12 resultados para Sociological Theories
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Purpose – By analyzing organizations as social actors and business relationships as social relationships, sociology can improve business relationship management. This paper aims to explore the issues involved. Design/methodology/approach – A business relationship is an interactive exchange between two organizations embedded in a network of business connections. The paper reviews theories of social actions and social actors and the concepts of economic field and embeddedness to illustrate some social dimensions of business relationships. Findings – Social action and social actor theories emphasize that co-operation is always encumbered with conflicts, that consciousness about the relationship is fundamental for both strongly and weakly structured actors, and that actors (people involved in a business relationship) always have some freedom of manoeuvre. The concept of economic field underscores the specificity of each business relationship and the critical need for concrete analysis. The concept of embeddedness highlights that no business relationship is possible without personal bonds. Research limitations/implications – These are the first results of a deeper and broader research directed towards a conceptual model of business relationship management. Practical implications – The paper can help managers to analyze more deeply the social dimensions of business relations with both suppliers and buyers. Consciousness, the ongoing presence of conflicts, the unavoidable role of personal bonds, and interactivity are always relevant in business relationship management. Originality/value – The paper integrates sociological and business marketing approaches. It applies essential sociological theories and concepts to business relationship management.
Resumo:
The economic crisis has brought a new situation also for the Hungarian economic policy, as neoliberalism as the main trend in economic thought is no longer valid. This phenomenon cannot be reduced to be a mere macroeconomic course shift, as an entire economic philosophy and approach has lost its relevance. One consequence of this is the need for a thorough revision of the theory and practice of business management, along with the re-evaluation of the notion and position of the corporation. Our study aims to contribute to this theoretical reformation, presenting that social values derived from psychological and sociological findings such as human motivational theories or trust are fundamental elements of the 21st century corporate model. To point to this, we use the ideological correspondences, while proving that our national research on corporate theory and even rather its application are far behind the 21st century requirements and lack even the Western view of the 20th century.
Resumo:
A globális pénzügyi és világgazdasági válság sok szempontból újszerű versenyhelyzetet teremtett a lakossági banki piacon az ügyfelek megtartása és az új ügyfelek megszerzése terén. A gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás sikeressége érdekében fontos a banki ügyfelek gazdasági viselkedésmódjának alaposabb és mélyrehatóbb megértése. Tanulmányunkban bemutatjuk azokat a főbb, releváns pszichológiai, szociológiai és gazdasági tényezőket, amelyek az ügyfelek bankokkal kapcsolatos magatartását és attitűdjeit befolyásolják. A vonatkozó elméleteket és kutatásokat egy konceptuális keretben foglaljuk össze; ennek az alappilléreit a bizalom, a pénzzel kapcsolatos attitűdök és az emocionális komponensek alkotják. _______ The global fi nancial and economic crisis created new competition in the market for retail banking, and in the areas of existing customer retention and new customers’ acquisition. The corresponding economic and social change called for new adaptive strategies on behalf of banks to better understand the economic behaviour of their customers. This paper focuses on certain relevant psychological, sociological and economic factors that tend to characterize customer behaviours and attitudes towards banks. With particular emphasis on highlighting the potential implications of relevant theories for the purposes of banks, our conceptual model incorporates elements of trust, monetary attitudes and underlying emotional components.
Resumo:
A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.
Resumo:
A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demokrácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozófia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demokrácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsztantív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt procedurális értelmezését javasolja. _____ This essay deals with two economic theories of democracy. The classical doctrine of democracy was built on the concept of the common good, classical political philosophy arguing that the institution of democracy was the instrument for realizing the common good. This theory was criticized by Schumpeter, who applied the method of modern economics to analysis of the concept, which he separated from democracy, arguing that the substantive concept of democracy was untenable, and proposing to replace it with the procedural concept of democracy. Constitutional economics does not accept such separation of the concepts of democracy and the common good, but it does not accept the substantive interpretation of the common good either. Rather, it proposes a procedural concept of both the common good and of democracy.
Resumo:
Az itt bemutatott kutatás célja az volt, hogy azonosítsa és feltárja a szlovák vállalati környezetben követett és kívánatosnak tartott leadership dimenziókat és bemutassa azokat az implicit leadership elmélet alapján meghatározott magatartásokat, amelyek a sikeres leadershipet támogató magatartásokként jelennek meg (az implicit leadership elmélet szerint az egyének magatartásokhoz kapcsolódó hiedelmeik, meggyőződéseik és értékítéleteik alapján határozzák meg, kit tekintenek vezetőnek, illetve hogyan különböztetik meg a hatékony vezetést a nem hatékonytól). Ehhez a GLOBE (Global Leadership and Organization Behavior Effectiveness) kutatását használta fel a szerző empirikus alapként. A faktorelemzéssel előállított kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy definiálhatók a nemzetközi mintán elkülöníthető implicit leadership elméletektől jól megkülönböztethető szlovák implicit leadership elméletek. Statisztikai próbáinak eredményei azt mutatják, hogy léteznek olyan leadership faktorok, melyek a szlovák és a magyar vállalati környezetben is megjelennek, illetve feltárhatók olyan implicit leadership elméletek, melyek megítélése ebben a régióban egységesnek tekinthető. _____ The aim of this research is to identify and explore the committed and desirable leadership dimensions in the Slovak organizational environment. This article presents those on the basis of implicit leadership theories identified behaviors which appear as successful leadership supported behaviors. To it the GLOBE (Global Leadership and Organization Behavior Effectiveness) research is used as the empirical basis by the author. Research results which were produced by factor analysis demonstrate that the Slovak implicit leadership theories can be identified because those can be clearly distinguished from implicit leadership theories available in the international sample.
Resumo:
Mára elkerülhetetlennek tűnik a gondolati váltás a gazdaságtudományok területén annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a hármas (gazdasági, társadalmi, környezeti) válságot előidéző problémák megoldásaihoz. A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy a komplexitás befogadása kezdeti törekvésként értelmezhető azon az úton, amely a mindennapokban érzékelhető társadalmi és ökológiai problémák megoldásához vezet. Már léteznek olyan gazdaság- és vállalatelméletek, amelyek kezdik megkérdőjelezni az eddigi főáramú koncepciókat, és készek arra, hogy elveiket, elméleteiket a működési környezet bonyolultságát elfogadva alakítsák ki, és így találjanak mindennapos megoldásokat a gazdasági működésben. Ilyen például – a cikkben szereplő – IMP (Industrial Marketing and Purchasing) csoport hálózatelmélete. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy az ilyen hálózatelméletek alkalmasak arra, hogy a vállalatközi szférán túl is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok döntéseiket meghozzák és kapcsolataikat kezelik. ______ Today, it seems inevitable change of thought in the field of economics in order to get closer to solutions of problems which induced the triple (economic, social, environmental) crisis. In their article, the authors argue that the reception of complexity can be interpreted as an initial effort on the path that leads to the solutions of the everyday perceived social and ecological problems. The authors aim to present that the IMP (Industrial Marketing and Purchasing) group network theory is able to influence beyond the sphere of inter-company, that companies take their decisions and their relationships are treated.
Resumo:
This paper explains how Poisson regression can be used in studies in which the dependent variable describes the number of occurrences of some rare event such as suicide. After pointing out why ordinary linear regression is inappropriate for treating dependent variables of this sort, we go on to present the basic Poisson regression model and show how it fits in the broad class of generalized linear models. Then we turn to discussing a major problem of Poisson regression known as overdispersion and suggest possible solutions, including the correction of standard errors and negative binomial regression. The paper ends with a detailed empirical example, drawn from our own research on suicide.
Resumo:
Jelen tanulmány a posztmodern kor fogyasztási tendenciáit és a posztmodern marketing sajátos fejlődését elemzi, elsősorban a turizmus példáján. A szerzők a hazai és a nemzetközi szakirodalom, illetve saját kutatásaik és megfigyeléseik alapján ütköztetik az ismert és elfogadott elveket, elméleteket a gyakorlattal, és felhívják a figyelmet a marketingtevékenység alkalmazkodásának hazai problémáira. A Vezetéstudomány című folyóirat 2008/9. számában rendkívül érdekes tanulmány jelent meg Mitev Ariel Zoltán és Horváth Dóra tollából „A posztmodern marketing rózsaszirmai” címmel. A tanulmány előremutató, érdekfeszítő és minden tekintetben konstruktív, újszerű. Jelen tanulmány szerzőire is nagy hatást gyakorolt a cikk, nagyrészt felsorolt erényei miatt, de egyes esetekben kiegészítést kívánva. Mindenképpen inspirálta a továbblépést, az újabb adalékok megfogalmazását, amire ezúton e tanulmány szerzői kísérletet tettek. A cikk egyben szerves gondolati folytatása a szerzőpáros korábbi közös publikációinak, elsősorban a Marketing & Menedzsment folyóiratban megjelent cikknek. _______ In this article the author will analyze consumption tendencies of post-modern age, mainly using tourism marketing examples. Their analysis has been based on results of their own researches and researches published in Hungarian and international marketing literature. In this article they try to confront different theories of post-modern marketing and they will analyze problems of applicability of these theories in Hungarian marketing problem solving. An extremely interesting article was published in Vezetéstudomány (2008/9), written by Zoltán Mitev Ariel and Dóra Horváth, and this article, by its interesting, innovative and constructive aspect has largely influenced authors of present article to continue the path proposed in the abovementioned article. The article, in the same time, is an organic continuation of the earlier common publications of the authors, e.g. the recent article in Marketing & Menedzsment journal.
Resumo:
Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az olaj reálárának alakulása. A gyengülő hatások okaként Blanchard-Galí [2007] a gazdaságok hatékonyabb és rugalmasabb működését jelölte meg, míg Kilian [2010] szerint a 2000 utáni áremelkedést a kedvező világgazdasági környezet fűtötte, ami ellensúlyozta a magasabb ár okozta negatív folyamatokat. A tanulmány Kilian [2009] modelljének kiterjesztésével, időben változó paraméterű ökonometriai eljárással vizsgálja a két megközelítés összeegyeztethetőségét. Az eredmények a hipotézisek egymást kiegészítő kapcsolatára engednek következtetni, azaz a makrogazdasági következmények szempontjából nem maga az ár, hanem annak kiváltó okai lényegesek, ugyanakkor e mögöttes tényezők hatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. _____ Many economists argue that the stagflation periods of the 1970s were related to the two main oil crises. However, experience shows that these effects were eliminated over the decades, e. g. oil-importing economies enjoyed solid growth and low inflation when oil prices surged in the 2000s. Blanchard and Galí (2007) found that economies became more effective and elastic in handling high energy prices, while Kilian (2010) took as the main reason for the weakening macroeconomic effects of oil-price shocks the structural differences behind the price changes. The article sets out to test the compatibility of the two rival theories, using time-varying parameter models. The results show that both hypotheses can be correct concurrently: the structure of the change in price matters, but the impulse responses varied over time.
Resumo:
Literature describing the notion and practice of business models has grown considerably over the last few years. Innovative business models appear in every sector of the economy challenging traditional ways of creating and capturing value. However, research describing the theoretical foundations of the field is scarce and many questions still remain. This article examines business models promoting various aspects of sustainable development and tests the explanatory power of two theoretical approaches, namely the resource based view of the firm and transaction cost theory regarding their emergence and successful market performance. Through the examples of industrial ecology and the sharing economy the author shows that a sharp reduction of transaction costs (e.g. in the form of internet based systems) coupled with resources widely available but not utilised before may result in fast growing new markets. This research also provides evidence regarding the notion that these two theoretical approaches can complement each other in explaining corporate behaviour.