A fogyasztói hitelszerződések új szabályai (New regulations the credit agreements for consumers)

A fogyasztói hitelszerződések jogát az Európai Unión belül a 2008/48/EK irányelv szabályozta újra, amely a magyar jogalkotó számára is a belső jogba történő átültetés kötelezettségét írta elő. Ennek az implementációnak az eredményeként született meg a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény. Jelen cikk a jelzáloghitelek szabályozására vonatkozó elképzeléseket, majd a hiteltermékek reklámozására – kereskedelmi kommunikációjára – irányadó szabályokat vizsgálja meg részletesebben. Ennek során bemutatja a hiteltermékek reklámozásáról szóló, hatályos jogszabályokban fellelhető ellentmondásokat is. Ezt követően a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettséget, valamint az előtörlesztés intézménye körüli kérdéseket elemzi. Végül alátámasztani kívánja azt az álláspontot, hogy a fogyasztói kezességi szerződésekre is indokolt lett volna kiterjeszteni az új irányelvben foglalt védelmi szintet, a jelzáloggal fedezett hitelekre azonban nem, hiszen ezekre vonatkozóan további uniós jogalkotási lépések várhatóak. / === / The consumer protection law is governed by Directive 2008/48/EC of the European Parliament and of the Council and was implemented to the Hungarian legal system through the Act on Credit Provided for Consumers (162/2009). This article aims at observing the relevant provisions on mortgage as well as the commercials and advertisements of mortgages. This article will show that there are many confl icts within the relevant legal provisions and will further examine the obligation to information and the institution of early repayment. The author of this article believes that the protection created by the new directive should have been extended to guarantee contracts as well, but not to hypothec contracts as the latter are expected to be governed through future EU legislation.

The Syrian refugee crisis reconsidered: The role of the EU-Turkey Agreement

The aim of the article is to analyse the roots of the current refugee crisis in Syria. The author argues that the most effective way to solve the crisis can only be to re-establish order and stability in Syria and Iraq. However, even with the most recent international attempts to bring the different Syrian actors to engage in proximity talks, re-establishing order in Syria will not be possible in the short term for the international community. Therefore more attention is needed to address the refugee crisis in the neighbouring countries. Due to its geographical location Turkey is the most important host and transit country for Syrian and other migrants. Turkey lacks the appropriate legal system and infrastructure to handle the situation. The author argues that the international community must make a greater effort to provide the refugees with basic necessities. The EU-Turkey agreement is an important step forward, but it lacks a truly comprehensive approach to solve the crisis. Turkey’s foreign policy toward Syria further complicates the challenge arising from the Syrian crisis.