Cooperation in supply chains: A cooperative game theoretic analysis = Együttműködés ellátási láncokban: Egy kooperatív játékelméleti elemzés

A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy Arrow-Karlin típusú modellben lineáris készletezési és konvex termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a fontosabb költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban. = In this paper we apply cooperative game theory concepts to analyze supply chains. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the Arrow-Karlin model with linear-convex cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by transferable utility cooperative game theory tools.

Between plurality and proportionality: an analysis of vote transfer systems

The paper considers a general model of electoral systems combining district-based elections with a compensatory mechanism in order to implement any outcome between strictly majoritarian and purely proportional seat allocation. It contains vote transfer and allows for the application of three different correction formulas. Analysis in a two-party system shows that a trade-off exists for the dominant party between the expected seat share and the chance of obtaining majority. Vote transfer rules are also investigated by focusing on the possibility of manipulation. The model is applied to the 2014 Hungarian parliamentary election. Hypothetical results reveal that the vote transfer rule cannot be evaluated in itself, only together with the share of constituency seats. With an appropriate choice of the latter, the three mechanisms can be made functionally equivalent.