The impact of family forms on interpersonal influence between single parent and full families

The relationship between individual thoughts and the social environment has been widely studied in sociology (Weber, 1968), psychology (Lewin, 1951) and social psychology. The influence of reference groups on individual behaviour is often manifested in the decisions made by consumers while members of these reference groups are often the individual’s friends and acquaintances. Their decisions, their values and norms serve as an example for the individual. In this study the influences of reference groups are examined within the context of the family form in Hungary. The paper focuses on the nature of peer influence in single parent households and full families, to analyse the normative and informational dimensions of peer pressure and communication patterns within the family.

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

Bizalom az üzleti kapcsolatokban. A diadikus adatelemzés egy alkalmazása = Trust in business relations - an application of dyadic data analysis

A tanulmány arra a feltevésre épül, hogy minél erősebb a bizalomra méltóság szintje egy adott üzleti kapcsolatban, annál inkább igaz, hogy nagy kockázatú tevékenységek mennek végbe benne. Ilyen esetekben a bizalomra méltóság a kapcsolatban zajló események, cselekvések irányítási eszközévé válik, és az üzleti kapcsolatban megjelenik a cselekvési hajlandóságként értelmezett bizalom. A tanulmány felhívja a figyelmet a bizalom és a bizalomra méltóság fogalmai közötti különbségre, szisztematikus különválasztásuk fontosságára. Bemutatja az úgynevezett diadikus adatelemzés gazdálkodástudományi alkalmazását. Empirikus eredményei is igazolják, hogy ezzel a módszerrel az üzleti kapcsolatok társas jellemzőinek (köztük a bizalomnak) és a közöttük lévő kapcsolatoknak mélyebb elemzésére nyílik lehetőség. ____ The paper rests on the behavioral interpretation of trust, making a clear distinction between trustworthiness (honesty) and trust interpreted as willingness to engage in risky situations with specific partners. The hypothesis tested is that in a business relation marked by high levels of trustworthiness as perceived by the opposite parties, willingness to be involved in risky situations is higher than it is in relations where actors do not believe their partners to be highly trustworthy. Testing this hypothesis clearly calls for dyadic operationalization, measurement, and analysis. The authors present the first economic application of a newly developed statistical technique called dyadic data analysis, which has already been applied in social psychology. It clearly overcomes the problem of single-ended research in business relations analysis and allows a deeper understanding of any dyadic phenomenon, including trust/trustworthiness as a governance mechanism.