Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

The roots of "Western European societal evolution". A concept of Europe by Jenő Szűcs

Jenő Szűcs wrote his essay entitled Sketch on the three regions of Europe in the early 1980s in Hungary. During these years, a historically well-argued opinion emphasising a substantial difference between Central European and Eastern European societies was warmly received in various circles of the political opposition. In a wider European perspective Szűcs used the old “liberty topos” which claims that the history of Europe is no other than the fulfillment of liberty. In his Sketch, Szűcs does not only concentrate on questions concerning the Middle Ages in Western Europe. Yet it is this stream of thought which brought a new perspective to explaining European history. His picture of the Middle Ages represents well that there is a way to integrate all typical Western motifs of post-war self-definition into a single theory. Mainly, the “liberty motif”, as a sign of “Europeanism” – in the interpretation of Bibó’s concept, Anglo-saxon Marxists and Weber’s social theory –, developed from medieval concepts of state and society and from an analysis of economic and social structures. Szűcs’s historical aspect was a typical intellectual product of the 1980s: this was the time when a few Central European historians started to outline non-Marxist aspects of social theory and categories of modernisation theories, but concealing them with Marxist terminology.

The roots of "Western European societal evolution"

Jenő Szűcs wrote his essay entitled Sketch on the three regions of Europe in the early 1980s in Hungary. During these years, a historically well-argued opinion emphasising a substantial difference between Central European and Eastern European societies was warmly received in various circles of the political opposition. In a wider European perspective Szűcs used the old “liberty topos” which claims that the history of Europe is no other than the fulfillment of liberty. In his Sketch, Szűcs does not only concentrate on questions concerning the Middle Ages in Western Europe. Yet it is this stream of thought which brought a new perspective to explaining European history. His picture of the Middle Ages represents well that there is a way to integrate all typical Western motifs of post-war self-definition into a single theory. Mainly, the “liberty motif”, as a sign of “Europeanism” – in the interpretation of Bibó’s concept, Anglo-saxon Marxists and Weber’s social theory –, developed from medieval concepts of state and society and from an analysis of economic and social structures. Szűcs’s historical aspect was a typical intellectual product of the 1980s: this was the time when a few Central European historians started to outline non-Marxist aspects of social theory and categories of modernisation theories, but concealing them with Marxist terminology.