Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására = Ties of locality. An explanation of the development of the geographical division of labour based on social networks

A „földrajzi munkamegosztás” vagy „elhelyezkedés probléma” arra a kérdésre utal, miért alakulnak ki egy-egy gazdasági tevékenységre szakosodott földrajzi egységek, regionális gazdasági rendszerek. A hagyományos közgazdasági megközelítések a területek racionálisan kalkulálható komparatív előnyeit, a nyersanyagok vagy a piac közelségét, infrastrukturális adottságokat, útfüggőséget stb. szokták hangsúlyozni. A tanulmány szerzője a társadalmi kapcsolatok jelentőségét emeli ki, azt sugallja, hogy a területi specializálódás az egymással kapcsolatban álló, hasonlóan specializálódott többi szereplő nyomására alakul ki. A hipotézist két külföldön végzett eset tanulmány tapasztalatai alapján járja körül. ______________________ The question of "regional economic systems", "geographical division of labour" or "location problem" has an important literature. Economic approaches emphasize the rationally calculated advantages of the specialized industrial areas: the benefit of the exploitation of discovered resources, more cooperative relations, etc. The paper stresses the role of social networks in the location problem: economically specialized areas formed because of the suggestions and tips of connected enterprises, cooperative partners. The hypothesis is based on the experiences of two case studies, made in a Peruvian rural area and a Mexican modern industrial area.

A fundamentális transzformáció és a referenciapont szerepe a hiányos szerződések elméletében (The role of basic transformation and reference point in the theory of incomplete contracts)

A cikk Oliver Hart és szerzőtársai modelljeinek következtetéseit hasonlítja össze Williamson tranzakciós költségekre vonatkozó nézeteivel. Megmutatja, hogy a két irányzat a vállalat vagy piac kérdéskörében más eszközöket használ, de hasonlóan érvel. Megismerkedhetünk Williamson Harttal szemben megfogalmazott azon kritikájával, hogy Hart modelljeiben az alkunak nincsenek tranzakciós költségei, illetve a kritika kritikájával is. Hart elképzeléseit támasztja alá a tulajdonjogi irányzaton belül nemrégiben kialakult referenciapont-elmélet, amely kísérleti lehetőségeket is nyújt a különböző feltételezések igazolására. ____ The article compares the conclusions from the models of Oliver Hart et al. with the views of Williamson on transaction costs. It shows that the two schools use different means on the question of the firm or the market, but similar reasoning. The author covers Williamson's criticism of Hart that there are no transaction costs in his models, and also the criticism of that criticism. Hart's notions are supported by the recently developed theory of reference point within the property-right trend, which offers chances of experimental proof of the various assumptions.

What Determines the Innovativeness of Polish Family Firms? Empirical Results and Theoretical Puzzles

This article will review and synthesize the existing research on the innovativeness of Polish family firms in order to separate universal factors that influence the degree of innovativeness of firms from the factors which distinctively influence the innovativeness of family firms. To better assess the innovation propensity of family firms the author will work out the typology by combining the variety of innovations with particular features of family firms and the industrial context. A more nuanced approach will help to understand why the academic literature is inconclusive with regards to the question of whether family firms are anti-innovative (as some authors claim), pro-innovative or ambivalent with regard to innovations. In particular it will be argued that when assessing family firms’ innovativeness special attention needs to be paid to the impact of the management of intergenerational change on the propensity to innovate, as this process relates to the capacity for investments into innovativeness and the time horizon of the owner’s decisions.

On the new economic philosophy of crisis management in the European Union

This essay attempts to go beyond presenting the bits and pieces of still ongoing crisis management in the EU. Instead it attempts at finding the ‘red thread’ behind a series of politically improvised decisions. Our fundamental research question asks whether basic economic lessons learned in the 1970s are still valid. Namely, that a crises emanating from either structural or regulatory weaknesses cannot and should not be remedied by demand management. Our second research question is the following: Can lacking internal commitment and conviction in any member state be replaced or substituted by external pressure or formalized procedures and sanctions? Under those angles we analyze the project on establishing a fiscal and banking union in the EU, as approved by the Council in December 2012.