-szintű elemzést. A hazai agrárkereskedelem specializációjának vizsgálatát a megnyilvánuló komparatív előnyök módszerével elvégezve bebizonyosodott, hogy csak a mezőgazdasági alapanyagok egy része rendelkezett megnyilvánuló komparatív előnnyel 1999-2010 között, míg a mezőgazdasági feldolgozott termékek egyértelműen komparatív hátrányban voltak, noha a csatlakozás előbbiek gyengülését, míg utóbbiak erősödését hozta. Agrárpolitikai szempontból az eredmények relevanciája vitathatatlan, hiszen a bemutatott változások alapvetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar régóta meglévő belső problémáinak és a megváltozott piaci feltételeknek az együttes eredői. Ezek közül kiemelendő a megváltozott piaci körülményekhez történő hatékony alkalmazkodás képességének hiánya, a hazai mezőgazdaság rossz termelési struktúrája, az új piaci körülmények és a kedvezőtlen világpiaci folyamatok következményei és a hazai feldolgozóipar rendszerváltás óta meglévő problémái. A jövőben világosan kell látni, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem nem fejlődhet egymás kárára, ehhez azonban hosszú távú, strukturális változásokra van szükség a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is.

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió regionális fejlesztési - más néven kohéziós - politikájának eredményes működése az integrációs folyamat egésze szempontjából stratégiai fontosságú kérdés. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, a tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése nemcsak az integráció egyik meghatározó célja, de a tagországokban élő emberek jogos elvárása is. A kohéziós transzfereket olyan tényezők támogatására kell fordítani, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott régió fejlődési kilátásainak és versenyképességének javulásához. A regionális fejlődéssel foglalkozó elméletek egymásnak sokszor ellentmondó következtetésekre jutnak a fejlettségi különbségek hosszú távú alakulásával összefüggésben. A sikeres fejlesztéspolitika kapcsán az endogén tényezők, az innovációs képesség és a megfelelően működő intézményi környezet meghatározó szerepe egyértelműen előtérbe került. A szerző a kapcsolódó elméleti megfontolások vizsgálata után az EU-ban kialakított regionális politika hatásait és következményeit elemzi, és mindezek tükrében megvizsgálja a 2014-2020 közötti időszakra javasolt szabályozási keretek fő elemeit.

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és világgazdasági pozíciói

A tanulmány célja az Európai Unió napjainkra kialakult világgazdasági helyzetének és a meghatározó partnerek irányában kiépített külkapcsolatainak vizsgálata. Tehát nem magának az integrációs folyamatnak a belső kérdéseivel és az integráció fejlődésével kívánunk részletesen foglalkozni, ezt csak röviden foglaljuk össze a tanulmány bevezetéseként. A tanulmány elején rávilágítunk a világgazdasági helytállás, mint meghatározó integrációs mozgatórugó fontosságára, majd megvizsgáljuk a közös kereskedelempolitika – mint az unión kívüli országokkal kialakított kapcsolatrendszer keretét meghatározó közös politika – jelentőségét, tartalmi elemeit. Ezen háttér ismeretében elemezzük az EU világkereskedelmi pozícióit, az export- és importoldalon bekövetkezett átrendeződéseket – ezen belül külön kiemelten vizsgáljuk a csúcstechnológiai ágazatokban kialakult helyzetet. Az EU napjainkra kialakult pozícióit a nemzetközi működőtőke-áramlás terén is megvizsgáljuk, rámutatva az egyes partnerországok közötti részarányokban az elmúlt években megfigyelhető elmozdulás irányaira. A tanulmány második felében a meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok tartalmi elemeit, a kapcsolatok jellemzőit és problémáit elemezzük részletesebben. Ennek a résznek az utolsó pontjában a fejlődő országokkal kialakított speciális fejlesztéspolitikai keretekről szólunk röviden.

Emberi erőforrások és versenyképesség. Az egész életen át tartó tanulás az Európai Unió oktatáspolitikájában

A gazdaság és társadalom fejlődésében, a versenyképesség javulásában és a társadalmi kohézió erősítésében is meghatározó jelentőséggel bír az emberi erőforrások minőségének: a munkaerő felhalmozott tudásának és képességeinek fejlesztése. A mai világgazdaságban valamennyi ország számára stratégiai fontosságú feladat az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének elősegítése, a technológia területén és a gazdaságban végbemenő változásokhoz történő alkalmazkodás előmozdítása. Az elavulttá váló régi ismeretanyag helyett a technológiai fejlődés támasztotta igényeknek megfelelő új szakmai ismeretekre van szükség. Egy adott képesítés keretében elsajátított ismeretek a mai világban már nem elegendőek ahhoz, hogy az ember egész élete során helyt tudjon állni a munkaerőpiacon. Ehhez a felismeréshez kapcsolódóan vált meghatározó oktatáspolitikai megközelítéssé az egész életen át tartó tanulást elősegítő szemléletmód. Az élethosszig tartó tanulásra és mobilitásra vonatkozó stratégiák alapvető fontosságúak a foglalkoztathatóság, az aktív állampolgárság, a személyes fejlődés elősegítése, illetve a társadalmi kirekesztettség csökkentése szempontjából is. A gazdasági fejlődés szükségessé teszi a munkaerő ismereteinek folyamatos bővítését, a továbbképzés és átképzés megfelelő intézményrendszerének kiépítését. Az oktatásnak nemcsak tartalmában, de intézményi kereteiben is jelentős változásokon kell keresztülmennie. A képzésnek a gazdaság igényeit minél jobban figyelembe kell vennie. A képző intézmények tekintetében pedig rugalmas és sokszínű kínálatra van szükség: az oktatás már régen nem csak a hagyományos állami struktúra kereteiben zajlik. Jelen tanulmány az egész életen át tartó tanulás koncepciójának lényegére kíván rámutatni és ehhez kapcsolódóan az Európai Unióban kialakult oktatáspolitikai keretek vizsgálatát végzi el röviden. Az első pont az emberi erőforrások fejlesztésének a tudásalapú gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére mutat rá. A második pont az uniós szintű oktatáspolitikai szerepvállalás kereteinek kialakulását és a politika egyre markánsabbá válásának folyamatát vizsgálja meg. A harmadik rész az uniós szintű oktatási programok átalakulását foglalja össze röviden. Végül, az utolsó pont külön foglalkozik a bolognai folyamat keretében az európai felsőoktatásban lezajlott változások mozgatórugóinak elemzésével és a még megoldandó problémákkal.

Bekapcsolódás az Európai Unió politikáiba. Elméleti háttér

Elméleti háttér „Az Európai Unió néhány meghatározó közös politikájában való magyar részvétel hatásai. Tapasztalatok – érdekek – kihívások” témakörben elindult kutatáshoz.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió monetáris együttműködéséhez - tanulságok (Hungarian adaption to the monetary cooperation)

A cikk röviden összefoglalja az optimális valutaövezetek elméletének fejlődési állomásait, miközben felvet néhány kérdést a 2008-ban kezdődött válsággal kapcsolatban. Ezt követően áttekinti az elmélet és a válság által felvetett problémákra a gazdasági és monetáris unió által adott válaszokat. Végül az elmélet, az európai szabályozás aktuális állapota és a hazai tapasztalatok, lehetőségek tükrében megvizsgálja, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországnak milyen érdekei és ellenérdekei fűződhetnek az euró bevezetéséhez. Az írás kísérletet tesz arra, hogy kijelölje a hazai gazdaságpolitika kívánatos irányvonalát. _______ The article briefly summarizes the developments of the optimum currency area (OCA) theory, while states some questions regarding the crises starting in 2008. Secondly, it reviews the solutions given by the economic and monetary union to the problems raised by the OCA theory and the crisis. Thirdly, it evaluates the pros and cons for Hungary to introduce the euro as its own currency in the light of the OCA theory, the state of the European legislation and the Hungarian track record and possibilities. Finally, it shows the desired direction for the official Hungarian economic and financial policy.

Hogyan lett az iparpolitikából vállalkozáspolitika? Magyar alkalmazkodás az Európai Unió struktúrapolitikájához (ipar- és vállalkozáspolitikájához) - tanulságok

A tanulmány az Európai Unió strukturális politikáját és annak fejlődését egy olyan folyamatként mutatja be, amelynek során az iparpolitika vállalkozáspolitikává alakult át. Az Unió korai időszakában egyes iparágak (szén- és acélipar) kiemelt fontossággal bírtak. Idővel az Európai Közösség versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben, így a stratégiai szektorokban tevékenykedő nagyvállalatok mellett előtérbe került a jóval nagyobb számú és a foglalkoztatottság jelentős hányadát adó kis- és középvállalatok gazdasági, politikai és jogalkotási támogatása. Magyarországon a vállalkozáspolitika fontosságának felismerésével és az uniós csatlakozással a tudatos vállalkozásfejlesztésen – a kutatás-fejlesztésen és az innováció serkentésén – keresztül megteremtődhetnek azok a feltételek, amellyel hazánk versenyképessége javulhat, és a foglalkoztatottság bővülhet.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió foglalkoztatás és szociálpolitikájához – tanulságok (The experiences from the Hungarian adaption to the common employment and social policy of the European Union)

A tanulmányban áttekintjük az európai foglalkoztatás- és szociálpolitika kialakulását és történetét, valamint a területen alkalmazott speciális koordinációs módszert. Ezt követően a csatlakozási tárgyalások elemzésével bemutatjuk a hazai politika helyzetét a csatlakozás időpontjában. Az elmúlt időszak foglalkoztatási adatai segítségével megvizsgáljuk a hazai és európai foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedések hatásait. A cikk zárásaként a magyar EU-elnökség prioritásait és az aktuális közösségi terveket vesszük szemügyre. ______ The article gives a review on the history of the common employment and social policy in the European Union, with special attention to the coordination methods used in the field. The article also analyses the accession negotiations and the domestic policy situation at that time of Hungary's accession to the EU. With the data of recent years, the effects of the Hungarian and common EU measures are also examined. Finally, the priorities of the Hungarian Presidency of the European Council along with the current common policy plans are also demonstrated.

A megszokott keretek csapdájában. Gondolatok az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési kiadásairól (Falling into the trap of usual frameworks. Thoughts on the eu level budgetary expenditures in 2014–2020)

Ebben a cikkben az egész európai integrációs folyamat szempontjából jelentős kérdéskör: az uniós szinten működő közös költségvetés kiadási oldalának 2014–2020 közötti kereteit vizsgálom. Bár kétségtelen, hogy számos megoldatlan probléma a bevételi oldalhoz kapcsolódó ügyek rendezetlenségéből is eredeztethető, ennek elemzésére most terjedelmi okok miatt nem térünk ki. Az uniós szintű költségvetéssel szemben támasztható általános elvi megfontolások elemzése után a 2014–2020 közötti költségvetési keret fő kiadási tételeihez kapcsolódó elmozdulásokat értékelem, rámutatva arra, hogy az új elnevezések mögött alapvetően a régi tartalom húzódik meg, s most is elmaradt a radikális átalakítás. _____ The article examines an important topic from the point of view of the whole integration process: the expenditure side of the union level common budgetary frameworks for 2014–2020. Undoubtedly, several problems are coming from the unsolved issues of the revenue side, however, due to length limits the article doesn’t deal with these issues. The investigation starts with a comprehensive analysis of theoretical background on the main tasks of a union level budget, then the author evaluates shifts among the new expenditure headings in the period 2014–2020. The author points out that the new headings reflect old contents and he concludes that the radical restructuring within the common budget was postponed again.

A pénzügyi eszközök szerepe az Európai Unió kohéziós politikájában (Cohesion policy - The role of financial instruments)

A tanulmány az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból létrehozott pénzügyi eszközök szerepét és perspektíváit elemzi. A téma aktualitását adja, hogy jelenleg zajlik a 2014–2020-as uniós költségvetési és programozási időszak előkészítése, amelynek során a pénzügyi eszközök az uniós elképzelések szerint az eddigieknél lényegesen jelentősebb szerepet játszanak majd. A szerző áttekinti a kohéziós politika keretében működő pénzügyi eszközök jelenlegi rendszerének legfőbb jellemzőit, bemutatja azokat a gyökeres változásokat, amelyek 2014-től kezdődően várhatóan jellemezni fogják a kapcsolódó szabályozási környezetet, végül pedig ismerteti a gyakorlatban működő jelentősebb programokat, amelyek referenciapontként is használhatók a programok tervezése során. _____ The paper examines the role and perspectives of financial instruments established from the structural and cohesion funds of the European Union. Hungary is one of the most significant beneficiaries of the structural and cohesion funds, therefore the interested national actors should know well the new support forms, in order to use them successfully in the next programming period. The article gives an overview about the current structure of financial instruments in the framework of the cohesion policy. The comprehensive changes of the regulatory environment expected from 2014 are also presented, and finally the major instruments in practice will be reviewed, that can serve as reference points in planning of future programmes.

A tudás termelői? Az Európai Unió kormányainak és nagyvállalatainak hozzájárulása a tudásgazdaság létrehozásához

Az 1990-es évek eleje óta tudományos értekezések és kormányzati tervezetek szerzői egyre inkább a tudásban, annak létrehozásában, használatában és cseréjében vélik felismerni a gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés legfontosabb forrását. Mindezek ellenére az európai nagyvállalatok innovációs, kutatási-fejlesztési aktivitása, kutatási-fejlesztési költségvetése nem tükrözi ezt a felismerést. Ugyanez vonatkozik az Európai Unió és a tagállamok kormányainak politikai nyilatkozataira is: csaknem tíz évvel a Lisszaboni Stratégia meghirdetése és évről évre történő megerősítése után az EU-tagállamok többsége nem tudott érdemleges előrelépést tenni az innováció, a kutatás-fejlesztés terén. Az Európai Uniónak nemhogy nem sikerült "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává válnia", de az elmúlt tíz év során tovább mélyült az innovációs szakadék az Európai Unió tagállamai és a globális gazdaság leginnovatívabb országai között.