Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok - a tulipánmánia és a Déltengeri Társaság, I. rész (Bubbles and myths, crises and explanations: tulip mania and the South Sea bubble. I.)

A 2007 óta kibontakozó válság újból divatba hozta a korai buborékok és válságok témáját. A jelenlegi válság nyomán újraéledtek a makroökónómiai viták, kétségessé vált a "nagy mérséklődés" és az újklasszikus szintézis érvényessége. Az 1634-1637 közötti holland tulipánmánia - mint az első buborék - sokféle értelmezése ismeretes: a tömeghisztéria kitörésétől a hatékony pénzügyi piacok korai példáján át a kulturális sokkig. Áttekintve ezeket, a cikk visszavezeti a tulipánmánia közismert anekdotikus leírásait az eredeti forrásokig, és megmutatja, milyen módon és céllal használták fel ezeket a közgazdászok és történészek saját elemzéseikben. / === / The accounts of early bubbles and crises are becoming fashionable again in economic discourse during the recent downturn. The article, having looked at the revival of macroeconomic debate provoked by the failure of current theory, sums up various interpretations of the Dutch tulip mania of 1634-7. These range from an outburst of popular madness, through an early example of an efficient financial market, to an instance of culture shock. Some well-known anecdotes about tulip mania are traced back to their original sources, and the article explores the various patterns and intentions in the use economists and historians have made of them.

Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok - II/1. rész. A Déltengeri Társaság (Bubbles and myths crises and explanations II/1.: the South Sea bubble)

A cikk a tulipánmániával foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2009]). A Déltengeri Társaság 1720-as fellendülése és kipukkadása mindmáig egyike a pénzügyi történelem leghíresebb és leggyakrabban emlegetett buborékainak. A közgazdaságtanban a buborék sokáig nem volt fontos téma, de az utóbbi időben ismét divatba jött. A tanulmány először a buborékmetafora néhány irodalmi példáját mutatja be, majd összefoglalja az angol államadósság kialakulását, a korai modern fiskális-militarista állam létrejöttét és a pénzügyi forradalom különböző interpretációit. A Déltengeri Társaság történetének, az adósság-részvény csere lebonyolításának és a korabeli vélemények spektrumának ismertetése után áttekintést ad arról, milyen módon és céllal használták fel az 1720-as eseményeket közgazdászok és történészek saját magyarázataikban. Ezek skálája a tudatos csalástól a befektetők irracionális mániáján át a racionális buborék kialakulásáig terjed. / === / The first part of the study (published here in 2009) was devoted to "tulipmania". This article continues the account of early bubbles and crises with the 1720 boom and bust of the South Sea Company, which is to this day one of the best known and most cited examples in history. For several decades, bubbles were not seen as an important issue in economic and financial theory, but recent events have focused attention on them again. The author introduces some historical examples of the bubble metaphor in literature, before giving an account of the emergence of British public debt and the fiscal-military state, and summarizing various interpretations of the financial revolution. An account of the South Sea Bubble, a detailed description of the debt-equity swap, and citations from some contemporary investors and observers are followed by an overview of the way the events of 1720 were used subsequently by various economists and historians in their own theorizing and explanations. The interpretations placed on it range from deliberate fraud, through irrational investment mania, to the emergence of a rational bubble.

Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok II/2. rész. A Déltengeri Társaság (Bubbles and myths crises and explanations II/2.: the South Sea bubble)

A cikk a tulipánmániával foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2009]). A Déltengeri Társaság 1720-as fellendülése és kipukkadása mindmáig egyike a pénzügyi történelem leghíresebb és leggyakrabban emlegetett buborékainak. A közgazdaságtanban a buborék sokáig nem volt fontos téma, de az utóbbi időben ismét divatba jött. A tanulmány először a buborékmetafora néhány irodalmi példáját mutatja be, majd összefoglalja az angol államadósság kialakulását, a korai modern fiskális-militarista állam létrejöttét és a pénzügyi forradalom különböző interpretációit. A Déltengeri Társaság történetének, az adósság-részvény csere lebonyolításának és a korabeli vélemények spektrumának ismertetése után áttekintést ad arról, milyen módon és céllal használták fel az 1720-as eseményeket közgazdászok és történészek saját magyarázataikban. Ezek skálája a tudatos csalástól a befektetők irracionális mániáján át a racionális buborék kialakulásáig terjed. / === / The first part of the study (published here in 2009) was devoted to "tulip-mania". This article continues the account of early bubbles and crises with the 1720 boom and bust of the South Sea Company, which remains to this day one of the best known and most cited examples in history. For several decades, bubbles were not seen as an important issue in economic and financial theory, but recent events have focused attention on them again. The author introduces some historical examples of the bubble metaphor in literature, before describing the emergence of British public debt and the fiscal/military state, and summarizing various interpretations of the financial revolution. An account of the South Sea Bubble, a detailed description of the debt-equity swap, and citations from some contemporary investors and observers are followed by an overview of how the events of 1720 were used subsequently by various economists and historians in their theorizing and explanations. Such interpretations range from deliberate fraud, through irrational investment mania, to the emergence of a rational bubble.

Adósság, pénz és szabadság = Taxation, money and freedom

A tanulmány a Déltengeri Társasággal foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2011]). A 18. századi brit államadósság szerepéről és kezeléséről szóló modern gazdaságtörténeti értékelések áttekintése után a tanulmány részletesen bemutatja Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart és Smith érvelését a \"közhitel\" lehetséges és szükségszerű gazdasági és politikai hatásairól, a háborús kiadások fedezésének módjairól. Részletesebben tárgyalja Hume és Smith álláspontját a papírpénz és a bankok szerepéről, a pénzmennyiség változásának következményeiről és a skóciai \"szabad\" bankrendszer jellemzőiről. A vita egyik oldalán a közhitelt szükséges, ám veszélyes eszköznek tekintették, amely válságba sodorhatja az országot, és aláássa a politikai szabadságot, a másik vélemény szerint a kereskedő állam adóssága szükséges és előnyös, ösztönzi a gazdaság fejlődését, és kifejezi a polgárok bizalmát a kormányzat iránt. / === / The study, following on from the author s previous work on the history of South Sea Company, focuses on the issue of public debt in 18th-century British economic writings. The first part reviews recent debates among economic historians: how to explain the growing credibility of British governments after 1689. The next details the arguments of some important protagonists in the early modern age - Davenant, Defoe, Bolingbroke, Hume, Wallace, Pinto, Steuart and Smith - on the expected economic and political consequences of an increasing public debt and on the methods of financing wars. This is followed by discussion of the monetary theories of Hume and Smith, notably their views on banks, credit, paper money, the effects of increasing money supply, and the features of free\" Scottish banking system. Two main lines of argument were advanced in the controversies on public debt. Several writers regarded it as a necessary but dangerous instrument that undermines political liberty and can lead the state into financial bankruptcy. Others described it as not only necessary, but advantageous to a commercial nation, by stimulating trade and development and symbolizing the public s confidence in their government.