The political construction of old age as reflected in online discussions

The present paper examines the political construction of ageing and conflicts between generations. The process of construction is driven not merely by institutional actors and opinion leaders in the media, but also by citizens who talk to each other about politics. In my paper I have focused on the latter by observing online discussions that appear on the political forum Index.hu. Disagreement between old people’ and ‘young people’ evolved mainly about the pension system, thus the examination of ageing constructions is embedded in this context. In spite of its numerous limits, the method used seems to be suitable for providing hypotheses for further research. In the first part of the study I present the applied theoretical approach in which the concept of stereotype is connected with the concept of social construction. After that I focus on investigating the activity, origin and contents of the stereotypes that influence the construction of ageing. In the third part of the study the components of the constructions are demonstrated.

A magyar fiatalok jellemzése pénzügyi attitűdjeik és magatartásuk mentén – Vizsgálat a felsőoktatásban tanulók pénzügyi attitűdjeiről és magatartásáról = Characterization of the Hungarian youth with their financial attitudes and behaviours – A survey about the financial behaviour and attitudes of students

A pénzügyi piacok és termékek egyre komplexebbé válnak, ami együtt jár a pénzügyeket illető információs szakadék mélyülésével is – a lakosság egyre kevésbé képes pénzügyeiről körültekintő döntéseket hozni. Jelen tanulmány a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokat pénzügyi attitűdjeik mentén szegmentálja és jellemzi, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a pénzügyi kultúra szintjét növelő programok sikerességéhez, legyen az állami indíttatású (pénzügyi edukáció) vagy a versenyszféra által vezérelt. A vizsgált fiatalok alapvetően három csoportba sorolhatók: (1) Konzervatívak, (2) Lázadók és (3) Tapasztaltak. A Konzervatívakra a stabil morális értékrend, alacsony kockázatvállalási hajlandóság jellemző, céljaik között egyaránt találunk rövid és hosszú távúakat is – informáltságuk, és ebből eredően pénzügyi ismeretszintjük alacsony, a hitelekkel szembeni attitűdjük negatív. A Lázadók csoportjára az „Élj a mának!” magatartás a jellemző, vagyis rövid távú céljaik vannak, kevésbé tudatosak, pénzügyi ismeretszintjük alacsony, ugyanakkor nyitottak az újdonságokra és a kockázatvállalási szintjük magasabb a másik két csoporténál. A Tapasztaltak csoportjára a tudatosság és a pénzügyi megfontoltság a jellemző – pénzügyi ismeretszintjük magasabb a másik két csoporténál. Náluk a hosszú távú célok dominálnak, de alacsony kockázatvállalási hajlandóság mellett. _____ Financial markets and financial instruments have become more and more complex in the last decades. Unfortunately, financial literacy of population cannot keep up with the innovation activity of financial sector. By segmenting and describing Hungarian young adults along their financial attitudes, the aim of this study is to provide recommendations to the programs aiming to enhance the development of financial literacy. According to the authors’ results, 18-25 year-old young adults can be categorized as (1) conservatives, (2) rebels and (3) experienced. Conservatives can be characterized by stable moral and values, low risktaking willingness and inappropriate financial knowledge. Both short and long term goals can be explored among their preferences. Conservatives have negative attitude to bank loans. The rebels can be described by the ancient Latin saying: “Carpe Diem”. They have short-term goals and the future financial stability is not an issue for them – their financial literacy is low. However, rebels are open-minded and their risk-taking willingness is greater than the other two group members. Despite of the low level of risk-taking willingness, the highest level of financial literacy is showed by the experienced group. They have long-term goals and are able to receive information about complex financial instruments.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.