Az információterjedés szerepe az innováció-elfogadásban. Az okostelefonok és az on-line kollektív intelligencia (Role of informationspread in the innovation acceptance: the smart phones and the online collective intelligence)

A tanulmány célja az innováció-terjedés marketingvonzatú irodalmának bemutatása, valamint betekintés az exploratív tartalomelemzés módszerével az informális, kollektív intelligenciát generáló on-line felületek, nevesül a blogok és fórumok kutathatóságába. Az okostelefonok innováció-elfogadásának példáján keresztül a szerzők megpróbálják felderíteni az információterjedés elméletének megvalósulását az elemzett felületeken. Bemutatnak három, a mintára jellemző információterjedési és felvett szerep mintát, melyek alapul szolgálhatnak a további célirányú kutatások számára. / === / Adaptive smart phones that give space for user-added functions create active online discussions. Committed users are ready to share information, advise others, while less expert users seek this information. In their paper the authors show that related user-generated content i.e. blogs and bulletin boards provide a rich data source for analysis, which gives them the opportunity to further elaborate on the diffusion of information in the case of smart phone usage among online Hungarian users. Online collective intelligence may well contribute to the diffusion of innovations through diffusing information. Following a thorough review on the literature on the diffusion of innovations, in their exploratory content analysis, they found two categories of users on the analyzed boards: a first group we dubbed "experts" (corresponding to innovators in Bass's typology) that made a special effort trying to solve particular problems thus contributing to collective intelligence, thus reducing (among others) the perceived complexity of these phones and adding to their trialability, both factors influencing users' innovation acceptance, and a second group, "simple users" (or imitators in Bass's typology), uninterested in product innovation, still asking questions and searching for solutions concerning extant technology. Manufacturers do not seem yet to regard these boards as a source of valuable data, even though these clearly serve as an important pool of information and a growing factor of decision for their potential customers.

A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.

Worker remittances and the global preconditions of ‘smart development’

With the growing environmental crisis affecting our globe, ideas to weigh economic or social progress by the ‘energy input’ necessary to achieve it are increasingly gaining acceptance. This question is intriguing and is being dealt with by a growing number of studies, focusing on the environmental price of human progress. Even more intriguing, however, is the question of which factors of social organization contribute to a responsible use of the resources of our planet to achieve a given social result (‘smart development’). In this essay, we present the first systematic study on how migration – or rather, more concretely, received worker remittances per GDP – helps the nations of our globe to enjoy social and economic progress at a relatively small environmental price. We look at the effects of migration on the balance sheets of societal accounting, based on the ‘ecological price’ of the combined performance of democracy, economic growth, gender equality, human development, research and development, and social cohesion. Feminism in power, economic freedom, population density, the UNDP education index as well as the receipt of worker remittances all significantly contribute towards a ‘smart overall development’, while high military expenditures and a high world economic openness are a bottleneck for ‘smart overall development’.

Az észlelt kultúraszemélyiség és hatása az ország turisztikai és üzleti célpontként való megítélésére (Investigation the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination)

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy egy adott kultúra észlelt személyisége milyen hatással van az ország ideális turisztikai, illetve üzleti célországként való megítélésére. A kultúraszemélyiség koncepciójának bemutatása után a kultúraszemélyiség-skála (culture personality, CP) fejlesztésének kezdeti eredményeit, majd a kultúraszemélyiség dimenzióinak vizsgálatát részletezik a szerzők. A skálakialakítás során – kvalitatív eredményeiket felhasználva – egy ötvenegy tulajdonságpárból álló szemantikus differenciálskálát fejlesztettek ki és teszteltek. Jelen cikkükben összehasonlítják Franciaország és Magyarország észlelt kultúraszemélyiségét, vizsgálva a magyar és a francia válaszadók véleményének hasonlóságait és különbségeit. Eredményeik azt mutatják, hogy nemcsak az egyes kultúrák személyiségét észlelik eltérően a válaszadók, de ugyanazon kultúra személyiségének bizonyos jellemzőit is eltérően ítélik meg. _____ The main purpose of our study was to investigate the effect of perceived culture – personality (CP) on the evaluation of the country as ideal business/tourist destination. After introducing the concept of culture-personality, initial results of our CP scale development are discussed, and dimensions of culture-personality will be examined. As a result of the scale construction procedure – based on our extensive qualitative studies –, a 51-item semantic differential scale has been developed and tested. Similarities and differences of perceived culture-personalities of France and Hungary among Hungarian and French respondents are described.