Energia-válaszút előtt

Bernard Frois arra kért, hogy néhány rendhagyó, sőt vitatható megjegyzést tegyek. Kérésének nagyon szívesen teszek eleget, mivel az intellektuális provokatőr szerepe mindig is a kedvencem volt. Néhány következtetésem, így meggyőződésem is ellenkezik számos elvárással, ígérettel és előrejelzéssel, melyeket a következő két napban hallanak majd: megrögzött szkeptikusként egyelőre nem vagyok meggyőződve a fényes kilátásokról, azoknak az eljárásoknak és újításoknak a lehetséges léptékéről és üteméről, amelyeket a következő előadások majd fölmagasztalnak. Szeretnék megértetni Önökkel fél tucat alapvető tényt, amelyek egytől-egyig axiómákon, nem pedig hiú ábrándokon alapulnak, és amelyek nem egy-egy előnyben részesített megoldás pártolásáról szólnak. Minden esetben szolgálok legalább egy vagy két egyszerű, és reményeim szerint megjegyezhető számszerű adattal annak érdekében, hogy a legfontosabb pontokat kiemeljem.

A fedezetlen bankközi forintpiac hálózati dinamikájának vizsgálata a likviditási válság előtt és után (Examination of the network dynamics of the uncovered interbank forint markel before the liquidity crisis and after)

A cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac hálózatának időbeli alakulását vizsgáljuk 2002 decemberétől 2009 márciusáig. Bemutatjuk a piac általános jellemzőit (forgalom, kamatláb, koncentráció stb.) és az alapvető hálózati mutatókat. Azt tapasztaljuk, hogy az időszak első felében ezek a jellemzők lényegében stabilak voltak. 2006-2007-től kezdve azonban a mutatók egy része kezdett jelentősen megváltozni: a hitelfelvevők koncentrációja nőtt, az átlagos közelség és az átlagos fokszám csökkent, továbbá a hálózat magjának mérete is csökkent. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a bankok már a válság kitörése előtt érzékelték a növekvő hitelkockázatot, és egyre inkább megválogatták, hogy kinek adnak hitelt. Figyelemre méltó, hogy mindeközben az általános piaci mutatók (forgalom, kamatláb, illetve ezek volatilitása) semmiféle változásra utaló jelet nem tükröztek egészen 2008 októberéig, de ekkor hirtelen minden mutatóban egyértelművé vált a rezsimváltás. Végül részletesen elemezzük az egyes szereplők viselkedését, és megmutatjuk, hogy válságban az egyes szerepek drasztikusan megváltoztak (például forrásokból nyelők lettek, és fordítva). / === / The article examines the changes in the network of Hungary's uncovered interbank forint market over the period Decembcr 2000 to March 2009. It presents the general features of the market (volume, interest rates, concentration etc.) and its basic network. It is found that the features were largely stable in the first half of the period, but some of the indicators began to change significantly in 2006-7: the concentration of borrowers incrcased, average distance and average degree declined, as did the size of the core of the network. These signs pointed to the fact that the banks had sensed an increase in credit risk even before the crisis broke and were becoming increasingly choosy selective in their lending. Meanwhile, however. there aerc no indications of change in the general market indicators (volume, interest rates, or volatility of these) right up to October 2008, when the change of regime was clear in all indicators. Finally, the authors analyse in detail the behaviour of each participant and show that thc roles of some altered drastically with the crisis (e.g. sources became consumers and vice versa).

Az európai gazdasági kormányzás előtt álló kihívások. A hármas tagadás lehetetlensége (Challenges of European economic governance. The impossible trinity of denial.)

Az európai gazdasági integráció folyamata olyan kényszerhelyzetekben formálódott a múltban, amelyek a közgazdaságtudományban jól ismert lehetetlen háromság alapján is leírhatók. Az Európai Monetáris Rendszer a rögzített árfolyam-mechanizmusra és önálló jegybanki politikára épített, korlátozva a tőkemozgásokat. A Gazdasági és Monetáris Unió ugyanakkor a tőke szabad áramlásával és az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítésével felszámolta a tagállami szintű jegybanki autonómiát. Az euróövezet működése egyszersmind arra a háromszoros tagadásra épül(t), hogy 1. nem lehetséges az euróövezetből való kilépés, 2. nem engedélyezett a kimentés és 3. nem kerülhet sor államcsődre. A 2008-ban Európát is elérő pénzügyi és gazdasági válság azonban elemi erővel mutatott rá e hármas tiltás tarthatatlanságára. A gazdasági kormányzás körül kibontakozott viták így jól közelíthetők a három tiltó szabály egyidejű érvényesülése lehetetlenségének bemutatásával, számba véve az egyes opciók költségeit és lehetséges hasznait. / === / The process of economic integration in the EU has been shaped by the well-known theorem of the impossible trinity. Accordingly, the European Monetary System was built upon a mix of a fixed exchange-rate regime and an autonomous monetary policy, thereby constraining capital mobility. In launching the EMU project, the EU countries decided to fix national currencies irrevocably and maintain full capital mobility, in exchange for delegating their monetary policy upwards to a supranational level. The introduction of the Euro zone, however, has simultaneously meant denial of the following three elements: (1) exit, (2) bail-out, and (3) default. Nevertheless, the 2008–9 financial and economic crisis has demonstrated mercilessly that these three pillars are incompatible with each other. So the current debates on reshaping economic governance in the EU can be modelled by introducing the “impossible trinity of denial”, concentrating on the benefits and the costs of each option.

Az Európai Unió nemzetközi fejlesztéspolitikája előtt álló kihívások és válaszok (EU’s international development policy – challenges and answers)

A tanulmány röviden áttekinti, hogy milyen kihívások érték az elmúlt években az EU nemzetközi fejlesztéspolitikáját, és milyen válaszokat adott ezekre a Közösség. A Bizottság által 2011-ben kiadott Agenda for Change című zöld könyv a közös fejlesztéspolitikát erőteljesebb normatív alapokra igyekszik helyezni és a demokrácia és jó kormányzás támogatását teszi az EU egyik fő célkitűzéséve a fejlődő országokban. Mindez a gyakorlatban erőteljesebb kondicionalitást és szelektivitást fog jelenteni az európai segélyezésben. _____ The paper briefly reviews the challenges that the EU’s international development policy faced in recent years and the answers the Community has provided to these. A green paper published by the Commission in 2011, the Agenda for Change attempts to place development policy on a stronger normative basis by making the support of good governance and democracy one of the main goals of the EU in developing countries. In practice, this will mean stronger conditionality and greater selectivity in EC aid.

Mennyire önállóak a fiatal felnőttek vásárlásaikban? A családi környezet befolyásának vizsgálata fiatal felnőtt gyermekek vásárlására

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy milyen befolyást gyakorol a család a fiatal felnőttek vásárlására. A kutatás elméleti alapját a családi kommunikációs minta vizsgálata jelenti, ahol a fő kutatás kérdés annak a megértése, hogy a felnőtt gyermek és a családja közötti kommunikációs interakciók hogyan befolyásolják a felnőtt gyermek vásárlásait mobiltelefonkészülék és szolgáltató választás esetében. A családi kommunikációs mintázatot két dimenzióban, a társas- és fogalmi orientáció alapján értékeltük Eredményeink szerint a fiatal felnőttek önállóbbak a mobiltelefonkészülék választásában, mint a szolgáltató melletti döntés esetében. Továbbá a kutatás feltárta, hogy a vizsgált célcsoportban a kevésbé fogalmi orientált családok felnőtt gyermekei rendelkeznek nagyobb önállósággal vásárlásaikban.

A világgazdaság a Brexit előtt és után

A Brexit az USA és az EU által uralt világgazdaság betegségének csak az egyik szindrómája. Korunk bajainak mélyén a növekvő jövedelmi-vagyoni különbségek állnak, s bár erről és a „befoglaló növekedés” (inclusive growth) sőt a „nemnövekedés” szükségességéről ma már sokan beszélnek, nem túlzás azt mondani, hogy lényegében semmi nem történik, ami javítana a helyzeten.