Stratégiai paradigmaváltás szervezeti verseny(képesség) és az Operations management központi szerepe (Central role of strategic paradigm change, corporate competitiveness and operations management)

Az elmúlt két évtized folyamán a menedzserek megtanultak a megújult szabályok szerint játszani. Tudatosították, hogy a vállalatuk eredményes navigálásához folyamatosan figyelniük és adaptálniuk kell a legújabb módszereket, elméleteket. Jelen tanulmányával a szerző ezt a folyamatot kívánja segíteni, valamint arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy érdemes-e a rendkívül gyorsan változó világban hosszabb távú célok meghatározásával foglalkozni, és ha igen, akkor mire összpontosítsák a vállalatok erőfeszítéseiket. Milyen részletezettséggel, milyen módon határozzák meg az elképzeléseiket úgy, hogy közben megőrizzék a vállalat flexibilitását, a változások idején nélkülözhetetlen agilitást. A szerző arra vállalkozik, hogy feltárja a stratégiai paradigmaváltás fejlődését, a termelési stratégia, az operations management központi meghatározó szereppé válását, valamint áttekintse a termelési és szolgáltatási rendszervezetés (OM) elveinek, eszközeinek, módszereinek fejlődését, kölcsönhatását, összefüggéseit. _______ Change of paradigm has taken place in strategic planning. Fight for position turned into a fight of movement. Companies strive to achieve individual, not copyable organizational performance, as well as to realize their business strategies by means of value generating, proactive approach. Operative management now placed in the focus of production strategy is becoming the compass, the driving force of leadership. The management of production and service systems has grown into independent scientific disciplines. It yielded such principles, tools and methods which are present as world-renowned blueprints (scientific tools) in the field of maintaining and developing corporate performance. In the present study the author specifies and discusses the tools of operative management as criteria of value generation aiming at quality and cost efficiency. He analyses the backto- back character, interrelationship of quality, TQM (Total Quality Management), TPS (Toyota Production System) and JIT (Just in Time). He examines the effects thereof on corporate performance where significant and strong relationship can be demonstrated in case there is an ability to plan and develop new products. The current new OM (Operations Management) techniques increasingly rely upon the quality of human resources, the permanent improvement of procedures as well as focusing on tight cooperation with suppliers/customers. Supply chain management, core competence management, service management now represent a “new generation” of the OM methods, processes, serving at the same time as basis and starting point for expectable future techniques as well.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.