A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Vitaírás a nemzetközi innovációs versenyben való részvétel akadályairól (Towards an institutional explanation of the country's weak innovation performance)

Miért van a magyar gazdaság hasonlóan kritikus helyzetben, mint a rendszerváltást megelőző időkben? Miért nem sikerül az eladósodást megállítani, a gazdaságot konszolidálni, és fenntartható növekedési pályára állítani? Ennek közvetlen okát a szerzők a fejlődés féloldalasságában és a duális gazdasági szerkezetben látják. A piacgazdasági intézmények bevezetése ugyanis nem járt együtt az egész gazdaságot (vagy legalábbis annak nagy részét) átfogó, a tudásvezérelt információgazdaság felé mutató, gyors fejlődéssel. Számos indikátor azt jelzi, hogy az ország lemaradt a nemzetközi innovációs versenyben. Az innovációk elégtelensége azonban nem véletlen, nem exogén adottság, hanem a formális piaci intézmények mögött meghúzódó valós intézményi berendezkedéssel, a gazdaságban ténylegesen észlelhető magatartásmintákkal magyarázható. A piacgazdasági intézmények és jogi keretek, amelyek elvileg lehetőséget adnak az erőforrásokhoz való szabad és nyílt hozzáférésre, csak részben töltődtek meg tartalommal. Az országban még mindig meglehetősen korlátozott a sikeres belépés lehetősége a piaci és a politikai arénába, azaz a magyar társadalom - a north-i terminológiával élve - "korlátozott hozzáférésre alapozott társadalomként" írható le. Az a tény, hogy a piaci szereplők esélyei az államhoz és intézményeihez fűződő kapcsolatoktól függően nagyban különböznek egymástól, és a gazdasági szereplők rendszerszerűen használják e kapcsolatokat járadékszerzésre, lefojtja az innovációt, és újra és újra megakasztja a fejlődést. / === / Why is Hungary's economy still in a critical state similar to the one before the change of system? Why is the indebtedness not being halted, the economy consolidated or vital structural reforms performed? The authors see the direct cause in lopsided development and a dual economic structure. The introduction of market economic institutions was not followed by rapid, overall development towards a knowledge-led, information economy. Several indicators show how Hungary has fallen behind in competition for international innovation. The inadequacy is not a fortuitous, exogenous attribute, but explicable in terms of a real institutional setup underlying the formal market institutions, and of actual behaviour patterns found in the economy. Only in part has substance been gained by the institutions and legal frames of a market economy that theoretically would provide free and open access to resources. The scope for successful entry into the market or political arena remains very narrow, so that in Douglass North's terms, Hungary's is still "a society based on restricted access." Innovation is stifled and development repeatedly impeded by the fact that market players' chances differ widely depending on their connections with the state and its institutions and such connections are used regularly in rent-seeking.

Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására = Ties of locality. An explanation of the development of the geographical division of labour based on social networks

A „földrajzi munkamegosztás” vagy „elhelyezkedés probléma” arra a kérdésre utal, miért alakulnak ki egy-egy gazdasági tevékenységre szakosodott földrajzi egységek, regionális gazdasági rendszerek. A hagyományos közgazdasági megközelítések a területek racionálisan kalkulálható komparatív előnyeit, a nyersanyagok vagy a piac közelségét, infrastrukturális adottságokat, útfüggőséget stb. szokták hangsúlyozni. A tanulmány szerzője a társadalmi kapcsolatok jelentőségét emeli ki, azt sugallja, hogy a területi specializálódás az egymással kapcsolatban álló, hasonlóan specializálódott többi szereplő nyomására alakul ki. A hipotézist két külföldön végzett eset tanulmány tapasztalatai alapján járja körül. ______________________ The question of "regional economic systems", "geographical division of labour" or "location problem" has an important literature. Economic approaches emphasize the rationally calculated advantages of the specialized industrial areas: the benefit of the exploitation of discovered resources, more cooperative relations, etc. The paper stresses the role of social networks in the location problem: economically specialized areas formed because of the suggestions and tips of connected enterprises, cooperative partners. The hypothesis is based on the experiences of two case studies, made in a Peruvian rural area and a Mexican modern industrial area.

Schizophrenic Public Administration Reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of this paper is to shed the light on the relationship between New Public Management and Hungary’s Zoltán Magyary Public Administration Development Programme. As will be shown, the Magyary Programme has a dual structure. The systemic reforms run counter to the NPM philosophy because the main goal is the centralization of public administration, while NPM clearly advocates decentralization. At the same time, reform proposals on the organizational level conform to NPM. The inconsistencies in the Magyary Programme itself and the probable political and organizational resistance towards its proposals could delay the introduction of reforms on the organizational level.

Systemic country differences in the European innovation performance - Does institutional context matter?

The so-called "High Performance Working System" (HPWS) and the lean production are representing the theoretical and methodological foundations of this paper. In this relation it is worth making distinction between various theoretical streams of the HPWS. The first theoretical stream in the literature is focusing on the diffusion of the Japanese-style management and organizational practices both in the US and in the Europe. The second theoretical strand comprises the approach of sociology of work and dealing with the learning/innovation capabilities of the new forms of work organization. Finally, the third theoretical approach is addressing on the types of knowledge and learning process and their relations with the innovation capabilities of the firm. The authors’ analysis is based on the international comparison, both in regional and in cross country comparison. For regional comparison the share of ICT clusters in Europe, USA and the rest of the world was assessed. For the purpose of the cross-country comparison in the EU, the innovation performance measured by the index Innovation Union Scoreboard (IUS) was used in both the before and after the financial crisis.

Schizophrenic public administration reform in Hungary. Tension between anti-NPM systemic and pro-NPM organizational reforms

The aim of the paper is to highlight the main characteristics of the recent Hungarian public administration reform, as well as to reveal the inconsistent nature of some of its elements and to describe the connected risks. The starting point of the article is the Magyary Zoltán public administration development programme. The reform steps are compared to the ideal type NPM approach. The Hungarian public administration reform can be characterized by strong centralization and the revitalization of Hungarian anti-liberal traditions at macro level, and by the support of the enhancement of market rules and management at micro level.