A számítási felhő az Európai Unió egén (Cloud computing on the sky of European Union)

Napjaink informatikai világának talán legkeresettebb hívó szava a cloud computing, vagy magyar fordításban, a számítási felhő. A fordítás forrása az EU-s (Digitális Menetrend magyar változata, 2010) A számítási felhő üzleti modelljének részletes leírását adja (Bőgel, 2009). Bőgel György ismerteti az új, közműszerű informatikai szolgáltatás kialakulását és gazdasági előnyeit, nagy jövőt jósolva a számítási felhőnek az üzleti modellek versenyében. A szerző – a számítási felhő üzleti előnyei mellett – nagyobb hangsúlyt fektet dolgozatában a gyors elterjedést gátló tényezőkre, és arra, hogy mit jelentenek az előnyök és a hátrányok egy üzleti, informatikai vagy megfelelőségi vezető számára. Nem csökkentve a cloud modell gazdasági jelentőségét, fontosnak tartja, hogy a problémákról és a kockázatokról is szóljon. Kiemeli, hogy a kockázatokban – különösen a biztonsági és adatvédelmi kockázatokban – lényeges különbségek vannak az Európai Gazdasági Térség és a világ többi része, pl. az Amerikai Egyesült Államok között. A cikkben rámutat ezekre a különbségekre, és az olvasó magyarázatot kap arra is, hogy miért várható a számítási felhő lassabb terjedése Európában, mint a világ más részein. Bemutatja az EU erőfeszítéseit is a számítási felhő európai terjedésének elősegítésére, tekintettel a modell versenyképességet növelő hatására. / === / One of the most popular concept of the recent web searches is cloud computing. Several authors present detailed description of the new service model and it's business benefits and cite the optimistic prognoses of the cloud experts regarding the competition of information system service models. The author analyses the operational benefits of the cloud application and give a detailed description of the inhibitors of the fast expansion of the service modell. He also analyses the pros and cons of the cloud for a business manager, an information and a compliance officer. When understanding the advantages of the cloud, it is equally important to review the problems and risks associated with the model. The paper gives a list of the expected cloud-specific risks. It also explains the differences in security and data protection approach between the European Economic Area and the rest of the world, including the USA. The explains why slower expansion of the cloud modell is expected in Europe than in the rest of the world. The efforts of the EU Committee in helping to spread the cloud model is also presented, as the EU's officers consider the model as an important element of competitiveness.

Seasonal dynamic pattern analysis in service of climate change research. A methodical case-study - monitoring and simulation based on an aquatic insect community

Our aim was to approach an important and well-investigable phenomenon – connected to a relatively simple but real field situation – in such a way, that the results of field observations could be directly comparable with the predictions of a simulation model-system which uses a simple mathematical apparatus and to simultaneously gain such a hypothesis-system, which creates the theoretical opportunity for a later experimental series of studies. As a phenomenon of the study, we chose the seasonal coenological changes of aquatic and semiaquatic Heteroptera community. Based on the observed data, we developed such an ecological model-system, which is suitable for generating realistic patterns highly resembling to the observed temporal patterns, and by the help of which predictions can be given to alternative situations of climatic circumstances not experienced before (e.g. climate changes), and furthermore; which can simulate experimental circumstances. The stable coenological state-plane, which was constructed based on the principle of indirect ordination is suitable for unified handling of data series of monitoring and simulation, and also fits for their comparison. On the state-plane, such deviations of empirical and model-generated data can be observed and analysed, which could otherwise remain hidden.

Az egyéni teljesítményértékelési rendszer működésének tapasztalatai a magyar közigazgatásban (Operating experiences of the individual performance appraisal system in the Hungarian public sector)

A tanulmány – egy 2005 végén lefolytatott, országosan reprezentatív kérdőíves felmérés empirikus bázisán – a magyar közigazgatási dolgozók körében 2002-től bevezetett egyéni teljesítményértékelési rendszert vizsgálja. A rendszer egészét tekintve a vizsgálat végkövetkeztetései nem túl rózsásak: az eredmények arra utalnak, hogy a rendszer mint egész nem képes kitűzött fő célját, a munkateljesítmények javítását elérni. Az egyes részrendszerek, szervezettípusok szintjén differenciáltabb eredményeket kapunk, míg a minisztériumokban a rendszer egésze a szándékolttól alapvetően különböző célokat látszik szolgálni, addig a többi szervezettípusnál inkább „csak” a rendszer tökéletlen működéséről beszélhetünk. ____ On the basis of a questionnaire survey of a nationally representative sample of Hungarian civil servants, the study attempts to give a preliminary evaluation of the individual performance assessment system introduced in 2002 throughout the Hungarian civil service. The general conclusion of the analysis is that the performance assessment system is unlikely to reach its goals: its central element, the performance related pay incentives are overly dispersed and, on the average, insignificant in size, meanwhile the objectivity of performance assessments is also questionable. Moreover, comparative analysis of responses from different administrative branches reveals an interesting idiosyncrasy characteristic for central government ministries. Here, the main function of the incentive system seems to be ensuring the labor market competitiveness of the ministries as employers by enabling them to pay higher-than-usual salaries for employees having certain types of expertise.