A vállalatok politikája – vállalati, társadalmi felelősségvállalás, vállalati közösségek és a vállalati stratégia jövője (Corporate policy – corporate social responsibility, corporate communities, and future of corporate strategy)

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a diszciplinarizálódás korai szakaszában különböző tudományos hagyományokból táplálkozva, a vállalatirányítás, az üzleti etika, a környezetgazdálkodás és a marketingkommunikáció határvidékének szélesítésével, különböző hangsúlyú kiterjesztésével igyekszik saját helyét kijelölni a gazdálkodástudomány keretei között. Jelen tanulmány egy, az érintetti elméletekből kiinduló, ám alapvetően történeti és politikai hagyományhoz köti a CSR jelenét és jövőjét, majd ebből a megközelítésből kiindulva helyezi el a CSR elméletét és lehetséges managementgyakorlatát a vállalatirányítás és a marketingkommunikáció világában. A szerző álláspontja szerint a CSR inkább forma, mint tartalom; az üzleti értelemben vett fenntarthatóságot a vállalatok kevésbé jó ügyek képviselete révén, mint az érintetti (stakeholder) demokrácia megvalósulásának elősegítésével teremthetik meg. Jelen dolgozat azt mutatja meg, hogy az érintetti demokrácia mint üzleti működési modell megvalósulása messzemenő következményekkel járhat mind a vállalatirányítás, mind a modern marketingkommunikáció számára. ______ Corporate Social Responsibility (CSR) is in an early phase of disciplinarization and works towards establishing its level scholarly playing field from different traditions. It attempts to extend its territory on the boarderline of management, business ethics, environmental studies, and marketing-communications. This study applies a historical and political approach to the understanding of the present and future of CSR and places CSR in the area of management studies and marketing- communications from this starting point. CSR is more form than content; business sustanaibility is achieved less through good causes but via assisting in the establishment of stakeholder democracy. This study attempts to show what results stakeholder democracy as business modell would bring to the world of both corporate management and marketingcommunications.

A társadalmi felelősségvállalás tendenciái a gyógyszeriparban = Corporate Social Responsibility in the Pharmaceutical Industry

A gyógyszeripar egyszerre tartozik a leginkább csodált és a legtöbbet kritizált iparágak közé. Az iparág produktumai életeket menthetnek, emberek millióinak könnyítik meg az életét, és a gyógyszereknek köszönhetően számos korábbi gyilkos kór vált ismeretlenné a fejlett országokban. Mindezek mellett azonban az iparágat számos kritika is éri: túl magas árakkal dolgozik, etikátlan promóciós praktikákkal él, magára hagyja a világ szegényeit, kétes etikai hátterű klinikai kísérleteket végez, és állami intézményekkel köt háttéralkukat. A CSR koncepciójának intenzív jelenléte az iparágban többek között a fenti ellentmondásokra adott válaszként is értelmezhető (erre utalnak a későbbiekben bemutatandó kvalitatív kutatás eredményei is). Az alábbi tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy feltárjam, a magyar gyógyszeripar szereplői hogyan látják társadalmi felelősségüket, milyen programokat valósítanak meg CSR kezdeményezéseik során. Milyen kihívások várnak a gyógyszeripari cégek vezetőire, és milyen dilemmákkal szembesülnek társadalmi felelősségvállalásuk kapcsán? Mennyiben találhatók meg a nemzetközi kutatások által feltárt nézőpontok a hazai cégek CSR interpretációiban, illetve vannak-e a magyar gyógyszeriparnak sajátosságai ebben a tekintetben? / === / The pharmaceutical industry is among the most admired and most criticized of all. The pharmaceutical products can save lives, they make the lives of millions of people lot easier, and many legendary diseases were eradicated from the world thanks to the innovations of the industry. However, the industry receives many criticisms in the same time: the big pharma is often accused of working with high prices, applying immoral marketing practices, abandoning the poor, having a no money-no cure attitude, doing ethically questionable clinical trials, etc. This contradiction can be one reason why pharmaceutical industry is among the most CSR-oriented sectors. In this paper I investigate what the CSR initiatives and activities of the pharmaceutical companies look like in Hungary. How do the managers of these firms react to the challenges of the industry? What is their perception about the contradictions described in the previous paragraph? Are there Hungarian peculiarities regarding CSR principles and actions? During research I also wanted to identify patterns of CSR activities of the Hungarian pharmaceutical firms in order to create clusters that group companies with similar characteristics.

The New (Marketing) Role of Firms as Media Content Providers – The case of SME’s Strategic Social Media Presence

In the new social media context, it is gradually more common to say that each party can itself be considered a media content provider, firms included (through their brand pages). This tendency is reflected in a rising professional field called “content marketing”. This study incorporates the perspective of small and medium-sized enterprises (SMEs) into the scope of social media (SM) as a marketing communications and media content distribution system. In an exploratory content analysis of 20 official SM brand pages with 1281 analyzed posts the authors study how SMEs respond to the advent of a new paradigm of marketing communications with special attention to their usage of media-specific contents. SM impels companies to eventually rethink the traditional one-way communication flow of their marketing messages and to incorporate a new, two-way communication into their marketing strategy, where (their engaged and involved) users can create, modify, share and discuss content related to the firm’s activity. This study’s preliminary results show that diffusing content generally acts for SMEs as a facilitator to involve fans by offering a thematized space for them to manifest themselves in company-related topics. Therefore, content adds to the firms’ possibilities of brand positioning by offering a reflection of fans’ company- and contentrelated behavior, which is a supplementary source of information.

Social acceptance of renewable energy: Some examples from Europe and Developing Africa

Current energy systems are in most instances not fully working sustainably. The provision and use of energy only consider limited resources, risk potential or financial constraints on a limited scale. Furthermore, the knowledge and benefits are only available for a minor group of the population or are outright neglected. The availability of different resources for energy purposes determines economic development, as well as the status of the society and the environment. The access to energy grids has an impact on socio-economic living standards of communities. This not fully developed system is causing climate change with all its related outcomes. This investigation takes into consideration different views on renewable energy systems — such as international discussions about biomass use for energy production, “fuel versus food”, biogas use — and attempts to compare major prospects of social acceptance of renewable energy in Europe and Africa. Can all obstacles to the use of renewable energy be so profound that the overall strategy of reducing anthropogenic causes of climate change be seriously affected?

Social acceptance of renewable energy: Some examples from Europe and Developing Africa

Current energy systems are in most instances not fully working sustainably. The provision and use of energy only consider limited resources, risk potential or financial constraints on a limited scale. Furthermore, the knowledge and benefits are only available for a minor group of the population or are outright neglected. The availability of different resources for energy purposes determines economic development, as well as the status of the society and the environment. The access to energy grids has an impact on socio-economic living standards of communities. This not fully developed system is causing climate change with all its related outcomes. This investigation takes into consideration different views on renewable energy systems — such as international discussions about biomass use for energy production, “fuel versus food”, biogas use — and attempts to compare major prospects of social acceptance of renewable energy in Europe and Africa. Can all obstacles to the use of renewable energy be so profound that the overall strategy of reducing anthropogenic causes of climate change be seriously affected?

The Attributes of Social Media as a Strategic Marketing Communication Tool

New digital trends are transforming the media industry landscape, modifying elemental characteristics and attitudes of companies as well as of consumers. Firms often claim that their presence in social media (SM) is a key element to success. SM helps companies rethink the traditional one-way flow of their marketing messages and to incorporate a new interactive pattern into their communications. Nevertheless, these tendencies involve problems of strategic myopia for firms that do not structurally integrate these tools. One main problem is that institutions can rarely differentiate between the various types of SM and the attributes thereof, while the literature equally reveals a number of contradictions in the subject. The present conceptual paper lays the foundations of a strategic approach to SM and discusses its theoretical implications. Following an overview on the concept of SM, through a content analysis of the specialized management literature (n = 14), we present various best practices and reflect on the apparent lack of strategic thinking in using SM as a marketing application. Then, we compare these practical examples with general marketing strategy theory. By merging theory and practice, we aim to provide an insight towards a well-founded application of SM as a genuinely strategic marketing tool.

Társadalmi felelősségvállalás a személyes vélemények oldaláról = Social responsibility from the viewpoint of personal opinions

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása választ adhat a globális problémák megoldására. Azzal, hogy a környezeti és társadalmi ügyeket üzleti kategóriaként kezeli, új lehetőségeket nyitott meg a megközelítés, azonban az alapvető változások még nem érezhetők. A szerző kutatásában e témakört vizsgálja a személyes vélemények és attitűdök oldaláról. A gazdasági érdekek elsődlegessége mellett az ismerethiány az olyan tényező, amely szakadékot képez az elmélet és a gyakorlat között. Mivel a magatartásformák megváltoztatása időigényes kihívás, a közeljövő eredményei azzal biztosíthatók, ha a leendő döntéshozók sajátosságaikat megismerve a menedzsmenteszközöket igazítják a lehetőségekhez. A tanulmány egy átfogó, empirikus kutatás eredményei alapján mutatja be, hogy a felsőoktatásban tanulók, mint a jövő vezetői, hogyan viszonyulnak a fenntartható fejlődés és a CSR kérdéséhez. _____ The tools of corporate social responsibility (CSR) may support the solving of global problems by handling them as a business category. This expands the possibilities, but the breakthrough is still missing. The author’s research activity analyses the relations from the viewpoint of personal opinions and attitudes. There is a huge lack between the theories and the practical application that can be explained by the economic interest and the deficiencies of knowledge. Since changing the behaviour is a time-consuming challenge, the focus must be on discovering the present characteristics of the future decision makers and adjusting the management methods to the results. The paper summarises the results of an empiric research that opinions and attitudes of higher education students to sustainable development and CSR.

"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

"Lájkolom őket, de ennék is náluk?" – Aktivitásra buzdító kis- és középvállalati közösségimédia-tevékenységek fogyasztói fogadtatása magyarországi vendéglátóhelyek példáján keresztül ("I like them, but would I eat at their place?" – Encouraging social media activities of small and medium-sized enterprises and their consumerreactions – the case of Hungarian catering establishments)

A vendéglátóipari egységek kommunikációjában fontos szerepe van a közösségi médiában való jelenlétnek. Hazánkban a leggyakrabban használt felület a Facebook, amely sok ilyen vállalkozás esetében kiemelt fontosságú, vagy akár az egyetlen reálisan elérhető marketingkommunikációs felület. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy a felhasználók hogyan érzékelik a feléjük továbbított üzleti célú információkat a közösségi felületen, illetve hogy a fogyasztókra milyen mértékű aktivitás jellemző kedvenc vendéglátóipari egységük oldalán. Ennek céljából szubjektív fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a kvalitatív tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. A "belájkolt" vendéglátóipari egységek felületeinek fogyasztók által észlelt aktivitása segítheti a vállalkozásokat abban, hogy alaptevékenységük elemeinek kommunikálásával, vagy akár ettől teljesen eltérő közösségi stratégiát használva pozicionálják márkájukat. A márkák tudatos tartalommenedzselése hozzájárulhat továbbá a felhasználók virtuális térben való hatékonyabb eléréséhez és bevonásához. ____ Presence in social media is an important element in the communication of catering establishments. The most frequently used platform in Hungary – that is extraordinarily important, or even the only reasonably accessible marketing communications platform for many catering companies – is Facebook. In our research, we analyse how users perceive the business-purposed information forwarded to them on the social media platform, and how intensive are the consumers’ activities on their most preferred catering establishment's site. For this purpose we analyse subjective consumer narratives (N=151) with the methodology of qualitative content analysis. We asked the respondents to write about the relationship with their most preferred catering establishment in the online sphere. Perceived activity of the "liked" catering establishment's platform could help enterprises to position themselves by communicating their core activities, or by using a totally different social strategy. Moreover, conscious content management of brands could contribute to reach and to engage users in the virtual sphere more efficiently.

Hogyan kezeljük a „közösségi ügyfeleket”? – Social CRM marketing és IT megközelítésben (How to manage social customer? Social CRM in marketing and IT context.)

Van egy szó, ami egyre fontosabb lesz a társadalom és a vállalatok számára is, ez a szó a közösség. A közösséghez tevékenységek tartoznak, és ezen a ponton kapcsolódik be a vállalat. A vállalkozások az elmúlt években a közösségi igényeket a CRM-(Customer Relationship Management) megoldásokkal szolgálták ki. Informatikailag a közösségi hálózatok, már nemcsak vállalkozási folyamatot, hanem ehhez kapcsoltan az emberek társadalmi igényét is megpróbálják lefedni az elektronika lehetőségeivel. Egyre inkább a közösségi vállalkozások korát éljük, melyben a folyamathoz tartozó közösségek megosztják, egymás rendelkezésére bocsátják az információkat. A korábbi klasszikus CRM-rendszerek csak begyűjtötték az információkat, ezzel ellenben a közösségi CRM-rendszerek kétirányú kommunikációt folytatnak, párbeszédet kezdeményeznek az ügyfelekkel, buzdítják őket, hogy mondják el a véleményüket. Vajon ez az új stratégia,egy teljesen új világot hoz el a vállalatok számára, vagy csak a CRM fejlődésének egy újabb fokát jelenti? A szerzők erre a kérdésre keresik a választ gyakorlati esetek és szakirodalmi publikációk feldolgozásával. ______ There is a word that begins to be more and more important for the society and the companies, and this word is community. We can talk about social networks, people seek the social demand they already had as a part of their lives for a long time, and this means that it appears in the electronic society as an essential need too. The community is not enough, activities are also needed and this is the point where the companies link in, who promote their goods and facilities to the outside world and with this they use the next stage of customer relationship management, the fulfilment of social needs. We live in the age of social shopping, communities are everywhere and everyone shares information, and up to the present classic CR M systems ran from static databases. On the contrary social CR M systems perform a two-way communication, start a conversation with customers and encourage them to tell their opinions, which always changes on social media, so they build a dynamic database and communicate with customers through response-reactions. Does this new strategy bring a whole new world to companies or is it only another step in the development and another channel of CRM?

A bizalmat befolyásoló tényezők vizsgálata az üzleti kapcsolatokban (Affects of Transaction cost and Social Exchange Constructs on trust In supply chain relationship)

Az üzleti célú kapcsolatok vizsgálatakor legtöbbször felmerül a bizalom fogalma is, amellyel először a szociálpszichológia és a szociológia foglalkozott. A szerző cikkében azzal foglalkozik, hogy milyen tényezők befolyásolják a bizalmat az üzleti kapcsolatokban. Ezért magyarországi szervezeteket (elsősorban üzleti vállalkozásokat) kérdezett meg kvantitatív módszer alkalmazásával. Ez az empirikus kutatás igyekszik a bizalom lehető legtöbb tényezőit összegyűjteni, ahol a kérdőívben a válaszolók egyik létező – vevői vagy beszállítói – kapcsolatukra gondolva válaszoltak a bizalmon túl a partner hírnevére, az észlelt elégedettségre és konfliktusra, az információcserére, a lecserélhetőségre, valamint a kapcsolatspecifikus beruházásokra vonatkozóan. Az eredmények azt mutatják, hogy egyik változó sem jelent kizárólagos befolyásoló erőt, hanem közösen alakítják ki a bizalom adott szintjét. _______ This article is based on the assumption that trust promotes commitment between partners in the supply chain and improves the chances of return on supply chain success. In contrast, a lack of trust between them often increases transaction costs and results in inefficiency. The results of this research, based on multi-country surveys with 729 returns from France, Hungary, Korea, Tunisia and the United States on supply chain professionals, reveals a strong affect of transaction cost constructs (TCC) (asset specificity and behavioral uncertainty) and social exchange constructs (SEC) (replaceability, perceived satisfaction, partner reputation, and perceived conflict) on trust-commitment variables in partnership based supply chain relationships. This paper employed a structural equation model to extract information from the survey data. Among the findings, the research indicates that a firm’s trustcommitment in dealing with their supply chain partnership is highly associated with not only transaction cost, but more so with social exchange variables. This study may open a new research avenue in that there is another construct, SEC, beside TSC that influences the degree of trust and commitment.

A központi bankok társadalmi felelőssége (Social responsibility of central banks)

A szerzők tanulmányukban bemutatják a vállalati gyakorlatból ismert vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) koncepció lehetséges központi banki értelmezését, kitérve a központi bankok gazdasági, jogi, etikai és filantróp (jótékonysági) felelősségére. Megközelítésüket az amerikai (FED), az európai (EKB) és a magyar (MNB) központi bank gyakorlatán keresztül mutatják be. Dolgozatuk alapgondolata, hogy egy valóban felelős intézmény minden rendelkezésére álló eszközzel a társadalmi jólétet segíti elő, ahogy a társadalom tagjai vonatkozásában Adam Smith megfogalmazta bő kétszáz évvel ezelőtt. ____ This paper studies a possible interpretation of Corporate Social Responsibility (CSR) known from business translated to the sphere of central banks, including the central banks’ economic, legal, ethical, and philanthropic (charity) responsibilities. The authors’ approach is presented through practices of the American (FED), the European (ECB), and the Hungarian (MNB) Central Banks. The main idea in this paper is that a responsible organisation uses all means possible to improve social wealth, as stated by Adam Smith in relevance to the members of the society over two hundred years ago.