Szolgáltatásmenedzsment Magyarországon a termelő- és a szolgáltatóvállalatoknál (Service management at the manufacturing and service companies in Hungary)

A szolgáltatási tevékenységek ma már döntő szerepet játszanak a gazdaságok működésében, nemcsak az egyre nagyobb arányt képviselő szolgáltatószektorban, hanem a termelővállalatoknál is. Ez a tanulmány – a szolgáltatásmenedzsment néhány elfogadott tételének felhasználásával – azt vizsgálja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központja által szervezett versenyképesség-kutatás 3. fordulójának adatai alapján mit tudunk mondani ma Magyarországon a szolgáltatásokról. Fő megállapításai szerint hazánkban a termelővállalatok ma felkészültebbek a szolgáltatások nyújtása terén, mint maguk a szolgáltatók. Erőfeszítéseiket nemcsak a szolgáltatásminőség javítására, hanem a szolgáltatásnyújtási folyamat fejlesztésére is fordítják. A nagyobb erőfeszítés pedig erőteljesebb hatást gyakorol a vállalatok jövedelmezőségére és a vevői érték növekedésére egyaránt. ______ Service activities nowadays play a crucial role in developed economies. This statement is true not only in the ever increasing service sector, but also at manufacturing companies. This study gives a picture about services in the Hungarian economy on the basis of the 3rd round competitiveness survey organized by the Competitiveness Research Centre of Corvinus University of Budapest. Some hypotheses based on classical service management issues are tested. According to the most important conclusions, manufacturing companies in Hungary are more prepared today to provide services than the service sector itself. Manufacturing companies put efforts both into improving service quality and processes. And these efforts appear in increasing profitability and customer value.

How can economic sociology help business relationship management?

Purpose – By analyzing organizations as social actors and business relationships as social relationships, sociology can improve business relationship management. This paper aims to explore the issues involved. Design/methodology/approach – A business relationship is an interactive exchange between two organizations embedded in a network of business connections. The paper reviews theories of social actions and social actors and the concepts of economic field and embeddedness to illustrate some social dimensions of business relationships. Findings – Social action and social actor theories emphasize that co-operation is always encumbered with conflicts, that consciousness about the relationship is fundamental for both strongly and weakly structured actors, and that actors (people involved in a business relationship) always have some freedom of manoeuvre. The concept of economic field underscores the specificity of each business relationship and the critical need for concrete analysis. The concept of embeddedness highlights that no business relationship is possible without personal bonds. Research limitations/implications – These are the first results of a deeper and broader research directed towards a conceptual model of business relationship management. Practical implications – The paper can help managers to analyze more deeply the social dimensions of business relations with both suppliers and buyers. Consciousness, the ongoing presence of conflicts, the unavoidable role of personal bonds, and interactivity are always relevant in business relationship management. Originality/value – The paper integrates sociological and business marketing approaches. It applies essential sociological theories and concepts to business relationship management.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

Szervezeti kultúra kutatások a termelési folyamatok szervezésében – irodalom-feldolgozás = Organizational culture researches on the filed of operations management – a literature review

A műhelytanulmány célja, hogy megalapozzon egy, a lean menedzsment és a szervezeti kultúra kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatást. Máig ritka a szűken vett témában született publikációk száma, ezért tanulmányunkban olyan forrásokat dolgozunk fel, amelyek a lean menedzsmenten túl a termelésmenedzsment más koncepcióit, gyakorlatait (minőségmenedzsment és a fejlett termelési rendszerek), az általuk elérhető teljesítmény és a szervezeti kultúra kapcsolatát értelmezi, vagy vizsgálja. A források módszeres áttekintésével azonosítjuk a kutatásokat indokoló tényezőket, az érintett termelésmenedzsment koncepciók értelmezéseit, a szervezeti kultúra értelmezéséket és a kutatási eredményeket. Mindezek alapján bemutatjuk, hogy melyek lehetnek azok a kérdések, melyek egy, a szervezeti kultúra és a lean menedzsment kapcsolatát vizsgáló empirikus kutatás során figyelmet érdemelnek. Bemutatjuk továbbá, hogy milyen egyéb tényezőkre kell figyelemmel lenni egy ilyen kutatás tervezése során. Önmagában a lean menedzsment, mint téma újszerű a szervezeti kultúrával kapcsolatos kutatások területén. Ezen túl a nagymintás és az angolszász területeken kívül eső kutatások kecsegtetnek jelentős új ismerettel. További újdonságot jelente a termelésmenedzsment koncepció és a szervezeti kultúra kapcsolatának megragadásán túl a kapcsolat természetének (a hatás irányának) feltárása. ______ The aim of this paper is to provide a solid base for a study that would examine the relationship between lean management and organizational culture. Since there are only limited number of publications in this topic, in our study we examined publications, which interpreted or examined the relationship among organizational culture, organizational performance and - beyond lean management - any operations management concepts or practices (but mainly quality management and advanced manufacturing technologies). Rigorously reviewing the selected sources, we identified the main questions justifying the researches, interpretations of the involved operations management concepts, interpretations of organization culture, and research results. Based on our review, we highlight those questions that are worth to examine within a research targeting to study the relationship between the organizational culture and lean management. Moreover, we identified other important factors to be considered when designing such research. Lean management by itself a novelty in the research field related to organizational culture. Moreover, large sample studies conducted outside the Anglo-Saxon territory likely to bring notable novelty. Further new knowledge may emerge if beyond capturing the existence of relationship among organizational culture and any operations management concept the nature of the relationship (the direction of the influence) was also investigated.

Kormányzati koordináció Magyarországon. Esettanulmány az egyablakos ügyfélszolgálati reformról (Governmental coordination in Hungary: Case study on the one-stopgovernment service reform)

A tanulmány a központi kormányzat koordinációs politikájának jellemző mintázatait vizsgálja. A vizsgálat fókuszában a magyar kormányzati szférában újonnan bevezetett koordinációs eszköz, a kormányablak, mint egyablakos ügyfélszolgálati modell tanulmányozása áll. A kutatás empirikus bázisát a kormányzati és közigazgatási kulcsszereplőkkel készített kvalitatív interjúkból és a dokumentumelemzésből származó adatok analitikus vizsgálata adja. A szerző a tanulmányban szemügyre veszi a kormányzati koordináció gyakorlatát Magyarországon, elemzi, hogy ez mennyire tér el más országokétól. ____ The paper examines, on the basis of qualitative interviews and documentary analysis, the emerging patterns of government policy coordination in Hungary. The focus of the paper is on a recent case of innovative policy coordination measure introduced by the Hungarian government: the newly established “Government Windows”, the one-stop-government initiative. The paper investigates such questions as what the main characteristics of the coordination traditions in Hungary are, what are the specific structural features of the newly established governmental coordination instruments, and how do they differ from of other countries’ similar experiences.

Kultúraközi szolgáltatásélmények vizsgálata a megalapozott elmélet módszerével (Examination of the intercultural service experiences with grounded theory method)

A cikk fókuszában az interkulturális szolgáltatással való találkozás áll. A téma jelentősége kétségen kívül áll, hiszen a szolgáltatások egyre növekvő térhódítása, valamint a globalizáció terjedése fontossá teszi annak ismeretét, hogy a különböző nemzeti kultúrából érkező szolgáltató és fogyasztó számára hogyan érhető el a legfőbb cél, az elégedettség. A szerzők jelen kutatásukban annak megértését helyezték a középpontba, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a felek erőfeszítéseit a találkozás során fellépő problémák megoldásában. Kutatásuk során mélyinterjúkat folytattak mind a szolgáltatói, mind a fogyasztói oldallal, majd a megalapozott elmélet (grounded theory) konstruktivista irányzatának segítségével elemezték ezen interjúkat, és azonosították azokat a tényezőket, amelyek fontossá válhatnak egy kultúraközi szolgáltatásélmény során. A kutatás eredményei rámutatnak, hogy melyek azok a kommunikációs és kulturális korlátok, amelyek problémát okozhatnak, s hogy az e problémák megoldására tett erőfeszítések visszavezethetők az interakció résztvevőinek személyes jellemzőire, tapasztalataira, kulturális nyitottságára és ismereteire. A kutatás eredményeinek egyik fontos menedzseri következtetése, hogy a szállodákban a probléma jelentősége ellenére nem helyeznek elegendő hangsúlyt a kommunikációs és kulturális korlátok leküzdésére irányuló képzésekre, tréningekre. _____ This paper presents an attempt to analyse the possible solutions to problems that can occur during intercultural service encounters (ICSE). Using grounded theory the authors provide a theoretical framework that identifies the factors that lead to ICSE barriers. Based on in-depth interviews with service providers and clients they have defined the relevant characteristics that influence intercultural competence. Intercultural competence with communication and cultural differences lead to problems during ICSE that can be handled by both parties: the service provider and the client, as well. An important finding is that service companies should provide adequate training that concentrates not only on the cultural knowledge but it should create capability in understanding and adapting to cultural differences.

Stratégiai paradigmaváltás szervezeti verseny(képesség) és az Operations management központi szerepe (Central role of strategic paradigm change, corporate competitiveness and operations management)

Az elmúlt két évtized folyamán a menedzserek megtanultak a megújult szabályok szerint játszani. Tudatosították, hogy a vállalatuk eredményes navigálásához folyamatosan figyelniük és adaptálniuk kell a legújabb módszereket, elméleteket. Jelen tanulmányával a szerző ezt a folyamatot kívánja segíteni, valamint arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy érdemes-e a rendkívül gyorsan változó világban hosszabb távú célok meghatározásával foglalkozni, és ha igen, akkor mire összpontosítsák a vállalatok erőfeszítéseiket. Milyen részletezettséggel, milyen módon határozzák meg az elképzeléseiket úgy, hogy közben megőrizzék a vállalat flexibilitását, a változások idején nélkülözhetetlen agilitást. A szerző arra vállalkozik, hogy feltárja a stratégiai paradigmaváltás fejlődését, a termelési stratégia, az operations management központi meghatározó szereppé válását, valamint áttekintse a termelési és szolgáltatási rendszervezetés (OM) elveinek, eszközeinek, módszereinek fejlődését, kölcsönhatását, összefüggéseit. _______ Change of paradigm has taken place in strategic planning. Fight for position turned into a fight of movement. Companies strive to achieve individual, not copyable organizational performance, as well as to realize their business strategies by means of value generating, proactive approach. Operative management now placed in the focus of production strategy is becoming the compass, the driving force of leadership. The management of production and service systems has grown into independent scientific disciplines. It yielded such principles, tools and methods which are present as world-renowned blueprints (scientific tools) in the field of maintaining and developing corporate performance. In the present study the author specifies and discusses the tools of operative management as criteria of value generation aiming at quality and cost efficiency. He analyses the backto- back character, interrelationship of quality, TQM (Total Quality Management), TPS (Toyota Production System) and JIT (Just in Time). He examines the effects thereof on corporate performance where significant and strong relationship can be demonstrated in case there is an ability to plan and develop new products. The current new OM (Operations Management) techniques increasingly rely upon the quality of human resources, the permanent improvement of procedures as well as focusing on tight cooperation with suppliers/customers. Supply chain management, core competence management, service management now represent a “new generation” of the OM methods, processes, serving at the same time as basis and starting point for expectable future techniques as well.

A villamosenergia-piaci liberalizáció és a magyarországi háztartások - Egy kérdőíves felmérés eredményei

Az elmúlt években a háztartási fogyasztás évente több mint 10 TWh-t tett ki, azaz ha a fogyasztók által ténylegesen fizetett árat vesszük figyelembe, akkor éves szinten több mint 300 Mrd forintos szegmensről van szó. Kutatásunkban célunk volt, hogy a háztartási és egyéb kisfogyasztók piacáról minél pontosabb képet alkossunk és bemutassuk, hogy milyen tényezők motiválhatják őket a váltásra, illetve milyen okok miatt nem kerül, nem kerülhet majd erre sor.

Áttekintés a magyar víziközmű-ágazatról

A víziközmű-szolgáltatás hálózatos iparág. Az ágazat legfontosabb jellemzői – az együttes igénybevétel, a fix költségek magas aránya, az a tény, hogy a jelen generációk döntései erőteljesen érintik a jövő generációit is, valamint az a jogi helyzet, hogy a lakossági fogyasztókat nem lehet kizárni a fogyasztásból – meghatározzák a versennyel és a szabályozással kapcsolatos alapvető kérdéseket. A szektor jelenlegi alapkérdése, hogy miként lehet az Európai Unió jogszabályaiból fakadó növekvő minőségi követelmények teljesítésével párhuzamosan megteremteni (felhalmozni) az infrastruktúra megújításához már hosszabb ideje hiányzó pénzügyi tartalékokat.

Közintézményi reformok szemléleti háttere és fejlődési pályái az ezredfordulón

A cikk a közszolgáltatások szempontjából elemzi az állam szerepét a XXI. században. Megállapítja, hogy a modern demokráciát nemcsak a jogszerűség, hanem az eredményesség is legitimálja. Ennek érdekében a 90-es években a fejlett nyugati államokban elkezdődött az állami-közszolgáltató rendszerek reformja. Ezek közös jellemzője volt, hogy menedzsmentreformokkal kezdődtek, amelyek kiegészültek közpolitikai reformokkal és közigazgatási jogi innovációkkal. A reformlépések sorozatának lényegi törekvése a közszolgáltató rendszerek és szervezetek olyan alapvető átalakítása, amely jelentősen megnöveli a hatékonyságot, az eredményességet, az alkalmazkodóképességet és az innovációs kapacitásokat. Megtöri a szolgáltatási monopóliumokat olyan versenykörülmények kialakításával, amelyben az állami, a magán és a civil társadalom szolgáltató szervezetei versenyeznek. A közszolgálati menedzsment megújítása a modern polgári demokráciák állampolgáraihoz, mint igényes közszolgáltatási fogyasztókhoz közelít.

E-commerce evolution in Hungary: an investigation of critical succes factor

In this paper we highlight how the use of internet has changed from 2004 to 2009 among Hungarian companies, how their expectations about the role of e-commerce as a competitive advantage has evolved and whether perceived benefits of e-commerce show a shift from 2004 to 2009.We investigate the role of environmental factors and market orientation as two relevant types of critical success factors proposed by the management literature and measure their impacts on Internet usage, expectations about e-commerce and perceived benefits of ecommerce. Our findings suggest that market orientation has a positive effect on Internet usage and perceived benefits of e-commerce. Internet usage and expectations are dependent on the vulnerability of the company to its macroeconomic environment. The positive outcomes of joining the EU seem to influence whether a company is able to exploit e-commerce benefits.

Törlesztés válság idején a diákhitel törlesztésében bekövetkezett változások vizsgálata (Changes in Hungarian student loan repayments due to the crisis)

A 2008–2009-es pénzügyi válság hatására a magyarországi felsőoktatási hallgatók tanulmányait hitelekkel segítő Diákhitel Központ visszafizetési könnyítés lehetőségét ajánlotta fel a már törlesztési szakaszban lévő ügyfelei számára. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy kik és hányan éltek a törlesztési mérséklés lehetőségével, és az emiatt elmaradó bevételek mennyire befolyásolhatják a Diákhitel Központ rövid és hosszú távú működését. Az derült ki, hogy az előírt törlesztéseikkel elmaradók nagyobb arányban kérték a mérséklést, mint a teljes törlesztői populáció. A törlesztési viselkedések változásának elemzése a válság hatásának érezhető visszahúzódását mutatja a 2010-es évben. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a felsőfokú végzettséget szerző adósok törlesztési fegyelme nem elég erős. / === / After the world wide financial crisis in 2008/2009, the Student Loan Center in Hungary offered the following opportunity to its customers who were in the repayment period: they can pay a reduced amount of the installments for at most two years. In the present paper we study the group of customers who chose the opportunity of reduced installments. The effect of the delayed repayments on the short-term and long-term operations of the Center is also investigated. It turned out that the customers who already got into arrears asked for the reduction in a larger proportion than the whole population. The study of the customers in the repayment period shows that the impact of the financial crisis has decreased significantly. The disciplined repayment of the customers after graduation is not strong enough.

Versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége - "Hol volt, hol nem volt...?" (Co-opetition and the competitiveness of touristic destinations - "Where was, where it was not...?")

A versenyző együttműködés (co-opetition) népszerű fogalma számos elméleti alátámasztást nyert a versenyképesség elméleti megközelítéseiben is, így a regionális versenyképesség és a klaszterek elméleti alapvetéseinek területén. Maga a fogalom pedig kifejezetten „divatossá” vált hazánk turizmusában: a közelmúltban kerültek a versenyző együttműködést és a turisztikai versenyképességet szolgáló desztináció-menedzsment szervezetek (Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek, TDMSZ a továbbiakban) a turisztikai irányításpolitika és a turisztikai szakma figyelmének középpontjába. Jelen cikkben a szerző célja a versenyző együttműködés és a turisztikai desztinációk versenyképessége közötti elméleti összefüggés feltárása. További cél az elméleti alapvetések primer kutatás során való vizsgálata: az együttműködés mintáinak feltárása a desztinációk szereplői között három (egy hazai és két ausztriai) esettanulmány keretében, a hazai és nemzetközi esetek specifikumainak, valamint a desztinációk fejlettsége miatti kritikus különbségeknek a kimutatása által. / === / The popular term of co-opetition gained theoretical support even in the theoretical approaches of the area of competitiveness, particularly in the field of regional competitiveness and the clusters.The term became rather popular in Hungary: as the tools of destination management and the destination management organizations (DMOs) focusing on the development of co-opetition and competitiveness came to the focus of the Hungarian touristic practice, governmental decisions in the recent past. In this article the author’s aim is to describe the theoretical connections among co-opetition, and the competitiveness of the touristic destinations. Further aim is to analyze the theoretical baselines in primary research, to map the samples of cooperation among the actors of touristic destinations in three case studies (made in one Hungarian, and two Austrian destinations) regarding the topic with regard to Hungarian and international cases, as well as the stage of development.