A mozgókép reneszánsza: nagytotál a videográfia módszertanáról = The renaissance of the motion pictures: wide shot of the videography

A posztmodern fogyasztó hiperreális környezetébe csöppenő pozitivista kutató gyakran megtántorodik attól a forgószélszerű pörgéstől és vizuális dinamikától, amelyet a posztmodern világ ont rá. A szupersztrádán teknős módjára kullogó kutató ezért inkább visszahúzódik páncélja mögé, és előhúz valamit a szokásos módszerek közül, függetlenül attól, hogy azok relevánsak-e a probléma vizsgálatára vagy sem. A mozgóképek újjászületése a megváltozott fogyasztói látásmódhoz kapcsolható. Dziga Vertov mechanisztikus szemével egyre inkább a fogyasztók kacsintgatnak, és a curlingben látható módon csúsztatják tovább a magáról megfeledkező és kőnek látszó teknőst. A videográfia a videó és az etnográfia szavak összekapcsolásából keletkezett, vagyis etnográfiai kutatás a mozgókép segítségével. Egyre több nyugati cég arra kéri fel a kutatókat, hogy a fogyasztói magatartásról csupán videó prezentációt készítsenek, mindenféle szöveges magyarázat nélkül. A cikk nagytotálból mutatja be a Belk és Kozinets (2005, 2006) által életre keltett módszertan sajátosságait. / === / The positivist researcher in the middle of the hyperreal context seems to lurch due to the tornado-like whirl and a visual dynamism caused by the postmodern world. This researcher is just like a paddling tortoise on the superhighway draws back in the tortoiseshell and shows one of the classic research methods, no matter the type of the research problem. The rebirth of the motion pictures is linked to the altered consumer perspective. Dziga Vertov’s mechanical eye is used more and more by the consumers, and the tortoise-like researcher is considered to be a curling stone. The consumer researchers tend to ignore the lived visual and auditory aspects of the consumer culture and the appropriate research methods of this field. The aim of this article is to present the types and the main features of the videography vivified by Belk and Kozinets (2005, 2006).

On realizing the principles of Gaudium et spes in a post-communist country: Searching for christian entrepreneurs and roots of individuals in Hungary at the time of globalization

Due to the communist regime in Hungary the values and principles of the Second Vatican Counsil could hardly achieve their goal in the region and the situation is almost the same even today. This paper examines two levels of society where the thoughts of Gaudium et spes might have appeared: we have explored that there are Christian companies existing about 15 years since the political transition in 1990 and we made a research among individuals in rural environment, how could they preserve their human wholeness described in GS, in other words, how could they keep their social, cultural, natural, religiuos and local roots amongst the consumer society that has been developped in Hungary at the time of capitalism. Regarding the Christian companies our research could produce a positive result: we have explored that although the Christian companies survayed hardly know the Church’s social doctrine, they live and operate according to it. At the same time in the realm of individuals we cannot tell good news of this kind. Most of the persons interviewed have already lost or are near to loose their roots, that is their human wholeness. Our final conclusion is that our hope for preserving even strenghtening the values of GS in the Hungarian society is in the communities, be it work communities, as John Paul II. mentioned in his encyclical Sollicitudo rei Socialis. The paper presents the details and conclusions of our researches.