Úton egy fenntartható gazdasági paradigma felé – A komplexitás befogadása a hálózati elméleteken keresztül (Towards a sustainable economic paradigm – Acceptance of the complexity through network theories)

Mára elkerülhetetlennek tűnik a gondolati váltás a gazdaságtudományok területén annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a hármas (gazdasági, társadalmi, környezeti) válságot előidéző problémák megoldásaihoz. A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy a komplexitás befogadása kezdeti törekvésként értelmezhető azon az úton, amely a mindennapokban érzékelhető társadalmi és ökológiai problémák megoldásához vezet. Már léteznek olyan gazdaság- és vállalatelméletek, amelyek kezdik megkérdőjelezni az eddigi főáramú koncepciókat, és készek arra, hogy elveiket, elméleteiket a működési környezet bonyolultságát elfogadva alakítsák ki, és így találjanak mindennapos megoldásokat a gazdasági működésben. Ilyen például – a cikkben szereplő – IMP (Industrial Marketing and Purchasing) csoport hálózatelmélete. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy az ilyen hálózatelméletek alkalmasak arra, hogy a vállalatközi szférán túl is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok döntéseiket meghozzák és kapcsolataikat kezelik. ______ Today, it seems inevitable change of thought in the field of economics in order to get closer to solutions of problems which induced the triple (economic, social, environmental) crisis. In their article, the authors argue that the reception of complexity can be interpreted as an initial effort on the path that leads to the solutions of the everyday perceived social and ecological problems. The authors aim to present that the IMP (Industrial Marketing and Purchasing) group network theory is able to influence beyond the sphere of inter-company, that companies take their decisions and their relationships are treated.

A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék (The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions)

A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential.

The network structure of Hungarian business clusters

This article investigates the attitudes to inter-firm co-operation in Hungary by analysing a special group of business networks: the business clusters. Following an overview of cluster policy, a wide range of selfproclaimed business clusters are identified. A small elite of these business networks evolves into successful, sustainable innovative business clusters. However, in the majority of cases, these consortia of interfirm co-operation are not based on a mutually satisfactory model, and as a consequence, many clusters do not survive in the longer term. The paper uses the concepts and models of social network theory in order to explain, why and under what circumstances inter-firm co-operation in clusters enhances the competitiveness of the network as a whole, or alternatively, under what circumstances the cluster remains dependent on Government subsidies. The empirical basis of the study is a thorough internet research about the Hungarian cluster movement; a questionnaire based expert survey among managers of clusters and member companies and a set of in-depth interviews among managers of self-proclaimed clusters. The last chapter analyises the applicability of social network theory in the analysis of business networks and a model involving the value chain is recommended.