A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.

Felsőoktatási intézmények közbeszerzési sajátosságai = Public Procurement Characteristics of Higher Education Institutions

A kutatók a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a közbeszerzés és a versenyképesség kapcsolatával. A két terület közötti összefüggés egyértelmű, melyet vizsgálatainak is megerősítenek. Az Európai Unió tagállamainak jogalkotón folyamatos a nyomás, hogy a közbeszerzést különböző célokra használják fel. Mindez segít a közbeszerzés értelmezési körének kitágításában, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotóknak elsősorban néhány kiemelt témára kell összpontosítaniuk, mint az innováció vagy a fenntarthatóság. A felsőoktatási intézmények közbeszerzésben betöltött szerepén túl fontosságuk a konzorciális beszerzések, a közbeszerzés képzés, továbbá az innovatív termékek, technológiák beszerzési gyakorlatában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Hazánkban ez az első alkalom, hogy feltárjuk kifejezetten nagy közbeszerző felsőoktatási intézményeik piaci szerepét és elemezzük közbeszerzési gyakorlatuk sajátosságait, viszonyítjuk eddigi kutatási eredményeinkhez. ______ Researchers have focused on the relation between public procurement and competitiveness since the early 2000s. The relation between corporate competitiveness and public procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings. There is growing pressure on the legislators of EU Member States to use public procurement for certain purposes. This helps to widen the scope of procurement, but the regulators have to focus on several priorities like innovation and sustainability. The importance of universities in the development of consortial purchasing, purchasing education, procurement of innovative goods and technologies is unquestionable. It is the first opportunity in Hungary to analyze the role of large contracting authorities, participants of the higher educational market in public procurement and to explore the characteristics of their public procurement practice in order to make comparison between universities and other public procurement market players.

Recent Developments in the Autonomy and Governance of Higher Education Institutions in Hungary: the Introduction of the Chancellor System

After the change of regime in 1989, Hungarian higher education started to return to its Humboldtian tradition. It was widely accepted that academic freedom could be guaranteed by high degree of institutional autonomy manifested especially in structures of self-governance and avoidance of direct state supervision/interventions. Attempts to introduce boards and other supervising bodies were successfully resisted until 2011. The new government coming into power in 2010, however, introduced new mechanisms of supervision and changed institutional governance and reduced institutional autonomy considerably. Changes in the selection of rectors, the appearance of state-appointed financial inspectors and the newly appointed Chancellors responsible for the finance, maintenance and administration of institutions are important milestones in this process. In the paper I review these developments focusing especially on the analysis of the Chancellor system.

Horizontal diversity of higher education institutions. The case of Hungary – in European context

In the European Higher Education Area the diversification of higher education is considered to be an emphasized value, a guarantee of creativity. The various institutional rankings are the displays of vertical diversity, but in parallel with these, there is an increasing attention directed at horizontal diversity, the entirety of the institutions' activities. The European Mapping Project (U-map) undertook this challenge. The paper presents the research program, which is an attempt to adapt the U-map model to Hungary. According to the results, the U-map method which was intended for application on an international level, is very useful in the identification of the main groups of institutions in a specific national higher education system as well, and may provide a basis for the creation of institutional strategies and the development of the institutions’ network.