A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

Exchange Rate Policy and Economic Growth after the Financial Crisis in Central and Eastern Europe

In a paper on the effects of the global financial crisis in Central and Eastern Europe (CEE), the author reacts to a paper of Åslund (2011) published in the same issue of Eurasian Geography and Economics on the influence of exchange rate policies on the region’s recovery. The author argues that post-crisis corrections in current account deficits in CEE countries do not in themselves signal a return to steady economic growth. Disagreeing with Åslund over the role of loose monetary policy in fostering the region’s economic problems, he outlines a number of competitiveness problems that remain to be addressed in the 10 new EU member states of CEE, along with improvements in framework conditions supporting future macroeconomic growth.

A hatalmi viszonyok a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században = Power relations in the world economy and the military sector in 21st century

A bipoláris világrendszer megszűnése a XX. század utolsó évtizedében új helyzetet teremtett a globális politikai és gazdasági viszonyokban, ugyanakkor nem mellékesen a hadiiparban is. A szerző, szem előtt tartva a hatalmi viszonyok jövőbeli elkerülhetetlen átrendeződését, elsősorban a katonai szektor előtt álló, a XXI. századra előrevetíthető kihívásokat, lehetőségeket, a szektor jövőbeli pályáját tekinti át. A hadiiparral kapcsolatban indokolt a hidegháború utáni világ fegyverkezési helyzetének, fegyveres erőinek számbavétele csakúgy, mint a releváns elméleti keretek ismertetése, továbbá a fontos globális szereplők biztonságpolitikájának vizsgálata. A katonai szektor jelenének és jövőjének alapos elemzése nem nélkülözheti a katonai kiadások jelenlegi – a világgazdasági válság által befolyásolt – és a következő évtizedekben várható alakulásának vizsgálatát. Végül, de nem utolsó sorban a szerző áttekinti a XXI. századi haditechnikai forradalom már most látható és a jövőben valószínűsíthető vívmányait, a fontosabb haditechnikai tendenciákat, illetve elemzi a nemzetközi fegyverpiac helyzetét. __________________ The end of the Cold War led to a new situation in global political and economic affairs, as well as in the military sector. The author, taking into consideration the inevitable future power shifts, provides an overview of the challenges, possibilities and future paths of the military sector. Relevant issues include assessing the arms and armed forces of the post-Cold War era, as well as the analysis of theoretical frameworks and the security policies of the important global actors. Understanding the present and the future of the military sector is not possible without the thorough analysis of military expenditures and their likely future trends. The author also overviews the outcomes of the 21st century revolution in military technology and analyses the global arms market.

A jelzálogpiaci válság és a Közép-Kelet-Európában aktív nagybankok részvényárfolyama (The impact of the subprime crisis on the banks being active in Central and Eastern Europe)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a jelzálogpiaci válsághoz köthető hírek milyen hatással vannak a Közép-Kelet-Európában aktív nagybankokra. A vizsgálathoz tíz Közép-Kelet-Európában aktív, tőzsdei nagybankot választottunk ki, amelyek közül hat nyugat-európai, míg négy közép-kelet-európai székhelyű bank volt. A tíz pénzintézettel kapcsolatosan 128 hírt gyűjtöttünk össze a 2007. június 1. és 2009. december 31. közötti időszakból. A híreket öt kategóriába csoportosítottuk, és az egyes kategóriáknak a részvényárfolyamokra gyakorolt, rövid távú hatását külön vizsgáltuk. Számításaink alapján a jelzálogpiaci válság során a befektetők pozitívan fogadták az állami feltőkésítéssel kapcsolatos bejelentéseket és a kielégítő védelmet nyújtó, átfogó kormányzati bankmentő csomagokat. A veszteségekkel, a leminősítéssel és az ECB intézkedéseivel kapcsolatos hírek esetén rövid távon nem tudtunk szignifikáns hatást kimutatni. A kutatás során a hírek számosságában igen, de a hírek által kiváltott hatás nagyságrendjében nem észleltünk jelentős különbséget a nyugat-európai és a középkelet- európai bankok között. ______ The research measures the impact of the subprime crisis on the shareholders of the banks being active in Central and Eastern Europe. The analysis focuses on the ten largest banks of the region measured by the asset size. The authors address the question whether the crisis affected more signifi cantly the large banks headquartered in Western Europe or the banks domiciled in Central and Eastern Europe. With the aim of capturing the short-term impact of various news on the shareholders of the banks, the popular event-study methodology with a one-day event window is employed. Within the period of 1 June 2007 and 31 December 2009, altogether 128 news were collected and grouped into fi ve categories (downgrades, loss, capital strengthening, governmental rescue packages, interventions of the ECB). Among others, the authors found empirical evidence that the shareholders appreciated the interventions of the governments: their capital injections resulted in signifi cant positive abnormal returns. Governmental rescue packages also resulted in signifi cant abnormal returns in the share price, however, the sign of the returns was unambiguous. No empirical evidence was found that in the short run the news in connection with loss announcements, downgrades and ECB interventions resulted in signifi cant abnormal returns. We concluded that although Western European banks and banks domiciled in Central and Eastern Europe differed in the number of news announced, the crisis affected the banks in both regions in a similar manner.

“An Ebbing Tide Lowers all Boats” How the great recession of 2008 has affected men and women in Central and Eastern Europe

In this paper we explore the impact of the economic recession of 2008 on gender inequality in the labor force in Central and Eastern European countries. We argue that job and occupational segregation protected women’s employment more than men's in the CEE region as well, but unlike in more developed capitalist economies, women’s level of labor force participation declined and their rates of poverty increased during the crisis years. We also explore gender differences in opinions on the impact of the recession on people’s job satisfaction. For our analysis we use published data from EUROSTAT and our own calculations from EU SILC and ESS 2010.