Logisztikai folyamatok informatikai támogatottsága Magyarországon – fókuszban a disztribúciós logisztika = Backing logistics processes with information technology – current practice and improvement possibilities at Hungarian companies

Az elemzés egy, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszéke által végzett kérdőíves felmérés eredményeit foglalja össze. A kutatás alapvető célja, hogy felmérje és bemutassa a hazai vállalatok logisztikai, ezen belül is elsősorban disztribúciós logisztikai folyamatainak informatikai oldalról történő jelenlegi támogatottsági szintjét és a következő két-három év e téren várható fejlesztési irányait. A kutatás szisztematikusan kitért a logisztikai információs rendszer valamennyi alrendszerére, vizsgálta a különböző azonosítási megoldások elterjedtségét, a vállalatirányítási rendszer, illetve egyes moduljainak használatával kapcsolatban kialakult gyakorlatot, de a logisztika stratégiai döntéseinek informatikai támogatottságát és a használt kommunikációs technikákat is. Összességében megállapíthatjuk, hogy a logisztikai információs rendszerek fejlettségi szintje ma Magyarországon közepesnek mondható, fontos megjegyezni azonban, hogy a KKV szektor e téren is jelentős lemaradással rendelkezik. Ez természetesen azt is jelent, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának kiterjesztésével még jelentős teljesítményjavulás érhető el. = The essay summarizes the results of a survey carried out by Corvinus University of Budapest, Department of Logistics and Supply Chain Management. Aim of the survey was to analyze and describe the actual Hungarian company practice regarding the IT support of logistics – and particularly distribution – processes, and the plans of developing it within the next 2-3 years. Survey has systematically covered all fields of logistics information system, analyzed the prevalence of different identification techniques and systems. On the whole we appoint that logistics information systems applied by Hungarian companies are on satisfactory level; however it is important to tell that SME companies are in huge lag. This means that improving logistics information system hides the possibility of considerable performance development.

Logisztikai folyamatok informatikai támogatottsága Magyarországon – Fókuszban a disztribúciós logisztika (Supporting logistics processes by information technology – current practice and improvement possibilities at Hungarian companies)

Az elemzés egy a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszéke által végzett kérdőíves felmérés eredményeit foglalja össze. A kutatás alapvető célja, hogy felmérje és bemutassa a hazai vállalatok logisztikai, ezen belül is elsősorban disztribúciós logisztikai folyamatainak informatikai oldalról történő jelenlegi támogatottsági szintjét és a következő két-három év e téren várható fejlesztési irányait. A kutatás szisztematikusan kitért a logisztikai információs rendszer valamennyi alrendszerére, vizsgálta a különböző azonosítási megoldások elterjedtségét, a vállalatirányítási rendszer, illetve egyes moduljainak használatával kapcsolatban kialakult gyakorlatot, de a logisztika stratégiai döntéseinek informatikai támogatottságát és a használt kommunikációs technikákat is. Összességében megállapítható, hogy a logisztikai információs rendszerek fejlettségi szintje ma Magyarországon közepes, fontos megjegyezni azonban, hogy a kkv-szektor e téren is jelentősen lemaradt. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának kiterjesztésével még komoly teljesítményjavulás érhető el. ________ The essay summarizes the results of a survey carried out by Corvinus University of Budapest, Department of Logistics and Supply Chain Management. Aim of the survey was to analyze and describe the actual Hungarian company practice regarding the IT support of logistics – and particularly distribution – processes, and the plans to develop it within the next 2-3 years. Survey has systematically overviewed all fields of logistics information system, analyzed the prevalence of different identification techniques and systems. Generally the authors appoint that logistics information systems applied by Hungarian companies are on satisfactory level; however it is important to tell that SME companies are in huge lag. This means that improving logistics information system hides the possibility of considerable performance development.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.