The evolution of the car-making industry

Mass-production, cars, pollution – they all have long become well known and well connected phenomena of the modern life. Nowadays the people can also add to the list such items like awareness, scientific approach, long-term thinking, and environmental responsibility. They are surrounded by a multitude of consumer goods, most of which are produced in a scientific manner, and all of which will more sooner than later end up in the garbage. Cars are the most noticeable – both by size and by numbers – and also the most expensive of all the mass products in people’s view. For many of them they are a clear target for reprimand and regulation, and, as a result, the automotive industry is being increasingly brought under bureaucratic control, together with its whole supplier and distributor network. The author started writing this article in an attempt to place the above process under scrutiny, because it is his firm belief that similar measures, similar tough governmental control will inevitably spill over to other industries, which at the moment are producing more inconspicuous, but still polluting products. The present paper shows the relationship between car-making, supply chain management and the efforts of public administration to protect the environment – a connection with clear practical implications.

Hungary and the eurozone crisis: a comedy of errors?

The spill-over of the global fi nancial crisis has uncovered the weaknesses in the governance of the EMU. As one of the most open economies in Europe, Hungary has suff ered from the ups and downs of the global and European crisis and its mismanagement. Domestic policy blunders have complicated the situation. This paper examines how Hungary has withstood the ups and downs of the eurozone crisis. It also addresses the questions of whether the country has converged with or diverged from the EMU membership, whether joining the EMU is still a good idea for Hungary, and whether the measures to ward off the crisis have actually helped to face the challenge of growth.

A testetlen eszközök jelentősége a vállalat működésében, pénzügyi teljesítményében és piaci értékelésében

Az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett a testetlen eszközök (intangible assets) szerepe a vállalatok működésében, pénzügyi teljesítményében és versenyképességében. A vállalatok mind nagyobb mértékben alapozzák tevékenységüket a testetlen vagyon elemeire, miközben a dologi eszközök jelentősége mérséklődik. A vállalatspecifikus testetlen eszközök a tudás és az információ köré összpontosulnak, spill-over hatással rendelkeznek, és felhalmozódásuk sajátos. A testetlen eszközök egyediségének és az általuk várhatóan generált jövőbeni pénzáramsor nehéz előrejelezhetőségének következtében értékelésük számottevő bizonytalanságot és szubjektivitást rejt magában; a befektetők azonban rendszerint magas piaci értéket társítanak hozzájuk, minthogy a piaci siker meghatározóinak tekintik őket. A vállalatok benső és piaci értékének eltérését elemző elméletek egy csoportja szerint pedig a testetlen eszközöknek szignifikáns hatása van a két érték különbségére. A szerző tanulmányában rámutat a testetlen eszközök vállalati működésben és versenyképességben betöltött szerepére, a dologi vagyon elemeitől eltérő tulajdonságaira, értékelésére és a vállalatok piaci értékére gyakorolt hatására.