Beszámoló a spudm 25 konferenciáról

1969 óta kétévente rendezik meg a Subjective Probability, Utility, and Decision Making (SPUDM) elnevezésű konferenciát, amelynek 2015-ben a Döntéselmélet Tanszék szervezésében a Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont. A konferencia tudományos tanácsának tagjai Adreas Glöckner, Ana Franco-Watkins, Ido Erev, Aczél Balázs és Szántó Richárd voltak, utóbbi egyben a konferencia szervezőbizottságának elnöki tisztét is betöltötte. A konferencia a European Association for Decision Making közgyűlésének is helyszíne egyben, a résztvevők itt határozzák meg a szervezet rövid távú céljait, döntenek a költségvetés felhasználásáról, és itt jelentik be a megválasztott, soron következő elnököt is, aki ebben az évben a Göttingeni Egyetem professzora, Andreas Glöckner lett. A rendezvényen mintegy 340-en vettek részt, főként Európából, de érkeztek kutatók Amerikából, Ázsiából és Ausztráliából is. A konferencia keretében megrendezett 40 szekcióban és 8 önálló szimpóziumon az ítéletalkotással és a döntéshozatallal (judgment and decision making) kapcsolatos szinte minden kutatási terület megjelent.

Hajózni muszáj! - A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései ("Navigare necesse est." The connections between GDP, ecological footprint, and subjective welfare)

A tanulmányban országok környezetterhelését és jóllétét vizsgáljuk. A környezetterhelést vizsgáló klasszikus I = PAT azonosság célszerű átrendezésével és továbbgondolásával két térképet szerkesztünk, amelyek egy véges, korlátozott erőforrású világban segítik a stratégiai döntéshozatalt. A térképek adatait a bruttó hazai termék, az ökológiai lábnyom, illetve a szubjektív jóllét mutatói szolgáltatják, ezek az információk a világ országaira ma már széles körben rendelkezésre állnak. Bemutatjuk a gazdasági tevékenység és a szubjektív jóllét kapcsolatát, s az erre épülő 12 stratégiát, majd a szűkös természeti erőforrásokkal számot vető újabb 12 stratégialehetőséget tárgyaljuk. A gazdasági tevékenységet, a környezeti korlátokat és az emberi boldogságot egyszerre szem előtt tartó modell alapján nyilvánvaló a makroszintű következtetés: napjainkban a gazdasági tevékenység, illetve az emberi jóllét dematerializációja szükséges és kívánatos célkitűzés /===/ The study examines countries' ecological footprint and welfare. Rearranging and developing the classic I = PAT equation, the author has devised two maps to assist strategic decision-making in a world of finite, limited resources. The data on the maps – GDP, ecological footprint, and subjective welfare indices – are all widely available all over the world. The relation between economic activity and subjective welfare is presented and twelve strategies built upon them, before discussing twelve further strategies based on scarce natural resources. Using a model that considers economic activity, environmental constraints and human happiness concurrently, it becomes obvious that dematerialization of economic activity and human welfare are a necessary and desirable objective.

Néhány megjegyzés a kockázat, bizonytalanság, valószínűség kérdéséhez (Some remarks about uncertainty, risk and probability)

A címben említett három fogalom a közgazdasági elméletben központi szerepet foglal el. Ezek viszonya elsősorban a közgazdaságtudományi megismerés határait feszegeti. Mit tudunk a gazdasági döntésekről? Milyen információk alapján születnek a döntések? Lehet-e a gazdasági döntéseket „tudományos” alapra helyezni? A bizonytalanság kérdéséről az 1920-as években való megjelenése óta mindent elmondtak. Megvizsgálták a kérdést filozófiailag, matematikailag. Tárgyalták a kérdés számtalan elméleti és gyakorlati aspektusát. Akkor miért kell sokadszorra is foglalkozni a témával? A válasz igen egyszerű: azért, mert a kérdés minden szempontból ténylegesen alapvető, és mindenkor releváns. Úgy hírlik, hogy a római diadalmenetekben a győztes szekerén mindig volt egy rabszolga is, aki folyamatosan figyelmeztette a diadaltól megmámorosodott vezért, hogy ő is csak egy ember, ezt ne feledje el. A gazdasági döntéshozókat hasonló módon újra és újra figyelmeztetni kell arra, hogy a gazdasági döntések a bizonytalanság jegyében születnek. A gazdasági folyamatok megérthetőségének és kontrollálhatóságának van egy igen szoros korlátja. Ezt a korlátot a folyamatok inherens bizonytalansága adja. A gazdasági döntéshozók fülébe folyamatosan duruzsolni kell: ők is csak emberek, és ezért ismereteik igen korlátozottak. A „bátor” döntések során az eredmény bizonytalan, a tévedés azonban bizonyosra vehető. / === / In the article the author presents some remarks on the application of probability theory in financial decision making. From mathematical point of view the risk neutral measures used in finance are some version of separating hyperplanes used in optimization theory and in general equilibrium theory. Therefore they are just formally a probabilities. They interpretation as probabilities are misleading analogies leading to wrong decisions.

Valószínűség, esély, relatív súlyok. Opciók és reálopciók (Probability, chance, relative weights)

There is a long debate (going back to Keynes) how to interpret the concept of probability in economics, in business decisions, in finance. Iván Bélyácz suggested that the Black–Scholes– Merton analysis of fi nancial derivatives has a contribution to this risk vs. uncertainty debate. This article tries to interpret this suggestion, from the viewpoint of traded options, real options, Arrow–Debreu model, Heath–Jarrow–Morton model, insurance business. The article suggests making clear distinction and using different naming ● when the frequents approach and the statistics is relevant, ● when we just use consequent relative weights during the no-arbitrage pricing, and these weight are just interpreted as probabilities, ● when we just lack the necessary information, and there is a basic uncertainty in the business decision making process. The paper suggests making a sharp distinction between fi nancial derivatives used for market risk management and credit risk type derivatives (CDO, CDS, etc) in the reregulation process of the fi nancial markets.

On the completeness of the universal knowledge-belief space

Meier (2008) shows that the universal knowledge-belief space exists. However, besides the universality there is an other important property might be imposed on knowledge-belief spaces, inherited also from type spaces, the completeness. In this paper we introduce the notion of complete knowledge-belief space, and demonstrate that the universal knowledge-belief space is not complete, that is, some subjective beliefs (probability measures) on the universal knowledge-belief space are not knowledge-belief types.

Antecedents of loyalty for food products – Investigating the effects of subjective constructs

Our research aimed to reveal the effects that can be observed during the buying process of food products and can influence the decisions of customers. We focused on the role of enduring involvement in customers’ behavioural loyalty, that is, the repurchase of food brands. To understand this relationship in a more sophisticated way, we involved two mediating constructs in our conceptual model: perceived risk and perceived knowledge of food products. The data collection was carried out among undergraduate students in frame of an online survey, and we used SPSS/AMOS software to test the model. The results only partly supported our hypothesis, although the involvement effects on loyalty and the two mediating constructs were strong enough, loyalty couldn’t be explained well by perceived risk and knowledge. The roles of further mediating/moderating variables should be determined and investigated in the next section of the research series. Keywords: involvement brand loyalty, subjective knowledge, perceived risk, food products

On the completeness of the universal knowledge-belief space: A technical note

Meier (2008) shows that the universal knowledge-belief space exists. However, besides the universality there is an other important property might be imposed on knowledge- belief spaces, inherited also from type spaces, the completeness. In this paper we introduce the notion of complete knowledge-belief space, and demonstrate that the universal knowledge-belief space is not complete, that is, some subjective beliefs (probability measures) on the universal knowledge-belief space are not knowledge-belief types.