4 resultados para Souris Min.
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
A cikk a vállalatok fenntartható fejlÅ‘désben betöltött szerepével foglalkozik. Az öko-hatékonyságot úgy Ãrja le, mint ennek egyik üdvözlendÅ‘ és támogatandó elsÅ‘ lépését, de még inkább felhÃvja a figyelmet az öko-hatékonyság korlátaira. Rámutat a fenntarthatóság elfelejtett fÅ‘ szempontjaira, az erkölcsre és az önmérsékletre. Ezt követÅ‘en bemutat néhány elterjedt vállalati környezetvédelmi osztályozást, majd - ezek erényeire épÃtve, illetve hiányosságaikat kiküszöbölve - javaslatot tesz egy új besorolásra, a vállalatok környezeti érdemrendjére.
Resumo:
A kutatás azt a kérdéskört vizsgálja, hogyan járul hozzá a bizalom a vállalatok piaci teljesÃtményéhez. A vállalatok azon képessége, hogy felhasználják a rendelkezésükre álló piaci információkat nehezen másolható, tartós versenyelÅ‘nyt biztosÃt. A marketingmenedzserek a piaci információk hitelességét nehezen tudják objektÃv módon megÃtélni, mivel azokat jellemzÅ‘en mások gyűjtik és rendszerezik számukra. A szerzÅ‘ kutatásában a menedzserek vállalaton belüli és vállalaton kÃvüli piaci informálódást célzó kapcsolatai esetén modellezte és empirikusan tesztelte a bizalom hatásait. Eredményei szerint a bizalom a vállalaton belüli és vállalaton kÃvüli kapcsolatok esetében is fontos mozgatórugója az információfelhasználásnak, jóllehet közvetlenül nincs hatással arra. Minél jobban bÃzik a döntéshozó az információ forrásában, annál jobb minÅ‘ségűnek fogja észlelni a tÅ‘le származó információt. Az információ észlelt minÅ‘sége meghatározza, hogy arra támaszkodnak-e a vezetÅ‘k a döntések meghozatalánál. Azok a marketingmenedzserek, akik képesek bizalmi kapcsolatok kiépÃtésére, szélesebb körű, hiteles piaci információkra támaszkodhatnak a döntéshozatal során, amely hozzájárul a vállalat piaci teljesÃtményéhez. ____ We have limited knowledge on the potential pattern similarities/differences of trust’s role that may exist in information use obtained through intra- and extra-organizational relationships. This study addresses this question by investigating how trust leads to information use. Data from 338 intra-organizational and a sub-ample of 158 inter-organizationaldyadic information exchange relationships showed that trust is an important driver of the utilization of market information in both cases. Trust has no direct relationship to information use, instead has a strong indirect effect through a mediator, perceived quality of information. The effects of trustontheuse of information obtained throughinter- and extra-organizational dyadic relationships proved to be similar.
Resumo:
A minÅ‘ségügy egyik kulcsfeladata, hogy azonosÃtsa az értékteremtés szempontjából kritikus tényezÅ‘ket, meghatározza ezek értékét, valamint intézkedjen negatÃv hatásuk megelÅ‘zése és csökkentése érdekében. Az értékteremtés sok esetben folyamatokon keresztül történik, amelyek tevékenységekbÅ‘l, elvégzendÅ‘ feladatokból állnak. Ezekhez megfelelÅ‘ munkatársak kellenek, akiknek az egyik legfontosabb jellemzÅ‘je az általuk birtokolt tudás. Mindezek alapján a feladat-tudás-erÅ‘forrás kapcsolatrendszer ismerete és kezelése minÅ‘ségügyi feladat is. A komplex rendszerek elemzésével foglalkozó hálózatkutatás eszközt biztosÃthat ehhez, ezért indokolt a minÅ‘ségügyi területen történÅ‘ alkalmazhatóságának vizsgálata. Az alkalmazási lehetÅ‘ségek rendszerezése érdekében a szerzÅ‘k kategorizálták a minÅ‘ségügyi hálózatokat az élek (kapcsolatok) és a csúcsok (hálózati pontok) tÃpusai alapján. Ezt követÅ‘en definiálták a multimodális (több különbözÅ‘ csúcstÃpusból álló) tudáshálózatot, amely a feladatokból, az erÅ‘forrásokból, a tudáselemekbÅ‘l és a közöttük lévÅ‘ kapcsolatokból épül fel. A hálózat segÃtségével kategóriákba sorolták a tudáselemeket, valamint a fokszámok alapján meghatározták értéküket. A multimodális hálózatból képzett tudáselem-hálózatban megadták az összefüggÅ‘ csoportok jelentését, majd megfogalmaztak egy összefüggést a tudáselem-elvesztés kockázatának meghatározására. _______ The aims of quality management are to identify those factors that have significant influence on value production, qualify or quantify them, and make preventive and corrective actions in order to reduce their negative effects. The core elements of value production are processes and tasks, along with workforce having the necessary knowledge to work. For that reason the task-resource-knowledge structure is pertinent to quality management. Network science provides methods to analyze complex systems; therefore it seems reasonable to study the use of tools of network analysis in association with quality management issues. First of all the authors categorized quality networks according to the types of nodes (vertices) and links (edges or arcs). Focusing on knowledge management, they defined the multimodal knowledge network, consisting of tasks, resources, knowledge items and their interconnections. Based on their degree, network nodes can be categorized and their value can be quantified. Derived from the multimodal network knowledge-item network is to be created, where the meaning of cohesive subgroups is defined. Eventually they proposed a formula for determining the risk of knowledge loss.
Resumo:
A tanulmány célja, hogy egy szekunder kutatásra alapozva áttekintetést adjon az orvos-beteg kommunikáció elméleti hátterérÅ‘l, a kommunikáció és az egészségügyi (pácienshez kapcsolódó) kimenetek közvetlen, valamint az együttműködés és az észlelt minÅ‘ség által összekötött közvetett kapcsolatáról. Ez azért fontos, mert a kapcsolat a kommunikáció és az objektÃven mérhetÅ‘ kimenetek (például egészségügyi állapot javulása) között – amelyeknek komoly gazdasági következményei is vannak – alátámasztja azt a feltételezést, hogy az orvos-beteg kommunikáció kutatására szükség van az egészségügy berkein kÃvül is. A felvázolt elméleti háttér segÃtségével pedig olyan modell kialakÃtása a cél, amely alapul szolgálhat egy késÅ‘bbi primer kutatásnak.