Ütemvakság

A gazdaság növekedés felgyorsulása hosszú távon először szükségszerűen csak egy rövid helyreállítási perióduson keresztül valósulhat meg, amelynek során a növekedés ütemét a válságok miatt elmaradt vagy más okból elmulasztott növekedés pótlása gyorsítja fel. Ez azonban messze nem jelenti a hosszú távú növekedési ütem felgyorsulását. A jelenséget először Jánossy Ferenc írta le, akinek megállapításai ma is érvényesek: egy jelentős visszaesés, majd stagnálás után a növekedési ütem 2005 után visszaállt az 1980 óta kialakult 1,5 százalékos hosszú távú ütemre. A Jánossy-féle szakmastruktúra-tényező nem más, mint a tudástőke: a munkaképes lakosság személyes tudása, jártassága és motivációja. Ezek az összetevők egy újrafogalmazott termelési függvény emberi elemei számos új és már korábban is ismert tényező mellett. Az emberi erőforrások nyilvántartása nem kompetenciaalapú, és emiatt a hosszú távú növekedési ütem alacsony szintjét sem tudjuk megmagyarázni. A növekedési ütem ingadozásai mögött elsősorban gazdaságpolitikai hibákat, érdemeket keresünk, holott az emberi beruházások elégtelen szintje jelenti a problémát, amely a múlt örökségnek és a jelen terheinek súlya alatt nem oldódik meg automatikusan. A magyar gazdaság egy újabb helyreállítási periódus előtt áll, s a gazdasági átalakítás alapvető feladata a foglalkoztatható lakosság aktivizálása, enélkül minden növekedési gyorsulás csak átmeneti helyreállítási periódus marad. JEL kód: B23, C22, E01, O11. /===/ Acceleration of economic growth in the long term can primarily be achieved only through a short period of consolidation, in which the growth rate of growth by recession or made up for by growth potential neglected for other reasons. But this is far from equivalent to an acceleration of the long-term growth rate. The phenomenon was described first by Ferenc Jánossy, whose conclusions remain valid to this day: after a substantial slump and a period of stagnation, the growth rate recovered after 2005 the long-term rate of 1.5 per cent that had set in after 1980. Jánossy's trade structure factor amounts to capital in knowledge: the personal know-how, expertise and motivation of the able-bodied population. These factors are the human constituents of a newly formulated production function, along with numerous new and previously known factors. The registration of human resources is competence- based and so it cannot explain the low level of the long-term growth rate either. People tend primarily to see failures and achievements of economic policy behind the failures and achievements of economic policy, when the real problem is inadequate human investment, which will not resolve itself automatically under the weight of the past and present burdens. The Hungarian economy is on the brink of a new period of recovery, and the basic task of economic transformation is to activate the employable population, without which any acceleration of growth will amount only to a temporary period of recovery.

Az EU csatlakozás hatása az új tagországok agrárkereskedelmére

2004-ben és 2007-ben tizenkét új tagország csatlakozott az Európai Unióhoz, számos változást okozva az európai mezőgazdaságban. Az egyik legfontosabb fordulat az egyes nemzetek mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmében következett be. Az eredmények azt mutatják, hogy az új tagországok mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmének intenzitása jelentősen nőtt a csatlakozás hatására, ugyanakkor a külkereskedelem mérlege ezen a területen nagymértékben romlott több országnál is. A számítások azt is alátámasztották, hogy jelentős koncentráció ment végbe a kereskedelmi partnerek és a termékek tekintetében egyaránt. Mindemellett egyértelművé vált az is, hogy az új tagországok kereskedelmének struktúrája meglehetősen egyoldalúvá vált: az alapanyagok exportálása mellett az importált javak döntő többsége a feldolgozott termékek köréből került ki. A komparatív előnyök vizsgálata rámutatott, hogy az új tagországok legfontosabb agrártermékei megnyilvánuló komparatív előnnyel bírtak a csatlakozás előtt és után is, habár a legtöbb esetben ezen előnyök komolyan csökkentek.. Döntéshozói szempontból vizsgálva az eredményeket egyértelműen megállapítható, hogy az új tagországokban strukturális változtatások szükségesek a negatív folyamatok megállítása érdekében. A legfontosabb stratégiai cél pedig elsősorban a magas hozzáadott értékű, hazai alapanyagokból készített termékek exportálása. ______ In 2004 and 2007 twelve New Member States (NMS) joined the European Union (EU), causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on NMS agri-food trade. Results suggest that the intensity of NMS agri-food trade has increased significantly after accession, though there was a serious deterioration in NMS agri-food trade balance in most cases. It has also become evident that NMS agri-food trade was highly concentrated by country and by product. Moreover, our analyses highlight one of the most important characteristics of NMS agri-food trade structure - the focus on agri-food raw materials in export together with agri-food processed products in import. Regarding comparative advantage, results suggest that relevant NMS agri-food products had a revealed comparative advantage before and after accession, though to a weakening extent. From the policy perspective, there is a clear need for structural changes in NMS agriculture and agri-food sector in order to tackle the negative tendencies of national agri-food trade. The most important long-term goal should be the production and export of higher value-added processed products based on domestic raw materials.

Food Retail Chains: Hungary in the EU

The role of retail chains is signifi cant, not only in the European but also in the Hungarian market. Major changes can be seen in the food trade, and hypermarkets and supermarkets are becoming more widespread, which has an international tendency. We are able to see the transformation of trade structure and changes in customer behaviour. On the customers’ side, this means newer demands on retail chains, which fact greatly determines the location and shape of stores. In Hungary, the presence of small shops is still signifi cant, in accordance with European and international trends; yet on the basis of turnover, the increasing dominance of larger sales centres can be seen.

Carbon emissions locked - in trade

In recent years there has been a growing concern about the emission trade balance of countries. It is due to the fact that countries with an open economy are active players in the international trade, though trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure anymore, but it does contribute to the movement of embodied emissions beyond the country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy’s point of view, as it is known that the production-based principle is in effect now in the Kyoto agreement. The study aims at revealing the interdependence of countries on international trade and its environmental impacts, and how the carbon accounting method plays a crucial role in evaluating a country’s environmental performance and its role in the climate mitigation processes. The input-output models are used in the methodology, as they provide an appropriate framework for this kind of environmental accounting; the analysis shows an international comparison of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from the production-based approach in the climate policy, to the consumptionperspective principle and allocation [15], it would also help increasing the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the sustainability dimension and its impacts of international trade. The results of the study have shown that there is an importance of distinction between the two emission allocation approaches, both from global and local level point of view.

Economic reform, allocative effiency and terms of trade

It has widely been agreed that the distorted price system is one of the causes of inefficient ecooomic decisions in centrally planned economies. The paper investigates the possible effect of a price reform on the allocation of resources in a situation where micro-efficiency remains unchanged. Foreign trade and endogenously induced terms-of-trade changes are focal points ín the multisectoral applied general equilibrium analysis. Special attention is paid to some methodological problems connected to the representation of foreign trade in such models. The adoption of Armington's assumption leads to an export demand function and this in turn gives rise to the question of optimal export structure, different from the equilibrium one-an aspect so far neglected in the related literature. The results show, that the applied model allows for a more flexible handling of the overspecialization problem, than the linear programming models. It also becomes evident that the use of export demand functions brings unwanted terms-of-trade changes into the model, to be avoided by a suitable reformulation of the model. The analysis also suggests, that a price reform alone does not significantly increase global economic efficiency. Thus the effect of an economic reform on micro-efficiency appears to be a more crucial factor. The author raises in conclusion some rather general questions related to the foreign trade practice of small open economies.

Land Policy and Farm Structure: Challenges and Opportunities for Agriculture in the Western Balkan

Although Western Balkan countries are quite different, they can all be characterised by their one shared goal, to achieve the quickest possible accession to the European Union. Even though agriculture plays an important key role within all Western Balkan states, it’s share is the highest in Albania and only Serbia has a trade surplus. Land is a key production factor but all the analysed countries can be characterized by fragmented land structure and low average farm sizes. Mostly based on land ownership issues, a land reform index can be calculated. The major contribution of this paper to the literature is the reevaluated land reform index for the Western Balkans.