A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

Tények, adatok és mutatószámok felhasználásának anomáliái (The anomalies of the usage of facts, data, and indexes)

Tudomány nem létezik a tények felmérése, adatok gyűjtése és felhasználása nélkül. A tényeket azonban el lehet hallgatni vagy ferdíteni, az adatokat sokféleképpen lehet összeválogatni, az azokból készült mutatószámokat pedig a bonyolult és változó valóság leegyszerűsítő, sőt meghamisító ábrázolására, illetve magyarázatára is fel lehet használni. _____ Economics cannot do without measuring. However, the required data are not always available or they are not reliable, as some cases of population census exemplify it. The indicators we use, particularly composite indexes, are often misleading because they oversimplify complex phenomena or processes, and neglect important non-measurable ones, as the examples of the per capita GDP indicator measuring the development level of countries, and the composite indexes measuring the “human development” of countries (HDI), or their “national competitiveness” (GCI) may show. To avoid the enchantment of numbers, the quantitative approach must always be combined and corrected by a critical, holistic and qualitative approach.

Indication strength of coenological similarity patterns based on genus-level taxon lists and prevalence distribution

Several methods and indicators can be used to evaluate the coenological state of a given habitat, the ones which can be created simply, quickly, standardizably and reliably and which can be used to exactly quantify the state of a given habitat in point of numbers can be of outstanding practical importance in ecology. One possible method is the examination of the genera which can be found in a given habitat in great abundance and have little number of species and various ecological characteristics. For this purpose one of the most appropriate groups is that of ground-dwelling oribatid mites (Acari: Oribatida). In our research, joining the bioindication methodological project of the “Adaptation to Climate Change” Research Group of the Hungarian Academy of Sciences, the indication strength of genus-level taxon lists and the effects of the main pattern-generating factors creating similarity patterns were analysed with the help of data series on oribatid mites collected by us and originating from literature. Our aim was to develop a method with the help of which the difference expressed with distance functions between two oribatid mite genus lists originating from any sources can correspond to spatial and temporal scales. Our results prove that these genus lists are able to express the spatial distance of the habitats. With the help of this base of comparison changes in disturbed or transformed habitats can be expressed by means of oribatid mite communities, with spatial and temporal distances.

Fenntarthatóság a hazai vállalati gyakorlatban – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata (Sustainability in the practice of Hungarian firms)

A fenntarthatóság kérdésköre napjainkban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Egyes szerzők egyenesen a következő, a minőségi és az információs forradalomhoz hasonló megatrendnek tartják a fenntarthatóságot (Lubin – Esty, 2010). A tanulmány célja megvizsgálni, mennyiben érvényesül ez a megatrend Magyarországon: mennyiben kezelik stratégiai, versenyképességi kérdésként a magyar vállalatok a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot? A szerző tanulmányában bemutatja a fenntartható fejlődés vállalati vonatkozásait, majd megvizsgálja, mennyiben jelennek meg a hazai vállalatok stratégiájában és gyakorlatában a fenntarthatóság aspektusai. Az elemzéshez a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjában 2009-ben lebonyolított kérdőíves felmérés adatait használta fel. _______ Sustainability has been receiving an ever increasing attention in recent years. Some authors even cite sustainability as the next megatrend after quality and IT revolutions (Lubin–Esty, 2010). This paper aims to examine to what extent this megatrend prevails in Hungary: do Hungarian companies treat environmental protection and sustainability as a strategic element of competitiveness? The paper studies the concept of corporate sustainability, then examines the presence of the three aspects of sustainability in the strategy and practice of Hungarian firms. The analysis is based on the results of a survey on competitiveness carried out by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest in 2009.