Statistical Analysis of the Performance Data of Central and Eastern European Water Utilities - International Benchmarking Network for Water and Sanitation Utilities (IBNET)

A Világbank az 1990-es évek végén egy nagyszabású, nemzetközi teljesítmény-értékelési programot indított a víz- és szennyvíz-szolgáltató vállalatok körében. Az International Benchmarking Network for Water and Sanitation Utilities (IBNET) elnevezésű kezdeményezés keretében a szolgáltatók egy szabványosított kérdőíven információt adnak meg működésükről. Az egyedi, cégszintű adatokból egy adatbázis készül, mely lehetővé teszi a vállalatok működésének összehasonlító elemzését, amit teljesítmény-értékelésnek (benchmarking) is szokás nevezni. A programról és eddigi eredményeiről angol nyelvű információ a www.ib-net.org honlapon található. A felmérést eddig több, mint 70 országban végezték el, köztük Magyarországon is. Itthon a REKK kapott megbízást a feladat végrehajtására. Az adatgyűjtésen túl az adatbázisra alapozva Közép és Kelet-Európa országainak víziközmű cégeiről statisztikai elemzést végeztünk az alap adottságok és a költségek összefüggésének feltárására.

Comparative analysis of the relationship between phenological phenomena and meteorological indicators based on insect and plant monitoring

Climate change is one of the biggest environmental problems of the 21st century. The most sensitive indicators of the effects of the climatic changes are phenological processes of the biota. The effects of climate change which were observed the earliest are the remarkable changes in the phenology (i.e. the timing of the phenophases) of the plants and animals, which have been systematically monitored later. In our research we searched for the answer: which meteorological factors show the strongest statistical relationships with phenological phenomena based on some chosen plant and insect species (in case of which large phenological databases are available). Our study was based on two large databases: one of them is the Lepidoptera database of the Hungarian Plant Protection and Forestry Light Trap Network, the other one is the Geophytes Phenology Database of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University. In the case of butterflies, statistically defined phenological dates were determined based on the daily collection data, while in the case of plants, observation data on blooming were available. The same meteorological indicators were applied for both groups in our study. On the basis of the data series, analyses of correlation were carried out and a new indicator, the so-called G index was introduced, summing up the number of correlations which were found to be significant on the different levels of significance. In our present study we compare the significant meteorological factors and analyse the differences based on the correlation data on plants and butterflies. Data on butterflies are much more varied regarding the effectiveness of the meteorological factors.

Magyar egyetemi hallgatók vállalkozási attitűdjei és az attitűdöket befolyásoló tényezők elemzése a GUESSS-felmérés adatai alapján - Kik is akarnak ténylegesen vállalkozni? (Entrepreneurial attitudes of the Hungarian students and the analysis of the factors influencing attitudes based on the datas of GUESSS survey – Who want to undertake really?)

A vállalkozóvá válás meghatározó tényezőinek kutatása szakmai berkekben leginkább a Szent Grál keresésére emlékeztet: már lassan azt sem tudjuk, hogy egyáltalán léteznek-e ilyen tényezők. A kutatást nehezítik a többnyire önbevallásos kérdésekre adott torzított válaszok, a szóba jöhető tényezők számossága és a vállalkozói motivációk heterogenitása a különböző demográfiai karakterisztikákkal rendelkező népesség körében. Az egyetemi hallgatók körében némileg egyszerűbb a vizsgálat, hiszen ez egy relatíve homogén minta. Ugyanakkor itt a leginkább áttételesek a hatások, és ráadásul nem a tényleges vállalkozóvá válás, hanem többnyire csak a szándékok tesztelhetők. A vállalkozóvá válás szándékát Bandura társadalmi megismerés-elmélete, Shapero elmozduláselmélete és az Ajzen-féle tervezett magatartás elmélet alapján felállított koncepcionális modell keretén belül vizsgálják és elemzik a szerzők. Arra keresik a választ, hogy az egyes vállalkozói tulajdonságok, az egyetemi környezeti tényezők és a családi háttér hogyan hatnak a vállalkozóvá válásra. A teszteléshez a 21 országra kiterjedő 2011-es GUESSS-felmérésből a magyar egyetemi/ főiskolai hallgatók 5224-es erősségű mintáját használták fel. A multimoniális regressziós vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a vállalkozói tulajdonságok és a családban levő vállalkozó megléte mellett a vállalkozói oktatás is pozitívan befolyásolják a vállalkozásindítási szándékot. A klaszterelemzés rámutatott arra, hogy a vállalkozói szándékok, az erre ható tényezők, továbbá a választott szak és más demográfiai tényezők szempontjából a hallgatók meglehetősen heterogének. _______ The search for the determining factors to become an entrepreneur is something like searching for the Holy Grail: After many decades we do not even know if these factors exist or not. The research is difficult because the questionnaires are self esteem, the potential influential factors are numerous, and the motivations do vary across the different cohorts of population. It is easier to conduct a survey amongst university students since this sample is relatively homogenous. At the same times, the determining factors to become an entrepreneur cannot be really tested; the authors can examine mostly the attitudes and the intentions. The conceptual model of entrepreneurial intentions, developed in the paper, based on Bandura, Shaper and Ajzen. The paper is testing eight hypotheses about the influential factors of entrepreneurial intentions such as entrepreneurial traits, the university environment, and the family background. For testing the hypothesis they use a sample of 5224 Hungarian students from the GUESSS 2011 survey. According to the multinomial regression, entrepreneurial intentions are positively influenced by certain entrepreneurial traits, entrepreneur in the family, and entrepreneurship courses at the higher education institutions. The cluster analysis results underline the heterogeneity of the students in terms of entrepreneurial intentions, gender, and the major field of studies