Az árfolyamsávok empirikus modelljei és a devizaárfolyam sávon belüli előrejelezhetetlensége = Empirical models of exchange rate target zones

A sávosan rögzített devizaárfolyamok elméleti és gyakorlati vizsgálatai a nemzetközi közgazdaságtan egyik legnépszerűbb témaköre volt a kilencvenes évek elején. A gyakorlati módszerek közül az alkalmazások és hivatkozások száma tekintetében az úgynevezett eltolódással igazítás módszere emelkedett ki. A módszert alkalmazó szerzők szerint amíg a lebegő árfolyamú devizák előrejelzése céltalan feladatnak tűnik, addig sávos árfolyam esetén az árfolyam sávon belüli helyzetének előrejelzése sikeresen végezhető. E tanulmány bemutatja, hogy az Európai Monetáris Rendszer és az északeurópai államok sávos árfolyamrendszereinél e módszer alkalmazásával adódott eredmények például a lebegő árfolyamú amerikai dollárra és az egységgyökfolyamatok többségére is érvényesek. A tanulmány feltárja e látszólagos ellentmondás okait, és bemutat egy olyan, a sávos árfolyamrendszerek főbb megfigyelt jellemzőire épülő modellt, amelynek keretei között a sávon belüli árfolyam előrejelzése nem feltétlenül lehetséges, mert a leértékelés előtti időszakban a sávon belüli árfolyam alakulása kaotikus lehet. / === / Following the development of the first exchange rate target zone model at the end of the eighties dozens of papers analyzed theoretical and empirical topics of currency bands. This paper reviews different empirical methods to analyze the credibility of the band and lays special emphasis on the most widely used method, the so-called drift-adjustment method. Papers applying that method claim that while forecasting a freely floating currency is hopeless, predicting an exchange rate within the future band is successful. This paper shows that the results achieved by applications to EMS and Nordic currencies are not specific to data of target zone currencies. For example, application to US dollar and even to most unit root processes leads qualitatively to the same. This paper explores the solutions of this puzzle and shows a model of target zones in which the exchange rate within the band is not necessarily predictable since the process might follow chaotic dynamics before devaluation.

Milyen értéket teremt a szabadidő sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? (What value is created by leisure sport and what is its relationship with the competitiveness?)

A sport egyre fontosabb tényezővé válik a társadalomban, és gazdasági súlya is egyre szignifikánsabban jelentkezik. A sportgazdaságtani írások nagy része azonban a hivatásos sporttal foglalkozik, a szabadidősport nem kap elég súlyt. Downward és szerzőtársai még 2009-ben is az elméleti és gyakorlati munkák hiányára hívták fel a figyelmet. Jelen cikk a szabadidősporttal kíván foglalkozni, és célja, hogy bemutassa, milyen értéket teremt a szabadidősport az egyén, a vállalatok, a társadalom és a gazdaság számára, valamint azt, hogy az egyes szereplők a szabadidősport által milyen módon lehetnek versenyképesebbek. A szabadidősport és a versenyképesség rövid fogalmi definiálása után a szerző bemutatja az irodalom-feldolgozás és a 31 kvalitatív mélyinterjú kapcsolódó eredményeit. ___________________ Sport has always been an important part of society but it is now becoming an increasingly important part of the economy. The sport management literature mostly deals with competitive sport, leisure sport has a week position. Downward et al.have written about the lack of theoretical and empirical works in the area of leisure sport. This article deals with leisure sport, the aim of the author’s work is: to present the value creation of leisure sport for individuals, companies, for society and economy, and to examine how they could be more competitive through leisure sport. After presenting short definitions of leisure sport and competitiveness, the author does literature review and presents the most important thoughts of the articles and the results of my 31 qualitative in-depth interviews.

Lessons learned from the effect of tight monetary conditions and crises on corporate capital structure

The study reviews the theoretical and empirical literature on the effect of tight monetary conditions, crisis on corporate capital structure, further creates a framework for analyzing their relation, as well as sheds light on the lessons learned and open research areas. The results highlight that the supply side of capital has an effect on corporate capital structure, though the analysis of this relation is scarce. However, the impact of tight monetary conditions on capital structure is analyzed by several studies, there is limited evidence on the financial policy and the development of financing mix during a crisis period. The impact of the 2007/08 crisis on the corporate capital structure and especially in case of firms with impaired access to external financing is scarce. The study also highlights our lack in understanding of the relation of crisis and capital structure in case of the CEE region.